Kultúra

2017.03.24. 18:25

Egyszer volt egy vasi falu: Varsány

Az egykor virágzó Varsány település teljesen eltűnt a térképről, köszönhetően többek közt Bécs ostromának.

Bakos Ágnes

- Szent Márton tisztelőinek az idei is Szent Márton-év - kezdte Orbán Róbert, a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa elnöke a kereszt avatásán. Az egykor virágzó Varsány településen Szent Mártonnak szentelt templom állt, ezt jelzi a kereszt. A középkori Magyarországon több száz Márton-templom volt - ezeket talán felkutatják és megjelölik emléktáblával, oszloppal, kereszttel. Katolikusok és evangélikusok is használták az egykori varsányi templomot, éppen ezért megáldotta az emlékhelyet Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, valamint Rostáné Piri Magda esperes, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata alelnöke is. - A zarándok megáll az út menti kereszt előtt, és emlékezik arra, hogy az élet egy nagy zarándokút - fogalmazta meg Székely János. Hálás emlékezésről szólt az evangélikus esperes és Kendeh László lelkész. - Szemmel látható és kézzel tapintható nyomai valóban nem maradtak az egykori Varsány falunak, de az emléke generációkon átívelve öröklődött tovább - mondta Kiss András, Jánosháza polgármestere. Szerinte a most avatott kereszt garantálja, hogy tovább él Varsány emléke a következő évtizedekben, évszázadokban is. Varsányt Wossian és Vossyan néven is emlegetik a krónikák, a most ismert első leírása 1192-ből, a szentgotthárdi apátság alapítóleveléből való. A település a XII. és a XIV. század között nemzetségi birtokközpont volt, és valaha magában foglalta a mostani Jánosházát is. A XV. századból ismert a templom plébánosának neve: Gergelynek hívták

Rostáné Piri Magda evangélikus esperes is megáldotta az emlékkeresztet. Az egykor itt állt varsányi templomot katolikusok és evangélikusok is használták az évek során.

A kutatások szerint 1549-ben a Choron család tulajdona volt a terület, és a falu ettől kezdve Jánosháza várához tartozott. A XVI. század közepén Varsány számos Kemenes-vidéki községgel együtt a reformáció lutheránus irányzatát választotta. A krónikák szerint 1600 körül kezdődött Varsány fokozatos pusztulása: nyolcvan év alatt a falu többször elnéptelenedett, majd újra betelepültek. Sokan a súlyos jobbágyterhek miatt költöztek el, üres portákról szólnak krónikák. Ekkor lett a Nádasdy család tulajdona a terület - ezt is tudni a XVII. század közepéről. Nem sokkal később, 1671-ben már puszta faluként emlegették Varsányt, pár év múlva Jánosháza várához tartozó jobbágyfaluként sorolták. A végső csapást a török sereg hozta: az 1683-as török hadjárat után már nem épül újjá Varsány. És több más kemenesaljai község sem, például Vérkő, Irnosdháza, Eny, Bekeny. A XVIII. századból maradt feljegyzések nem önálló faluként, hanem uradalmi majorként jegyzik. Száz évvel később a kissomlyóiak Varsány nemesi birtok erdejének nagy részét kiirtották, a helyén szántóföldet alakítottak ki. A XIX. századtól Varsány dűlőnévként él tovább. És most már kereszt is jelzi, meg információs tábla térképpel, valamint a település ismert történeti adataival. Ahogy Orbán Róbert fogalmazott: egy be nem fejezett kutatás leírását olvashatják az erre zarándoklók. Azt reméli, hogy újabb kutatásokat ösztönöz majd a közzétett leírás, hogy még többet megtudhassunk a már nem létező, de el nem feledett falu történetéből.


Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!