Kultúra

2017.03.24. 19:15

"Sok zsidó számára Kőszeg jelentette a belépőt ebbe a tragikus világba"

Kétnapos rendezvénysorozattal emlékeztek a kőszegi zsidóság tragédiájára Kőszegen.

Emlékezés... Ezt a címet viselte az a rendezvény, amelyet a kőszegi Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház a helyi önkormányzattal és a Kőszegi Zsidó Hitközséggel karöltve szervezett. Csütörtökön a Jurisics-várban Pilinszky János Francia fogoly című versét Demjén Erika tolmácsolta a közönségnek, majd előadások következtek. Mezei Péter a Kőszegi Zsidó Hitközség részéről a kőszegi zsidóság meghurcolása a II. világháborúban címmel tartott értekezést, majd a kőszegi zsidóság és a zsinagóga történetét foglalta össze dr. Gürtler Katalin régész.

Másnap délelőtt az egykori téglagyári munkatárborban mártírhalált szenvedett munkaszolgálatosok emlékhelyének koszorúzására gyűltek össze a város lakói. A rendezvényen Radnóti Miklós Töredék című versét Nyúl Dorina, a Jurisich Miklós Gimnázium diákja szavalta. Emlékező beszédet mondott Ágh Péter, a térség országgyűlési képviselője, aki a 2015-ben megjelent Végjáték a határon című könyvből idézett.

"1944 és 1945 első fele különösen fekete képeket idéz meg előttünk. Az épületek elvesztése fájó, de bármennyire is súlyos a kár, a kövekből ismét lehet kőházakat építeni. Az emberélet azonban, ebben a világban, már nem születhet újjá" - mondta Ágh Péter.

- Ebben olvashatjuk egy fiatal fiú beszámolóját, amely így szólt: "Középiskolás voltam, mikor leállt a tanítás. Minket, diákokat is munkaszolgálatra köteleztek. Közel laktunk a városi téglagyárhoz, így megtudtam, hogy munkásokat vesznek fel dolgozni. A téglagyártás ekkor már leállt. Jelentkeztem és felvettek, kevés fizetést is kaptam. Vasúton hadiszállítmányok jöttek, és ezeket kellett kiraknunk a szárító színekbe. A főnökünk egy német főhadnagy volt. A téglaégető kemencében elszállásoltak 20-25 zsidó munkaszolgálatos katonát. Ők 20-30 év közöttiek voltak. Egy nő is volt közöttük. Ő a férfiak ruháit varta. Ez a csoport mindennap reggel a Guba-hegyre ment fel és jött vissza.

Az ő feladatuk volt a tömegsírok kiásása és a lovas kocsival kihordott halottak eltemetése. Három fogat hordta a halottakat a régi homokbánya melleti úton. Novemberben kezdődött a halottak szállítása. December közepétől sokat fordultak a lovas kocsik. A halottakat ruhátlanul szórták fel a kocsikra. Kezük-lábuk rengett a rázkódástól. A halottakat Kőszegfalváról és a Czeke-téglagyárból hozták."

A képviselő emlékeztetett arra az időszakra, amikor Kőszeg és térsége megrázó események helyszíne volt. Ágh Péter idézte Márkus Sándor szombathelyi hitközségi elnököt, aki úgy fogalmazott, sok zsidó számára Kőszeg jelentette a belépőt ebbe a tragikus világba, hogy aztán a háború végén ezrek számára váljon e vidék és környéke örök sírhellyé. A háború után 1945-ben Gyöngyös Endre polgármester is szomorú szívvel hívta fel a város polgárainak figyelmét arra, hogy a hite miatt több ezer embert öltek meg itt. - Mi pedig most itt állunk 72 év után, és nem engedjük, hogy a felejtés fátyla boruljon az akkori bűnökre - húzta alá Ágh Péter. A közös imádságot követően megkoszorúzták az emlékhelyet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!