Kirikou és a boszorkány: felnövéstörténet a szekrényből

"Ebben a polarizált, árokásós világban fontos szem előtt tartani, hogy lélegeznek máshol is emberek" - mondja Kovács Géza, a Mesebolt Bábszínház igazgatója a Kirikou és a boszorkány című, bemutatóra kész afrikai mese sajtóreggelijén. A Kirikou-előadást rendezőként is ő jegyzi: "Hogy a saját kultúránkat értékelni tudjuk, ismernünk kell másokét is, a magunk köré húzott falakkal nem megyünk semmire."

Nagy közös munka: Trifusz Péter tervező, Kovács Géza rendező Fotó: Unger Tamás

A nyugat-afrikai folklór motívumaiból kivirágzó Kirikou-történetek szerzője a francia Michel Ocelot, aki a Kirikou-rajzfilmek (animációk) képi világát is megteremtette. A szombathelyi alkotók egyik alapdilemmája éppen az volt, hogy "átemeljék-e ezt a buja képiséget" az előadásba, vagy inkább megpróbáljanak elrugaszkodni tőle; persze úgy, hogy az "afrikai érze" megmaradjon, létrejöjjön. Ez utóbbi utat választották. A Kirikou és a boszorkány tervezője Trifusz Péter, aki három éve szoros együttműködésben van a szombathelyi bábszínházzal - grafikusként, képzőművészként ő a meseboltos plakátok tervezője -, viszont egy előadás komplex látványvilágának megteremtőjeként, beleértve a Kirikou-bábot is, most először csatlakozott a csapathoz. Kovács Géza ezen a ponton ismét kiemeli, hogy rendkívül fontosnak tartja a helyi kötődésű, helybeli (szombathelyi, Vas megyei) "kreatívok" bekapcsolását a bábszínház életébe.

Árnyjáték is lesz! Sokrétű vizuális élményt ígér a Kirikou Fotó: Unger Tamás

Az előadás egyrészt komoly élő játékot - sőt: fizikai színházat - ígér, a mozgás megtervezésére Nemes Zsófia kapott fölkérést. Kovács Géza hangsúlyozza: intenzív, kísérletező műhelymunka jellemezte a próbaidőszakot. A szokatlan ("nem bevett") bábszínházi forma mellett másrészt klasszikus technikák is megjelennek a Kirikou-történetben: az árnyjáték és a kesztyűsbáb. A címszereplő a világrajövetele után éppen így: kesztyűsbábként jelenik meg a színen. Kovács Géza "afrikai Babszem Jankóként" mutatja be ezt a különös, szeretnivaló figurát. Ahogy az ajánló mondja: "A számos díjjal elismert francia rajzfilm alapján készült előadás főhőse a kis Kirikou. Ez a különleges kisfiú már édesanyja hasában beszél, maga jön a világra, majd azonnal nekifog, hogy megértse és legyőzze a falut sanyargató boszorkányt. A nyugat-afrikai népmesei motívumokból szőtt mese gyönyörű vizualitással, szimbolikus motívumokon, izgalmas fordulatokon keresztül mutat be egy felnövés-történetet. Foglalkozik a közösség és az egyén felelősségének kérdésével az elnyomással szemben, a gonoszság eredetét próbálja megfejteni, egy határokat feszegető, különc, mégis nagyon szerethető kisbabahőssel."

Kirikou még az édesanyja hasában. A mamát Lehőcz Zsuzsa játssza a Mesebolt előadásában Fotó: Unger Tamás

A forgalomban lévő Kirikou-történetek közül Kovács Géza meglátása szerint "a legdrámaibbat" választotta ki bábszínpadi adaptációra a Mesebolt. Ehhez azonban a szöveg magyar változatára is szükség volt, vagyis Khaled-Abdo Szaida most nemcsak dramaturgként, hanem fordítóként is közreműködött az előadás létrehozásában. A Kirikou és a boszorkány zeneszerzője Takács Dániel, zenészként közreműködik: Maronits Ferenc (minden alkalommal élő zene lesz). Szereplők: Császár Erika, Lehőcz Zsuzsa, Gyurkovics Zsófia, Takács Dániel, Kovács Bálint.

A Kirikou és a boszorkány hivatalos premierje március 10-én (péntek) 17 órakor kezdődik a Mesebolt Bábszínházban, a KMKK színpadán (itt kapott helyet a nézőtér is). Akkor kinyílik az óriási, titokzatos, kétajtós (kétszárnyú) szekrény, és kiderül, hogy elfér benne a világ.