Háromlelkű porcelánbaba-világ várja gyermek és felnőtt felfedezőit

Zavarba ejtő, ahogy visszanéznek a látogatóra - mintha ők bámészkodnának, miközben éppen babazsúrt tartanak, kártyáznak, a tóparton időznek, imádkoznak vagy karácsonyoznak. Több száz kifejező porcelántekintet a 20. század második feléből: pólyásoké, karon ülőké, nagyobbacskáké, nyolc-tíz éves kislányoké, kisfiúké, akiket különböző élethelyzetekben találunk. Némelyik indiánnak, bohócnak, velencei hölgynek, menyasszonynak öltöztetve, mind patyolattiszta ruhában.

Jól öltözött, kedves arcú, kifejező tekintetű babák
Fotók: Szendi Péter

Tóth Erika magángyűjteményének darabjai az elegáns viseletű, háromlelkű porcelánbabák - múlt héten költöztek a Kámoni Arborétum látogatóközpontjának galériájára. Háromlelkűek, mert ahogy a kiállításmegnyitón kiderült, első lelküket készítőjük tette a munkájába, a másodikat a gyermek, aki valamikor játszott velük, harmadik lelkük pedig a gyűjtőtől származik, aki gondozza őket, vigyáz rájuk. Zsibvásári szerzemény a kollekció összes darabja - a pénteki kiállításmegnyitón Koczka Tibor alpolgármesternek E.T.A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály meséjét és Csajkovszkij mesebalettjét juttatták eszébe. A főhős kislány álmában meg-elevenednek a bábok, csakúgy, mint a kiállításon a babák. Az alpolgármester felhívta a figyelmet: fontos, hogy a mai gyerekek a digitális világban is kedvet kapjanak az ilyen szépségekhez.

Tóth Erika a kollekcióból éppen a nagy kedvencét mutatja

Egyesülete üdvözletét hozta a megnyitóra dr. Györgyi Erzsébet, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke. A Bibliát idézte köszöntőjében: Isten az embert a maga képére teremtette. - Az ember a kezdetektől minden módon embert akar létrehozni különböző anyagokból a saját hasonlatosságára - mondta. Ismertetőjében az őskori barlangrajzok ábrázolásaitól a kiszebábokon át a 19. századi babákig jutott - akkoriban a divatos öltözékek bemutatására használták a babákat. Régi korok előkelőinek kislányai számára míves babák, babaházak készültek. Azokon tanulták a felnőtt élet részleteit. Beszélt a 20. századról, amely úgy indult, hogy a gyermek évszázada lesz, de aztán háborúk dúlták fel. És amely elhozta azt, hogy a babák már nem csupán drága anyagokból készültek, így eljuthattak minden kislány kezébe. - A baba gyönyörködtet és társ is tud lenni - fogalmazta meg dr. Györgyi Erzsébet: társa a kislánynak a felnövekedésben és öröme a felnőtt embernek. Aki babával játszik kislánykorában, annak könnyebben kiteljesedik az élete - zárta gondolatait. Spiegler Tibor szombathelyi magángyűjtő fotói gazdagítják a kiállítást. Múlt századi kisfiúkat, kislányokat látunk rajtuk játékbabáikkal.