Kultúra

2017.09.01. 15:40

Kihalt roma mesterségek a vásznon Ferkovics Józseftől

SZOMBATHELY Még élő és már kihalt roma mesterségeket örökített meg festményein Ferkovics József. A sorozat harminc darabból áll. Az alkotások rövidesen múzeumba kerülnek. Azokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma vásárolta meg.

Pogács Mónika

A képek minden darabja idén készült. Az, hogy ilyen hamar gazdára találtak, nem véletlen. Ferkovics József olyan részletgazdagon ábrázolta az ősi roma mesterségeket, hogy az esztétikai érték mellett szociológiai, néprajzi szempontból is komoly információbázist jelentenek.

- Vegyes technikával dolgoztam. Akril és tempera keverékével, lemezre festettem meg néhány ősi és egy-két ma is élő foglalkozást, amit a romák jellemzően csináltak vagy csinálnak - mondta elöljáróban az alkotó.

A képeken szereplők némelyikét Ferkovics József még gyemekkorában látta. De nem csak a múltba tekintett vissza a művész.

- A festmény, ami előtt állunk, épp az öcsémet ábrázolja. Ő autentikus lovari cigányember. Lovakkal kereskedik máig, azaz lókupec - mutatta a sorozat első darabját Ferkovics József.A következő festménynél az jutott eszembe: ennek megfogalmazásához bátorságra, a mai korral való őszinte szembenézésre volt szükség az alkotó részéről. Egyfajta szociofestmény következett a sorban, amely a roma mesterségekhez sorolta az utcaseprőket vagy mai néven közmunkásokat. Seprűvel, kukával, a jól ismert láthatósági mellényben rója a festmény három figurája a várost a barnás akril-tempera technikával elkészített képen. - Igen, a közmunka ma sajátos foglalkozás a roma embereknél. Megélhetési forma, hogy jövedelemhez jussanak - kommentálta a látványt Ferkovics József. Hozzátette: sok roma 10-15 éve így éli az életét. A század vagy a technika fejlődéséhez a cigány közösség nem tudott technikával felzárkózni. Az általuk űzött mesterségek pedig kihaltak, mert nagy részükre ma már nincs igény. Ezért nagyon sokan kisegítő vagy közmunkában tudnak csak dolgozni.

A roma emberek hagyományos mesterségei kihaltak, mert azok   egyszerűen nem aktuálisak: nincs igény üstfoltozókra, kevesebb   a lókupec és várkányos. A foglalkozások harminc képre kerültek,   legközelebb Debrecenben, a Sesztina Galériában lesznek láthatóak,   majd lehet, hogy Szombathelyen is nyílhat tárlat, mielőtt a  különleges kollekció a megrendelőjéhez, tulajdonosához,  az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül

- A társadalom és a roma közösségek is törekednek arra, hogy a gyerekek tanulhassanak, a fiatalok szakmákat szerezhessenek és ezekben dolgozzanak. Akkor majd ez az újkori roma mesterség is a múlté lesz - fogalmazott így a művész.

Egy másik képen várkányosok, azaz erdőtisztítók.

- Ez a foglalkozás ma is élő, akik ebben dolgoznak, fizetést kapnak. A korhadt fákat, a hulladékot viszik az erdőből, hogy az egészséges fák tudjanak nőni. Most is dolgoznak várkányosok az Északi-Középhegységben, Borsodban - mesélte a festő.

Egy következő festményen házaló látható.

A század elején a magyarországi cigányok közül sokan ezzel szerezték a jövedelmüket. Faárut, konyhai eszközöket vittek házhoz, így aalvakban élőknek nem kellett elutazniuk vagy egy-egy vásárig várniuk, hogy ezeket beszerezzék. Egy másik képen üstfoltozó dolgozik.

- Az üstfoltozók egykor faluról falura jártak. Jó szakma volt. Az üstfoltozó ügyes volt, az edények mellett minden olyan dolgot is megjavított, amihez nem értettek a helyiek - avatott be ennek a mesterségnek a részleteibe is Ferkovics József. Az alkotások legközelebb Debrecenben, a Sesztina Galériában láthatók, majd a remények szerint Szombathelyen is nyílhat tárlat, mielőtt a különleges kollekció , az Emmi-hez kerül.

Ezek is érdekelhetik