Nagy cipőgyár Vasváron - Az exportbővítő fejlesztés megkövetelte a gyorsaságot

Elmondható, hogy szinte minden napnak megvan a maga jelentősége az építkezésen s nem csupán építész szakszempontok miatt. Hanem azért is, mert a megrendelőnek a megadott időben szüksége lesz az új vasvári gyárra.

A megadott idő - ahogy a szerződésben is rögzítették - 1988 közepe. A több lehetséges kivitelező közül a zalaegerszegiek kínálták a legtöbb garanciát arra, hogy két év alatt készen lesznek a csaknem másfélszáz millió forintos beruházással.

A gyorsaság - s vele együtt persze a pontosság, a jó minőség - bármely munka esetében alapvető kívánalom. Vasváron, az itteni építkezésen az adja a dolgok különleges nyomatékát, hogy - exportbővítő fejlesztésről van szó.

A gyárépítéshez csaknem százmillió forint hitelt kapott a Sabaria Cipőgyár. Azért kapta a pénzt, mert egyidejűleg szavatolta az ország legjobb lábbeligyára, hogy öt év alatt - 1990-ig - hárommillió dollárnyi tiszta haszon növekedést produkálnak az exportpiacokon.

Ekkora gyárat fölépíteni nem csekély dolog, de az ígért tett sem akármilyen önbizalomra vall. Kemény valutával fizető piacokon növekedni, többlet eredményt produkálni az ma izzasztó munka. Gyakorta kiborító is. (Nagynevű vállalatunk, a Styl például kérte, hogy megkötött hitelszerződését csúsztassák el egy évvel, mert az idén képtelen az export növelésére. A Sabaria Cipőgyárnak - s persze másoknak - sem könnyű tartani az írásba foglalt ígéreteket.)

Már alapozzák a gyárat. A harmincnéhány zalai építőmunkás között 8-10 vasi is található Fotó: VN-archív

Bár a vasvári gyár alapjainak is csupán a kontúrjait látni, a Sabaria Cipőgyár kollektívája már az idén adja az 1986-ra vállalt - a gyárépítés fejében vállalt - többletet. S e munkára van még egy gyenge negyedévük.

Bízunk benne, hogy a fentebb jelzettek sejtetni engedik, miért fontos a cipőgyárnak - s a vele most szövetségre lépett egerszegi építőknek is - minden nap.

Mi mindent elkövetünk azért, hogy elégedettek legyenek velünk megrendelőink - mondta Németh József egerszegi építésvezető, a munka irányítója. (Aki először a végleges kerítést húzatta föl Vasvár leendő gyára köré, hogy ne kelljen egy-két százezer forintért - ideigleneset csinálniok. Mindenki úgy takarékoskodik, ahogy tud. S ez sem egy rossz módszer.) - Nekünk, zalai tanácsi építőknek ez a második nagy munkánk Vas megyében. Előzőleg Szentgotthárdon, a szociális otthon bővítésén, átalakításán dolgoztunk, bár azt egy másik csapatunk csinálta - mondja az építésvezető. ( Kert alól láttuk nemrég a szentgotthárdi munkát, a Rába-partról. Onnét nézve állíthatjuk, hogy igen mutatós.)

Weigl József, a Sabaria Cipőgyár vezérigazgató helyettese például ezt:

Jó haladnak a zalaiak, pont úgy, ahogy megegyeztünk. Mai munkájuk garancia arra, hogy 1988 közepén valóban átadhatjuk a helyi tanácsnak vasvári műhelyeinket s új helyére költözhet a gyár. Amelyben egyébként létszámnövekedés is lesz. Valószínű, hogy hetven-száz emberrel több dolgozhat majd benne, mint a mai beszorított környezetben. Ahol újabb embereket már képtelenek lennének leültetni.

A Sabaria új gyára Vasvár keleti platóján épül, a Gersekarát felé vivő úton. Éppen szemben a volt és megszüntetett, mert gazdaságtalanul dolgozó helyi Építőipari Szövetkezettel, annak főépületével. Annak udvarán a jogutód - a vasvári költségvetési üzem - a halottaknak gyárt emlékműveket, sírköveket. S egy fűvel körbenőtt daru idézi meg a hajdani mestereket, a mesterség címerét. Átellenben a Sabaria a zalaiakkal az életnek építkezik.