Alsóújlakkal és Nagymákfával egyesítették

2021.01.03. 07:00

35 éve nyilvánították ismét várossá Vasvárt

1985-ben Vasvár városi jogú nagyközséget Alsóújlak és Nagymákfa községek egyesítésével Vasvár néven, 1986. január 1-jei hatállyal várossá nyilvánították. Egyidejűleg azt is elrendelték, hogy a városi jogú nagyközség irányításához korábban kapcsolódó társközségek közül Rábahídvég és Püspökmolnári községeket közös irányítás alá szervezzék, Rábahídvég székhellyel.

Vas Népe

Vasvár már az őskorban is lakott település volt. A római korban erőd volt Castrum Ferreum néven. Mai neve ennek szó szerinti fordítása. Fontos szerepet kapott a honfoglalás idején is. A vármegyerendszer kezdetén megyeszékhely lett, IV. László király 1279- ben szabad királyi várossá emelte. 1578-ban a pozsonyi országgyűlés után Vasvár elvesztette hatszáz éves vezető szerepét. 1663-ban császári sereg szállta meg a várost, majd 1664-ben hatalmas török sereg vonult át a településen a házakat felégetve. A vesztes szentgotthárdi csata után a török sereg táborozott itt, a város maradék lakossága a Rábán túlra menekült. Itt kötötték meg a magyarok számára hátrányos következményekkel járó vasvári békét. Később a körmendi járáshoz, illetve a körmendi kerület hegyháti járásához tartozott. 1969. június 30-áig járási székhely volt, ugyanabban az évben nagyközséggé nyilvánították.

Az 1980-as években Vasvár élete sokkal mozgalmasabbá, érdekesebbé vált. Az évek, évtizedek során fejlődött, szépült, korszerűsödött a megyeszékhelytől harminc kilométerre lévő dimbes-dombos település. A régi, földszintes, egyemeletes házak helyén sokszínű, modern lakóházak magasodtak. Közülük a legszebb az az öt ház volt, amelyet a helybeliek csak vári hatvan lakásként emlegettek. Körülöttük rendezett, parkosított volt a terep, emberközpontú településfejlesztésre utalva. Vasváron 1985-ben kevés volt a lakásra váró család, olcsón tudtak telket adni a családi házat építeni akaróknak. 86 közművesített telek várt az építőkre.

35 éve a városi rangra készülődő településen több üzem is adott munkát az ott élők számára. Ott működött a Styl Ruházati Vállalat kihelyezett részlege és a Sabaria Cipőgyár üzeme, valamint az Auras Autóalkatrész gyártótelepe. Az első kettőben jobbára exportra készítették a termékeket. A hatvanas években létesített csirkekeltetőt a Bábolnai Állami Gazdaság fokozatosan bővítette. Évente 8-9 millió csirkét keltettek. A településnek két általános iskolája volt, és a Postaforgalmi Szakközépiskolájukban több mint kétszázötvenen tanultak.

Az akkor még nagyközség orvosi rendelő kialakítására, tizenhat tantermes, tornatermes iskola építésére készülődött.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!