Szent Annát ünneplik: Ő a nagymamák védőszentje – Tisztelete a 13-14. század óta tart

Szent Anna Jézus Krisztus nagyanyja, és így a nagymamák védőszentje, de mivel későn és isteni közbenjárásra született leánya, Mária, ezért a gyermekáldásért imádkozó, és a gyermektelen asszonyoknak is közbenjárója.

– A hagyomány nagyon szép legendája meséli el Mária születését. Anna és Joachim sokat bánkódott amiatt, hogy nincs gyermekük. Még az ószövetségi pap sem fogadta el a jeruzsálemi templomban áldozatukat, mondván: bűnös voltuk jele, hogy nem adnak utódot a választott népnek – magyarázza Aigner Géza, aki Nick plébánosa is.

– Anna, amint meglátott egy verébfészket így imádkozott: „Jaj nekem, mihez is lettem én hasonlóvá? Nem lettem én olyan, mint az ég madarai, mert még az ég madarainak is vannak fiókái előtted, Uram. Jaj nekem, mihez is lettem én hasonlóvá? Nem lettem én olyan, mint a föld vadjai, mert a föld vadjainak is vannak kölykei előtted, Uram... Atyáink Istene, könyörülj meg rajtam, hallgasd meg könyörgéseimet, ahogy megáldottad Sárának méhét!" Hamarosan az Úr angyala megjelent Annának, és hírül adta, hogy menjenek Jeruzsálembe, mert gyermekük fog születni.

Joachimnak és Szent Annának (jobbra) sokáig nem született gyermeke. Középen a kis Mária áll. catholictradition.org

Anna és Joachim. A két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal.

A Szent Anna ünnep a 13-14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé fordultak a hívők. Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének évfordulójából adódott. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, ennek fölszentelési napja volt július 26.

Szent Anna tiszteletéről Bálint Sándor a következőket írja: ,,A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz sokrétűsége mutatja. Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők."

Vasárnap Nicken, a búcsúi szentmisén, a gyermekek Szent Anna imáját jelenítik majd meg. Délután 15 órakor az egykori katolikus iskola épületében vetítés lesz a régi búcsúi fényképekből.

– A 20. század végéig mindig meghitt és mindenkit megmozgató esemény volt a búcsú. Az ünneplésnek, a rokonlátogatásnak elmaradhatatlan alkalma. Szilvágyi János plébános idejében pedig különös sajátossággal rendelkezett, nagy készület előzte meg. Már évekre előre beosztotta, hogy mely egyházi méltóságot kéri majd fel vendégpapnak. Minden alkalommal hívott két papnövendéket is. A búcsúi ebédet is mindig valami különlegesség jellemezte. Volt olyan, hogy 128-féle italt sorakoztatott fel, persze csak egy-egy üveggel. Hétfőn a „búcsú másnapja" adott alkalmat arra, hogy a vendégekkel töltött ünnep után a település lakói is együtt legyenek – meséli Aigner atya.

Az idei évben is fontosnak tartják a nickiek, hogy megemlékezzenek templomuk védőszentjéről, és tudjanak továbbra is együtt ünnepelni.