Néplélek, futball kinyírva

Az összes maradék remény vérpatakba fojtva, néplélek kinyírva, jólét jégre téve, és már futballunk sincsen. Az utóbbi azért fontos, mert oké, hogy nem vagyunk a pannon Baileys és pumaszittya félvezetők országa, továbbá még ötven év múlva is az lesz a főműsor, hogy Paprika János, a nagy varázsló motorfűrésszel faragja Pinokkió térdig érő orrát, szóval, nagyjából annyi nekünk. De legalább Brazíliát tudnánk leverni 3:0-ra a Népstadionban, ki a fenét érdekelne akkor a politika, a mágusok, a seftelő és lehúzós közeg (mindörökké Mutyiland) és a kapitalizmusnak hazudott feudális érdekközösség. Azonban kilátásaink nullák, labdarúgóink ha egy negyedik vonalbeli, európai klubcsapattal találkoznak, akkor nagyjából úgy közlekednek a pályán, mint egy szakajtó kiszántott egér. Aztán itt a végső csapás: az MLSZ közleményben bojkottálja a sportlapot, mert az megírta, hogy egy per miatt a nemzetközi szövetségek felfüggesztették több száz millió forint kifizetését. Innét alulról rohadtul nem érdekes, hogy ki kivel van, ki, melyik félnek a szekerét tolja, nyomja, húzza vagy robbantja. Itt egy számít: mit tesz a szövetség a futballért, körzeti négytől a válogatottig? Ez úgynevezett fogós, ravasz kérdés, bár a válasz többé-kevésbé egyértelmű, ha csak az eredményeket nézzük. Mellesleg szélsőkomcsi dolog a médiába beleszállni, mert tisztességes sajtómunkás csak rögzíteni tudja, hogy Iksz Jakab középcsatár béna, gólt nem lőhet helyette - erdélyi frappánssággal: ivarszervét kölcsön nem adhatja. Ha már hírvivőket nyakaznak, akkor rohadt nagy a baj, mert a népekben rögzül, hogy határ gáz az egész, és rögtön visszazuhannak borongani, és hagyják, hogy két elmebajnok erő süsse ropogósra maradék agytekervényeiket.