Cipőt a gyereknek vagy műtrágyát a földre? - Agrárügyekről beszélgettek a Sé környéki gazdák

A termelékenység növelésének kényszeréről és lehetőségeiről beszélt az első előadó, dr.Pusztavámi Márton, a NAK Vas Megyei igazgatóságának elnöke, aki a teljesítmény- és tudásalapú társadalom híve, ezt vetítette le az agrárágazat meglévő és újonnan jelentkező problémáinak lehetséges megoldásaként is. Mint az a Többet című előadásában is elhangzott, az országban megtermelt mezőgazdasági termékek ötven százaléka külföldön értékesül. Az USA és az Európai Unió között hamarosan aláírásra kerülő szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán viszont komoly aggályokat fogalmazott meg a világpiaci értékesítéssel kapcsolatban.

Dr. Pusztavámi Márton, a NAK Vas Megyei igazgatóságának elnöke. Fotó: Fazekas Gábor

Például: a kukorica esetében az USA-ban a génmódosított vetőmagoknak köszönhetően nagyon egyszerű a termelés, nagyságrendekkel olcsóbb az üzemagyag, így az előállított termék árának versenyképessége megdönthetetlennek tűnik. Magyarországon további hátrány, hogy olyan országok, melyekkel azelőtt egyenlő szinten volt a hektáronkénti termésátlag, most a dupláját termelik ugyanakkora területen, mint mi. A hazai cél jelenleg a 30 százalékos termésnövekmény. Ennek eléréséhez fontos a hatékony talajművelés, a folyamatos tápanyag utánpótlás (műtrágyázás). Ez viszont sokba kerül. Hazánk 22 európai országból hátulról a 4. helyen helyezkedik el a műtrágya felhasználás tekintetében Többször tették fel dr. Pusztavámi Mártonnak gazdatársai a kérdést, hogy akkor most cipőt vegyenek a gyereknek vagy műtrágyát a földre? A kamara célja, hogy mindenben segítse a gazdatársakat, így abban is, hogy cipőt is, műtrágyát is vehessenek.

A „zöldítésről" tartott előadást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részéről dr. Cseke Zoltán osztályvezető. Felhívta a figyelmet, hogy uniós direktíva a zöldítés, melyben olyan előírások vannak, amik nagyban befolyásolják a termelést. A területalapú támogatások további feltétele, hogy a gazdák a zöldítési előírásokat teljesítsék. A rendszer rendkívül bonyolult, túladminisztrált. Dr. Pusztavámi Márton a termelők oldaláról közelítette meg a rájuk kényszerített kötelezettséget. Megtudtuk: Magyarországon kívül Nyugat-Európa minden országában rendkívül erős tiltakozás bontakozott ki. Reményét fejezte ki, hogy a nagymértékű ellenállás a kötelezettség módosításával, megszüntetésével jár. Amíg a kötelezettség fennáll, segítségként kidolgozott egy modellt arról, hogy mit jelent ez egy 30, 100, 200 és 5 000 hektáros termelőre lebontva. Az eredmények azt mutatták, hogy a kis- és közepes gazdaságok fogják a legnagyobb veszteséget elszenvedni. Módszertanában az ökológiai másodvetés nyújtja a legkisebb veszteségeket.

Fazekas Gábor