Történelmi igazságosság

2019.10.30. 11:13

Határozatban ismerte el az örmény népirtást az amerikai képviselőház

A dokumentum felszólít arra, hogy az Egyesült Államok mostantól népirtásként emlékezzen meg arról, hogy a Török Birodalom a 20. század elején, 1915 és 1923 között tervszerűen lemészárolt másfél millió örményt.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök üdvözölte, hogy az amerikai képviselőház határozatban ismerte el a törökök által végrehajtott örmény népirtást.

„A határozat bátor lépés az igazság és a történelmi igazságosság meghatározásának útján, ami a népirtást túlélő örmények számos leszármazottjának megbékélést jelenthet”

- írta szerdára virradóra Twitter-bejegyzésében az örmény kormányfő.

Elsöprő többség

A demokrata többségű képviselőház elsöprő többséggel, 405:11 arányban szavazta meg a határozatot. Ez népirtásként ismeri el a törökök által a múlt század elején végrehajtott örmény tömegmészárlást.

A határozat felszólított arra, hogy

az Egyesült Államok mostantól népirtásként emlékezzék meg arról, hogy az ottomán török birodalom a 20. század elején, 1915 és 1923 között másfél millió örményt tervszerűen lemészárolt.

Egyben szorgalmazta azt is, hogy fordítsanak nagyobb gondot a tények megismertetésére.

Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai kongresszusban egyáltalán előterjesztettek egy olyan javaslatot, amely felvetette az örmény népirtás elismerését.

A törökök tiltakoznak

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter határozottan elítélte az amerikai képviselőház döntését. Twitter-üzenetében hangsúlyozta:

Törökország érvénytelennek és meg nem történtnek tekinti az amerikai határozatot.

A török vezetés szerint a határozat „nélkülöz minden történelmi, illetve jogi alapot”, s mindössze egy „jelentéktelen politikai lépésről van szó, amelynek egyedüli címzettjei az örmény lobbi és a törökellenes csoportok”.

Mi az igazság?

Az örmények évszázadokon át kiváltságos helyzetben éltek az Oszmán Birodalom területén, sokáig élvezték a török szultán bizalmát. A 20. század fordulóján mintegy kétmillió volt a török területen élő keresztény örmények száma, de 1894 és 1896 között kétszázezer fő már különböző pogromok áldozatává vált. Ezt követően az első világháború alatt, 1915-től 1923-ig mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. 1914 novemberében Törökország a központi hatalmak oldalán vereséggel végződő hadjáratot indított az oroszok ellen a Kaukázusban. A kudarcért az örményeket okolták, ezért már 1915 februárjában tömegmészárlást rendeztek a térségben, április 24-én pedig megkezdődött a törökellenes, nacionalista érzelmekkel gyanúsított örmény vezetők letartóztatása és kivégzése.

A következő hónapban „a belbiztonság érdekekre” hivatkozva már rendkívüli törvénnyel tették lehetővé a deportálást, muzulmánokat telepítve a kiürült falvakba. Az anatóliai és kilikiai örmény lakosságot a mezopotámiai sivatagba kényszerítették, ahonnét többségük sosem tért vissza, mások az állandósult üldöztetések elől külföldre menekültek. Ankara túlzónak tartja a másfél millió áldozatra vonatkozó vádakat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre, azaz hogy az örmény közösség népirtás áldozata lett volna. Ezzel szemben azt állítja, hogy 300-500 ezer örmény az első világháborús harcok áldozatává vált.

 

 

Ezek is érdekelhetik