Ismét bevezetnék

2022.02.15. 16:28

Tizenöt éves a vizitdíj (videó)

Napra pontosan 15 éve, 2007. február 15-én vezette be a Gyurcsány-kormány a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Történt mindez annak ellenére, hogy Orbán Viktorral folytatott 2006-os vitájában Gyurcsány Ferenc szemrebbenés nélkül letagadta a fizetős egészségüggyel kapcsolatos terveiket, sőt a Fidesz elnökét vádolta hazugsággal. Bár a vizitdíjat és a kórházi napidíjat az akkor ellenzékben lévő Fidesz kezdeményezésére indított 2008-as népszavazás eredményeként kényszerült eltörölni a Gyurcsány-kabinet, azok bevezetése újra a baloldal napirendjén van. Miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter egyértelművé tette: hibának tartja a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlését, szerinte demokratikus úton erről nem szabadott volna népszavazást tartani és ő akkor nyugodt, ha az egészségügy üzlet.

A fizetős egészségügyet Gyurcsány Ferenc kormánya vezette be 2007  február 15-én. A vizitdíjról és a kórházi napidíjról még a balatonőszödi kormányülésen döntöttek azzal az indokkal, hogy csökkentsék a beteg-orvos találkozások számát, illetve a társadalombiztosítás biztosítási körét, összességében pedig az iszonyatos a tb-hiányt. Ismert: a vizitdíj összege alap esetben 300 forint volt. Emelt összegű, vagyis 1000 forintos vizitdíjat akkor kellett fizetni, ha a beteg nem a háziorvosához, vagy ha beutaló nélkül ment szakrendelésre, illetve, ha az ügyeleti ellátást valódi ok nélkül vette  igénybe. 

Vizitdíj köteles volt a háziorvosi ellátás, a fogászati ellátás, a járóbeteg-szakellátás, a járóbeteg szakellátás keretében igénybe vett orvosi rehabilitációs ellátás. Kórházi napidíjat az orvosi beutalás alapján igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretében igénybe vett rehabilitációs ellátásért kellett fizetni.

Az intézkedés ellen az akkor ellenzékben lévő Fidesz kezdeményezett népszavazást, amelyen több mint négymillió szavazópolgár vett részt, és akik 82,62 százaléka a vizitdíj eltörlésére, a teljes körű társadalombiztosítás visszaállítására szavazott. 

A baloldali kormány a referendum eredményének ismeretében 2008. március 31-ével megszüntette a vizitdíjat, de az egészségügyi minisztert, Horváth Ágnest is menesztette a kormányfő, 2008. április 30-i hatállyal. Horváth menesztése végül az MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásához vezetett.

Nem tettek le róla 

Noha  a 2008-as népszavazáson az emberek egyértelművé tették álláspontjukat, a fizetős egészségügy továbbra is a baloldal napirendjén szerepel. Közös miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter egyenesen hibának nevezte a referendumot hangoztatva, hogy azt "kultúrországokban" nem szoktak ilyeneket kérdezni. Máskor pedig úgy fogalmazott:

„azt gondolom, hogy a vizitdíjról, kórházi napidíjról szóló népszavazási kérdéseket eleve nem lett volna szabad átengednie az Alkotmánybíróságnak. Demokratikus országokban nem lehet szavazás kérdése egy adó, egy költségvetési bevétel...nagyon veszélyes demokratikus választáson föltenni olyan racionális, gazdasági kérdést, mint amilyen például a háromszáz forintos vizitdíj. Ilyen ügyeket egyáltalán nem lehet népszavazáson eldönteni …a magyar egészségügy megérett a piacpárti reformokra”. 

– Egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy biztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak. Nem ördögtől való gondolat bár tudom, hogy a napidíj és a vizitdíj népszavazása óta Orbánéknál tabu. Bármiféle piacosítás. Nagy hiba!” – jelentette ki Márki-Zay Péter, aki többször is megerősítette: abban hisz, hogy a gyógyítás üzlet. 

"Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy egy üzlet, minthogyha nem üzlet. Ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitot szolgálnak fel, hogyha valakinek a biztosítása vagy a saját pénztárcája azt is fedezi" - jelentette ki a baloldal miniszterelnök-jelöltje, aki a magyarokat Indiába küldte szemműtétre, a nőknek pedig azt üzente, hogy a szüléshez nem kell orvos, mert az nem betegség.

Gyurcsány gátlástalan hazudozás a hatalomért 

A vizitdíjat és kórházi napidíjat úgy vezették be tizenöt évvel ezelőtt, hogy Orbán Viktorral folytatott 2006-os vitájában Gyurcsány Ferenc szemrebbenés nélkül letagadta a fizetős egészségüggyel kapcsolatos terveiket, sőt: a Fidesz elnökét vádolta hazugsággal. Az elhíresült diskurzus így hangzott: 

Orbán Viktor: "Tudjuk, hogy a beteg ember kiszolgáltatott és nem akarjuk még növelni a kiszolgáltatottságát, anyagi kiszolgáltatottsággal is. Nem fogadjuk el a mostani kormánynak azt a tervét, ahogyan a pénzügyminiszter mondta, hogy a gyógyszer felírás és az orvosi vizsgálat majd fizetős legyen Magyarországon. Nem fizetős, hanem állami felelősségi körben tartott, becsületes egészségügyet szeretnénk". 

Gyurcsány Ferenc: "Elnök úr, kérnék öntől valami szívességet, most, itt. Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy valaki gyógyszer felírási-díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, vonja vissza. Ön úriember, ilyet senki nem mondott, erre most kampányt építenek. Nem akarhat igaztalan módon nyerni. Nem igaz vádakkal választást nyerni az nem igaz országhoz vezet. Önnek van befolyása, akkor most én mondom önnek, tudja mit, vonja vissza ezt a kampányt, mert ha nem teszi, akkor maga is az igaztalanság vádjába süllyed".

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke megérkezik 16. évértékelő beszédének megtartására Budapesten, a Sofitel Hotelben 2020. február 9-én.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában