Ukrán válság

2022.03.23. 15:11

Ukrajnai háború: Izrael nem ad el Pegasus kémprogramot Ukrajnának (videó)

Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 28. napjáról.

Cikkünk frissül

Izrael nem ad el Pegasus kémprogramot Ukrajnának, mert tart Oroszországtól

Izrael nem adja el az NSO Pegasus nevű kémprogramját Ukrajnának, mert tart Oroszország haragjától - jelentette a Maárív című újság hírportálja szerdán.

A Maáriv brit és amerikai sajtóforrásokat idézve úgy tudja, Ukrajna 2019 óta nyomást gyakorolt Izraelre, hogy megvásárolhassa az NSO-kémszoftverét, de ezt Jeruzsálem megtagadta. Az ukrajnai orosz invázió 28. napján pedig Izrael ismét megtiltotta Ukrajnának a "Pegasus" kémprogram beszerzését, mert attól fél, hogy eladásával magára haragítaná Oroszországot.

Ukrán hírszerzési tisztviselők szerint az ukrán illetékesek nem értik Izrael döntését, mert Jeruzsálemnek nincs elég jó oka arra, hogy Ukrajnától megtagadja a hozzáférést a kémprogramokhoz.

Kijevben úgy vélik, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a Pegasus megszerzésére. Más források szerint Izrael döntése azt tükrözi, hogy "nem hajlandó feldühíteni Oroszországot", ugyanis Moszkva szoros titkosszolgálati kapcsolatban áll Izraellel. Ukrajna az orosz telefonszámokra összpontosítana a Pegasus alkalmazásánál, és ez az orosz titkosszolgálatok szemében ellenük szóló agressziónak minősülne.

"Az export-ellenőrzéssel kapcsolatos politikai döntések figyelembe veszik a biztonsági és stratégiai megfontolásokat, s magukban foglalják a nemzetközi megállapodások betartását is" - közölte válaszában az izraeli védelmi minisztérium.

Izrael engedélyezi a kibertermékek exportját, de csak kormányzati szervek számára, törvényes használatra, és csak a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem megelőzése és felgöngyölítése céljából, felhasználói nyilatkozatok szerint" - tették hozzá.

 "Az izraeli kormány jelenleg nem vesz részt a támadó technológiával kapcsolatos ukrajnai megbeszéléseken vagy a segélyezésben, de folyamatosan tárgyalunk több izraeli céggel a piacon, és ezek az egyeztetések különböző szakaszokban vannak" - nyilatkozta Mihail Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes a kérdésről.

"De hadd ismételjem meg, hogy van elég képességünk a folytatáshoz és a győzelemhez, és új eszközökkel is gyarapodunk, köztük fejlett eszközökkel is minden nap" - tette hozzá. Izrael orosz-ukrán konfliktusban játszott viszonylagos semlegességét azzal magyarázzák az izraeli médiában, hogy Jeruzsálem így próbálja megőrizni cselekvési szabadságát Szíriában.

Naftali Bennett izraeli kormányfő mindeddig tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt, és az ismételt kérések ellenére sem küldtek fegyvereket és védelmi eszközöket Ukrajnába. Jeruzsálem szerint az ország biztonsága érdekében létkérdés, hogy lecsaphassanak az Irán támogatta erőkre Szíriában.

 

A Pentagon szerint támadó helyett védekező pozíciót vettek fel az orosz csapatok Kijevnél

A Pentagon szerint az orosz csapatok Kijevtől északra támadó helyett védekező pozíciót vettek fel, máshol pedig elakadtak - írja a The Guardian. A Pentagon sajtótájékoztatóján jelen lévő újságírók szerint az ukrán csapatoknak sikerült visszaverniük az orosz haderőt, akik így több mérfölddel távolabb kerültek a fővárostól.

 

Bakondi: a menekültválság nagy terhet ró Magyarországra

A menekültválság a nagyságrendjét tekintve eddig nem tapasztalt kihívást jelent Magyarország számára, mozgósítani kell az ország erőforrásait - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatornán.

Ebben a helyzetben a magyar állami szervek, az önkormányzatok, a civil szervezetek és az állampolgárok erőfeszítéseinek az összehangolására van szükség - emelte ki Bakondi György.

Hozzátette, 

mostanáig félmillió menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából, míg 2015-ben a "nagy migránsválság" időszakában csak 400 ezren érkeztek.

Közölte azt is, 

a kormány tartós és hosszú távú megoldásokat keres a menekültekről való gondoskodásban; az érkezőket a határmenti szűrés és a gyors ellátása után egy nagy budapesti központba szállítják, ahol már rendelkezésre áll minden szükséges feltétel. Az érkezők szállást, étkezést, orvosi ellátást és - ha szükséges - a továbbutazáshoz is segítséget kapnak

 - tájékoztatott Bakondi György.

Mint mondta, továbbra is őrzik a rendőrség és a honvédség erői a déli határszakaszt is; idén eddig 34 500 határsértőt fogtak el, ami 12 ezerrel több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Eddig 300 embercsempész ellen indítottak eljárást - tette hozzá a főtanácsadó.

Bakondi György szólt arról is, gyors uniós döntésekre van szükség a menekülteket segítő országok támogatására. Ezt kívánja ugyanis Magyarország és az Európai Unió belső biztonsága is - hangsúlyozta.

 

Meghalt egy orosz újságíró Kijevben

Meghalt egy orosz újságíró egy kijevi rakétatámadásban. Az Újságírók Határok Nélkül szervezet szerint Oksana Baulina a független The Insidernek tudósított.

 

A The Guardian szerint az aktivista és videós újságíró Baulina éppen a kijevi Podolsky negyedben forgatott, ahol egy rakéta egy bevásárlóközpontba csapódott be. A támadásban egy másik civil is meghalt, az újságíróval tartó két ember megsérült, őket kórházba szállították.

A NATO szerint 40 ezer katonát veszíthettek el az oroszok

A NATO szerint 40 ezer orosz katona halt meg, sérült meg, vagy került fogságba a négy hete tartó háború alatt - írja a Sky News. A szervezet 7000 és 15 000 közé teszi az elesett orosz katonák számát.

Összehasonlításképp közölték azt is, hogy Oroszország 15 000 katonát veszített el 10 év alatt Afganisztánban.

A becsléseket ukrán és orosz, valamint hírszerzési forrásokra alapozták.

 

Mariupol polgármestere elhagyta a várost

Mariupol polgármestere, Vadim Boicsenko elhagyta a várost, de így is folyamatos kapcsolatban van a mariupoli hatóságokkal a civil lakosság evakuálása érdekében - írja a Sky News

 

Kijev környékét továbbra is ágyúzzák az orosz erők

Az ukrán fegyveres erők ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében Irpiny, Bucsa és Hosztomel körül az orosz erőket. 

AZ OROSZ TÜZÉRSÉG VISZONT VÁLTOZATLANUL FOLYAMATOSAN LÖVI A TELEPÜLÉSEKET

- számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a bucsai városvezetésre hivatkozva.

A bucsai tanács hozzátette hivatalos Facebook-oldalán, hogy a megyében számos falvat megszálltak az oroszok, és humanitárius katasztrófa fenyeget ezeken a településeken.

Az ukrán rendőrség szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékozatott, hogy Irpinyben a Kijev megyei rendőrezred hozzálátott a város megtisztításához a szabotőröktől, de elsősorban a helyi lakosok segítése és evakuálása a fő feladatuk. Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök az UNIAN ukrán hírügynökség szerint közben a Facebookon azt írta, hogy az orosz tüzérség továbbra is folyamatosan lövi Irpiny lakónegyedeit. Szavai szerint a településen a lakóházak és a többemeletes épületek jelentős része megrongálódott vagy romba dőlt. Áldozatokról ugyanakkor nem hozott nyilvánosságra adatokat.

Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy

HARKOV MEGYE FÖLÖTT A LÉGVÉDELEM LELŐTT ÚJABB KÉT OROSZ REPÜLŐGÉPET.

A pilóták sorsa egyelőre ismeretlen.

Az ukrán állami vasúttársaság közlése szerint az orosz erők szerdán az a Donyeck megyei Ocseretine vasútállomását lőtték. A vasúttársaság szerint személyi sérülés nem történt.

A Harkov megyével határos oroszországi belgorodi régió kormányzója mindeközben az állította a Telegramon, hogy ukrán lövedék csapódott be az orosz régióban - jelentette az Ukrajinszka Pravda.

Vjacseszlav Gladkov kormányzó szavai szerint egy faluban robbant a lövedék és vannak sérültek is, de pontos adatokat nem közölt. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy az említett oroszországi régióban az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz csapataok állomásoznak.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 103 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, öt hadihajót, 525 harckocsit és 1590 egyéb páncélost.

 

Klicsko: Oroszország népirtást követ el Ukrajnában

"Oroszország népirtást követ el Ukrajnában" - állította Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy müncheni városi tisztségviselőkkel folytatott videókonferencián szerdán.

A korábbi profi ökölvívó bajnok városvezető arra kérte a müncheni hivatalnokokat: fejtsenek ki nagyobb nyomást a német szövetségi kormányra, hogy szakítson meg mindenfajta gazdasági kapcsolatot Oroszországgal.

"Oroszország minden egyes eurót és eurócentet a hadseregébe fektet"

 - hangsúlyozta Klicsko a kijevi testvérváros elöljáróinak.

Elpusztítják a polgári lakosságot. Elpusztítják az országunkat

- tette hozzá Klicsko, aki szerint az orosz hadsereg által használt bombák 500 méteres körzetükben mindent elpusztítanak, ennek megfelelően inkább a polgári lakosság, semmint az ukrán hadsereg elleni fegyvernek lehet őket nevezni.

"Már meg sem tudjuk számolni a halottakat. Rémálom, ami itt történik"

 - tette hozzá.

 

Újabb 5000 páncéltörő fegyvert ad Svédország Ukrajnának

Újabb 5000 páncéltörő fegyvert ad Svédország Ukrajnának - jelentette be az ország védelmi minisztere. Svédország már korábban is adott 5000 páncéltörő fegyvert Ukrajnának, más hadi felszerelésekkel együtt - írja a The Guardian.

 

Novák Katalin folytatta látogatását az ukrán határ mentén

Folytatta látogatását az ukrán határ menti településeken a megválasztott köztársasági elnök, Novák Katalin, aki Nyíregyházán, Záhonyban, Eperjeskén, Lónyán, Barabáson és Tarpán is járt szerdán.

A megválasztott államfő a közmédiának nyilatkozva elmondta: szívszorító történeteket hallott és megrendítő összefogást tapasztalt szerdai útján.

Novák Katalin látott olyan kismamát, aki 38 hetes terhesen menekült el a háborúból és a nyíregyházai kórházban szülte meg egészséges gyermekét. Beszélt olyan családokkal is, amelyek tagjai Magyarországon tudtak újra találkozni egymással, valamint olyanokkal is, akik mennek tovább Magyarországról Európa más országaiba.

Nincsenek hosszú távú stratégiák, egyelőre mindenki napról napra él - mondta Novák Katalin, hozzátéve, hogy az Ukrajnából érkezők nagyra értékelik a magyarok segítségét.

A megválasztott köztársasági elnök úgy fogalmazott: összefog a városok, falvak apraja-nagyja, a vezetők, a segélyszervezetek, a kórházak, egyetemek, iskolák dolgozói, az óvónők, a konyhások. Mindenki igyekszik megtalálni azt, hogyan tudna hozzájárulni ahhoz, hogy nagyobb biztonságban érezzék magukat azok, akik menekülni kényszerülnek - emelte ki.

Novák Katalint a szerdán tapasztaltak is abban erősítették meg, hogy mennyire fontos a béke. A háborút meg kell állítani és meg kell akadályozni azt, hogy Magyarország is belesodródjon abba - jelentette ki. Hangsúlyozta: Magyarország célja a béke előmozdítása és a segítségnyújtás a menekülőknek.

Czibere Károly, Református Szeretetszolgálat elnöke a közmédiának elmondta: szervezetük a háború első napjától jelen van a térségben. A határ mindkét oldalán aktivizálták az egyház közösségeit, akik nagy számban vesznek részt a segítségnyújtásban.
 

Molotov-koktélt dobtak Moszkvában a Kremlre

Egy férfi Molotov-koktéllal támadta meg a Kreml épületét - írja a Tények.hu. Moszkva egyelőre nem reagált a támadásra.

Az esetről készült felvételen jól kivehető, amint egy ismeretlen férfi Molotov-koktélt dob az orosz elnök hivatalos rezidenciájának falaira, melynek következtében lángok csaptak fel. A Kreml falain ugyan nem jutott át a házilag készített fegyver, de több helyen hatalmas égésnyomot hagyott maga után, a fű pedig lángra kapott. A felvételt egy orosz nyelvű ukránpárti oldal tette közzé.

Telefonon beszélt Putyin az izraeli miniszterelnökkel

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai helyzetről és a keddi izraeli merényletről beszélt szerdán telefonon - jelentette a helyi média szerdán.

Telefonbeszélgetésük során megvitatták az ukrajnai háborús helyzetet, s Putyin részvétét fejezte ki Bennettnek a kedden történt Beér-Seva-i terrortámadás miatt, melyben meghalt négy izraeli civil.

Putyin a Kreml közleménye szerint megosztotta az izraeli miniszterelnökkel az Ukrajna körüli helyzetről kialakított értékelését, figyelembe véve számos külföldi ország vezetőivel fennálló kapcsolatait, és megfogalmazott több elképzelést a folyamatban lévő tárgyalásokról.

Putyin és Bennett legutóbb a múlt héten beszélt egymással, és március elején találkoztak a Kremlben, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetítést kért Moszkva felé az izraeli kormányfőtől a tűzszüneti tárgyalásokon.

KitKatet sem lehet többet kapni Oroszországban

A Nestle több népszerű márkáját, például a KitKatet és a Nesquiket is kivonja Oroszországból - írja a BBC. Ezentúl csak alapvető élelmiszereit árulja az országban a cég.

Kitiltották az oroszokat a budapesti vizes világbajnokságról

A Nemzetközi Úszó Szövetség szerdán életbe léptette az orosz és fehérorosz sportolók kitiltását a 2022-es budapesti vizes világbajnokságról.

A lengyel kormányfőhelyettes elítélte a katyni mészárlás áldozatai nyughelye, a harkivi temető bombázását

Elítélte szerdán Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, hogy Oroszország lebombázta a Harkiv-Pjatyihatki temetőt, ahol a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak.

"A halottak iránti tisztelet az emberségünk mércéje, és a civilizációnk alapját képezi" - hangsúlyozta Glinski a Twitter közösségi honlapján közzétett bejegyzésben. Hozzátette: a harkivi emléktemető lebombázása "egy következő, Oroszországot a civilizált világból kitaszító bűntett".

A PAP hírügynökség harkivi tudósítója szerda reggel számolt be arról, hogy az orosz kazettás bomba eltalálta a Harkiv melletti Pjatyihatki temetőjét.

A Totalitarizmus Áldozatai harkivi temetőjét 1999-2000-ben létesítették, ott nyugszanak az 1937-38-as sztálini megtorlás áldozatai, valamint az 1940 tavaszán Sztálin parancsára történt katyni mészárlás áldozatai is, köztük a jelenlegi lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau nagyapja.

A katyni mészárlás során a szovjet Belügyi Népbiztosság  (NKVD) közel 22 ezer lengyel  állampolgárt végzett ki. Az ukrajnai Harkiv a likvidálás egyik fő helyszíne volt, az oroszországi Szmolenszk és az ehhez közeli Katyn, valamint a szintén oroszországi Kalinyin (ma Tver) mellett.

A katyni mészárlás áldozatai között volt a magyar Korompay Emánuel, a varsói egyetem lektora, valamint a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel is. Korompay a kivégzése előtt a sztarobelszki fogolytáborba került, onnan éppen Harkivba vitték kivégzésre a tiszteket.

Pellengérre állítják a feltételezett fosztogatókat Ukrajnában

A közösségi médiában több felvétel is megjelent cölöpökhöz, vagy póznákhoz kötött, s így pellengérre állított feltételezett fosztogatókról és tolvajokról Ukrajnában - jelentette szerdán a dpa német hírügynökség.

Több felvételen fiatal férfiak láthatóak ilyen helyzetben, letolt nadrággal. Lviv városában pedig villanypóznákhoz kötözött nőket mutattak a felvételek, bár a város térségében egyelőre nem zajlanak komoly harci cselekmények, amelyeket fosztogatók kihasználhatnának.

A felvételeket a Kremlhez közeli Telegram-oldalakon is terjesztik.

Az ukrán hatóságok egyébként felszólították a lakosságot, hogy tegyen le az önbíráskodásról. Mindazonáltal a kijevi vezetés részéről megértő hangokat is lehetett hallani, így Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója próbálta mentegetni ezeket az akciókat.

A Sztrana című hírportálnak a hét elején nyilatkozva, Deniszenko azzal érvelt, hogy a jelenlegi háborús helyzetben a rendőrségi erők nem elegendőek. "Egy fosztogatónak meg kell értenie, hogy minden esetben meg fogja kapni, amit érdemel: először kikötik egy póznához, aztán tíz évre börtönbe kerül" - hangoztatta.

"Megérti, hogy a büntetés helyben és haladéktalanul következik be" - mondta a belügyminiszteri tanácsadó, aki szerint ennek nagyobb hatása lesz a fosztogatókra, mint a bűnügyi eljárás. Hozzátette, hogy ennek egyben "nevelő hatása" is van a többiekre.

A dpa megjegyezte, hogy nincsenek rendelkezésre álló statisztikák az önbíráskodás ilyen eseteiről, illetve az ezeket követő őrizetbe vételekről.

Zelenszkij: Franciaországnak segítenie kell véget vetni a háborúnak

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a francia forradalom jelmondatát idézve azt kérte szerdán Franciaországtól, hogy segítsen véget vetni a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak Ukrajnában.

Azt várjuk Franciaországtól, az önök vezető szerepétől, az önök erejétől, hogy vessen véget a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak (...) hogy segítsen helyreállítani Ukrajna területi integritását - fogalmazott az ukrán elnök a francia nemzetgyűlés és szenátus tagjaihoz videókonferencia keretében intézett beszédében.

A hírtévék és -rádiók által élőben közvetített ünnepélyes parlamenti ülésen Volodomir Zelenszkij azt kérte az Oroszországban működő francia vállalatoktól, hogy ne támogassák többet az orosz "háborús gépezetet".

"A francia vállalatoknak el kell hagyniuk az orosz piacot. A Renault, az Auchan, a Leroy Merlin és mások nem lehetnek többet Oroszország háborús gépezetének szponzorai" - jelentette ki az ukrán elnök.
 

Az orosz Rilov szolidaritásból nem indul az úszó vb-n

Jevgenyij Rilov kétszeres olimpiai bajnok orosz úszó nem indul el a nyári, budapesti világbajnokságon, ezzel támogatva azon honfitársait, akik az oroszok ukrajnai háborúja miatt nem szerepelhetnek versenyeken.

A 100 és 200 méteres hátúszás tokiói ötkarikás aranyérmese szerdán közölte, sportolótársai mellett kiállva nem utazik el a magyar fővárosban sorra kerülő vb-re.
"Ezzel szeretném támogatni az orosz paralimpikonokat, és minden olyan sportolót, akiket kizártak a nemzetközi versenyekből" - áll Rilov közleményében.

A vizes sportágakat tömörítő nemzetközi szervezet, a FINA az orosz offenzíva miatt az ország, illetve Fehéroroszország sportolóit csak semleges színekben engedi versenyezni. A szervezet ezzel az engedékenyebbek közé tartozik, ugyanis a legtöbb sportági szövetség - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlásának megfelelően - kitiltotta eseményeiről mindkét ország sportolóit.

A vizes világbajnokságot június 18. és július 3. között rendezik Budapesten.

Putyin elmondta a német kancellárnak, hogy miből nem enged

Olaf Scholz német kancellár a csütörtöki NATO-, EU- és G7-csúcstalálkozó előtt megint felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt - írja a Die Welt. Percről percre tudósításunk itt olvasható.

A Kreml közleménye szerint a beszélgetés az Oroszország és Ukrajna között folyamatban lévő tárgyalásokról szólt. Putyin "az Orosz Föderáció kulcspozícióival kapcsolatos megfontolásokat vázolt fel" - írja a közlemény. Vagyis azokról a pontokról, amikből vélhetően nem akar engedni. Részleteket azonban nem közöltek. A német kormány eddig nem adott tájékoztatást a találkozóról.

Odessza elestével határos lehet a NATO és Oroszország a Dunán

A február 24-e óta tartó orosz-ukrán háború rávilágított egy másik térségbeli posztszovjet állam, az Ukrajna és Románia között fekvő Moldovai Köztársaság sebezhetőségére. Moldova nem tagja sem az Európai Uniónak, sem a NATO-nak, de a nyugatbarát vezetés, élén Maia Sanduval, az ország első női köztársasági elnökével arra törekszik, hogy csatlakozzanak az EU-hoz. E törekvést nagyban megnehezíti az országban élő orosz kisebbség, illetve az autonóm Gazauzia, de legfőképpen a szakadár Transznisztria régió, amely területén orosz csapatok állomásoznak. Számos elemző és szakértő attól tart, hogy Moldova lehet Oroszország következő célpontja.

Putyin: Moszkva áttér a rubelelszámolásra a gázért a barátságtalan országokkal

Oroszország nem hajlandó "kompromittált devizában" - így dollárban és euróban - elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a barátságtalan országoktól és áttér a rubelelszámolásra - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai kormányülésen Moszkvában.

Egy intézkedéscsomag mielőbbi végrehajtásáról döntöttem, miszerint az úgynevezett barátságtalan országokba szállított földgázunkért járó fizetésben - kezdjük ezzel - az orosz rubelre térünk át - szögezte le az orosz elnök.

Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt "a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron".

Stoltenberg: a NATO megerősíti a szövetség keleti vonalának védelmét

A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét - közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett csúcstalálkozóját megelőzően szerdán.

Jens Stoltenberg tájékoztatóján hangsúlyozta: a szövetség keleti régiójának megerősítése szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítését jelenti.

A NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig - közölte a főtitkár.

Megölhettek egy orosz parancsnokot Mariupolban

Ukrán jelentések szerint megöltek egy orosz ezredest, Alekszej Sarovot. A dandárparancsnok halálhírét Szergej Bratcsuk, Odessza hadügyekben illetékes szóvivője osztotta meg, majd az ukrán hírügynökségek is beszámoltak róla.

Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem erősítettek meg, de nem is cáfolta a hírt.

Körbevették az oroszok Szumit

Majdnem teljesen körülzárták Szumi városát az orosz csapatok, ennek ellenére még akár hetekig kitarthatnak - mondta Andrij Baranov, a városi tanács tagja a BBC-nek. Azt is elmondta, körülbelül százezer ember hagyta el eddig a várost az egyetlen folyosón, Poltova felé, amely egyúttal a segélyszállítmányok csatornája is. 

Hozzátette, habár a várost nem érték olyan súlyos támadások, mint pl. Mariupolt, az infrastruktúra itt is a bombázások célpontja volt.

Putyin egyik tanácsadója elmenekült Oroszországból

Anatolij Chubais, az orosz elnök egyik közeli tanácsadója kilépett a kormányból, és elmenekült Oroszországból, mert ellenzi az orosz-ukrán háborút - írja a Sky News.

Ő lehet a legmagasabb beosztású politikus, aki elhagyta Oroszországot és nyilvánosan ellenezte a háborút. A Reuters kereste telefonon az egykori minisztert, hogy mondja el, miért hagyja ott az országot, de ő válasz nélkül lerakta.

Így néz ki a levegőből a romokban álló Mariupol - videó

Mariupol hetek óta súlyos támadások alatt áll. A bombázások, rakétatámadások és az ágyútüzek miatt mostanra gyakorlatilag egy épület sem maradt épségben. A lakosság kimenekítése is nagyon lassan halad, a humanitárius folyosókon sokszor nem biztonságos az evakuálás.

Mariupol már 23 napja van ivóvíz nélkül, az élelem is vészesen fogy. 

Lavrov: közvetlen összeütközéshez vezethet a NATO-békefenntartók Ukrajnába küldése

NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában.

Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába). Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg - jelentette ki Lavrov.

Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját.

"Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy őket (Ukrajnát) amerikai kollégáik tartják fogva, akik számára, a politikai elemzőket olvasva, egyszerűen nem előnyös, ha ez a folyamat [a tárgyalások] gyorsan véget ér. Arra számítanak, hogy továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába" - hangoztatta Lavrov.

"Úgy tűnik, hogy a lehető leghosszabb ideig akarnak bennünket a hadműveletek állapotában tartani" - tette hozzá.

Mint mondta, Moszkva nem ellenzi a nyugati közvetítést, de hangsúlyozta, hogy Oroszország világosan meghúzta a "vörös vonalait". Megismételte az állítást, miszerint Moszkva olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek megerősítették gyanúját, hogy Kijev a Donyec-medence erőszakos elfoglalására készül. Emlékeztetett rá, hogy több, mint 100 ezer ukrán katonát vontak össze a demarkációs vonalnál, amely mentén felerősödtek a támadások.

Nehezményezte, hogy a Nyugat nem akar emlékezni az orosz "különleges hadművelet" előzményeire, és "kitörli" a történelem számára kellemetlen időszakait.

Lavrov a Nyugat végső céljának az egypólusú világ visszaállítását nevezte meg. Mint mondta, a Nyugat most Oroszország feltartóztatásán és önállóságának felszámolásán dolgozik, amiben Ukrajnát "ellen-Oroszországként" eszközként használja, a következő célpont pedig Kína lehet.

"Ami most a világban történik, az természetesen nemcsak, és nem is annyira Ukrajnáról szól, hanem az új rend kialakítására tett kísérletekről" - hangsúlyozta.

Mint fogalmazott, a "felvilágosult Nyugat" megkapta a "fogd meg!" parancsot, hogy elnyomjon és elpusztítson mindent, ami orosz. Hozzátette, hogy az oroszellenes lépések "az ítéletet jelentik a nyugati civilizáció fölött".


"Nem tudom, hogyan mosakodnak majd a történelem előtt" - mondta a külügyminiszter az orosz sportolókkal és művészekkel szemben alkalmazott diszkriminatív lépéseket sorolva, amelyek szerinte szintén az egypólusú világrend kialakítását szolgálják.

"Ha ruszofób vagy, akkor bármi megengedett, és bármit megtehetsz. Az elmúlt nyolc évben ez az elv rutinszerűen bebizonyosodott azzal kapcsolatban, amit az ukrán hatóságok tettek, és most ez a megengedő ruszofób magatartás az egész, úgynevezett nyugati világra átterjed" - nyilatkozott Lavrov.

"Rablásnak" nevezte az orosz központi bank eszközeinek befagyasztását. Úgy vélekedett, egyre nehezebb megakadályozni a tömegpusztító fegyverek elterjedését. Hozzátette, hogy tisztázásra szorul a Pentagon érdeklődése a posztszovjet köztársaságokban, különösen Kazahsztánban található volt szovjet biolaboratóriumok iránt.

Hangot adott álláspontjának, miszerint az Európai Unió konceptuális kérdésekben elvesztette függetlenségét, és teljesen egybeolvadt a NATO-val és az Egyesült Államokkal. Rámutatott, hogy a NATO-n kívüli EU-államok évek óta rendelkezésre bocsátják infrastruktúrájukat a szövetség katonai gyakorlataihoz. Kifogásolta, hogy mind az EBESZ-ben, mind az Oroszország-NATO viszonylatban sérül a biztonság oszthatatlanságának egyik kulcseleme, vagyis hogy senki sem erősítheti saját biztonságát mások biztonságának rovására.

Lavrov szerint Európa megbízhatatlan partnernek bizonyult, Oroszország pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és más mechanizmusok segítségével megerősítve, más szemszögből fogja értékelni az európai együttműködési javaslatokat.

Ferenc pápa az emberiség vereségének nevezte a háborút

Nem a fegyverkezés, hanem a béke építése jelent megoldást Ferenc pápa szerint, aki ismét az ukrajnai helyzetről beszélt az általános audiencián szerdán. Ukrajna olaszországi nagykövete jelenleg biztonsági okokból veszélyesnek nevezte az egyházfő esetleges látogatását.

Ferenc pápa az audiencia résztvevőit arra kérte, imádkozzanak, hogy a világot kormányzók megértsék, "fegyvereket vásárolni és fegyvereket gyártani nem jelent megoldást. Megoldást egyedül az ad, ha közösen dolgozunk a békén".
A katolikus egyházfő hangoztatta: "a háborúval minden elveszik, a háborúban nincsen győzelem, minden vereséget szenved (...) a háború az emberiség veresége". Hozzátette, hogy az emberiségnek meg kell szabadulnia az önpusztítástól.

Kijelentette, hogy az otthontalanná válók, a menekülők, az áldozatok, a sebesültek, az egyik és a másik oldalán életüket vesztő katonák, "mind a halál hírnökei".
A 85 éves pápa elmondta, hogy a háború iránti gyűlöletet nagyapja ültette el benne, aki az első világháborúban a Piave-folyó frontvonalán harcolt, és személyesen tapasztalta meg a háború pusztítását.

Ferenc pápa emlékeztetett, hogy március 25-re imanapot hirdetett a háborútól történő szabadulásért: Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Oroszországot és Ukrajnát felajánlja Szűz Mária Szeplőtelen Szívének.

A vatikáni Szent Péter bazilikában tartott pápai szertartással egy időben Konrad Krajewski bíboros, pápai főalamizsnás Fatimában ugyanezt a felajánlást végzi el, mint Ferenc pápa küldötte.

A Szentszék által vállalt közvetítői szerepet méltatta Jaroszlav Melnyik ukrajnai nagykövet a SkyTg24 hírtelevíziónak adott interjúban szerda reggel.

Ferenc pápa kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki Kijevbe invitálta az egyházfőt.
A nagykövet úgy reagált: a pápa esetleges látogatásához mindenekelőtt tűzszünet kell a biztonság garantálására.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában