Ukrán válság

2022.09.23. 06:11

Megkezdődött a népszavazás a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatlakozásáról – frissül

Beszámolónk az orosz-ukrán háború 212. napjáról.

Luhanszki emberek voksolnak az oroszországi Volgográdban 2022. szeptember 23-án, amikor népszavazás kezdődött az Oroszországhoz csatlakozásról Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióiban.

Forrás: MTI/AP

Fotós: -

Frissül!

Orosz diplomata: Moszkva senkit sem fenyeget atomfegyverrel

Oroszország senkit sem fenyeget atomfegyverrel - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken a kubai rakétaválság 60. évfordulója alkalmából a moszkvai Diplomáciai Akadémián rendezett nemzetközi tudományos konferencia résztvevőihez intézett videoüzenetében.

A diplomata szerint Moszkva valójában az ukrajnai "különleges hadműveletbe" való nyugati beavatkozással járó veszélyre figyelmeztetett. Rjabkov arra hívta fel Washingtont, hogy kerülje el azt olyan helyzet kialakulását, amely katonai összecsapáshoz vezethet Oroszország és az Egyesült Államok között.

"Észrevettük, milyen fájdalmasan reagált Washington Vlagyimir Putyin (orosz elnök) azon utasítására, amellyel különleges ügyeleti rendbe helyezte az orosz elrettentő erőket. Tisztázzuk, hogy senkit sem fenyegetünk a nukleáris fegyverekkel, a használatuk kritériumait a katonai doktrína írja le, és Oroszországnak a 2020. június 2-án elfogadott, a nukleáris elrettentés terén folytatott állami politikájának alapelvei konkretizálják" - mondta Rjabkov.

A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokkal és a NATO-szövetséges országokkal való nyílt összeütközés nem áll a Kreml érdekében. Ettől függetlenül Joe Biden amerikai elnök kormányának meg kell értenie a következményeit az ukrajnai konfliktus eszkalálódásának.

Vlagyimir Putyin elnök szerdán, a részleges mozgósítást elrendelő televíziós beszédében kijelentette, hogy ha az ország területi integritása veszélybe kerül, Oroszország minden rendelkezésére álló védelmi eszközt bevet. Azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy nyíltan beszélnek a nukleáris fegyverek használatáról, és arra ösztönzik Ukrajnát, hogy a hadműveleteket orosz területre helyezze át.

A német kormány segíteni kíván a mozgósítás elől menekülő oroszoknak

A német szövetségi kormány segíteni kíván az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban elrendelt részleges mozgósítás elől menekülő embereknek, és a kérdés európai uniós szintű megoldására törekedik - mondta a német külügyminisztérium szóvivője pénteken Berlinben.

Andrea Sasse elmondta, hogy "intenzív egyeztetés" zajlik európai uniós szinten az oroszországi mozgósítás révén keletkező új menekültügyi helyzet kezeléséről. Hétfőn intézményes formában, az EU Tanácsának úgynevezett integrált válságelhárítási mechanizmusának (IPCR) keretében is tárgyalnak erről - mondta a szóvivő.

Kiemelte: a német kormány segíteni akar, és "nagyon is érthetőnek" tartja, hogy "vannak emberek Oroszországban, akik nem kívánnak részt venni ebben a nemzetközi jogot sértő háborúban", és ezért el akarják kerülni a mozgósítást.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás elleni tüntetők egyikét veszik őrizetbe a rendőrök Moszkvában 2022. szeptember 21-én
Fotós: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA

Steffen Hebestreit kormányszóvivő hozzátette, hogy Olaf Scholz kancellár és az egész kormány elítéli az oroszországi részleges mozgósítást. A Kreml lépése Oroszországból nyugatra tartó "menekültmozgást" indíthat el - fogalmazott, jelezve, hogy az ügy az EU-s tagállami vezetők október elejére tervezett prágai informális találkozóján is napirendre kerülhet.

Mint mondta, 

"jó jel", hogy sok orosz nem hajlandó részt venni az Ukrajna elleni háborúban. 

Kiemelte, hogy Németország az ukrajnai menekültek mellett "rendszerkritikus" oroszokat is befogad.

A háború kezdete óta 391 gyerek halt meg, 771 megsebesült

A legtöbb áldozatot Donyeck megyében dokumentálták, ahol 400 gyerek halt meg vagy sérült meg – jelentette a Legfőbb Ügyészség szeptember 23-án.

A számok nem véglegesek – nem tartalmazzák az oroszok által megszállt területeken és azokon a területeken veszteségeket, ahol még folynak a harcok.

Több mint 400 holttestet exhumáltak az izjumi tömegsírból

Ukrán tisztviselők szerint 436 holttestet ástak ki egy tömeges temetkezési helyről a kelet-ukrajnai Izjum városában.

Azonosítatlan civilek és ukrán katonák feltárt sírjai az orosz erőktől visszafoglalt kelet-ukrajnai Harkiv megyében levő Izjum közelében 2022. szeptember 19-én
Fotós: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Valamint újabb három sírhelyet találtak az ukrán erők egy ellentámadás során visszafoglalt területeken – mondta újságíróknak Oleh Szinyehubov, Harkov régió kormányzója és Volodimir Timosko, a régió rendőrfőnöke.

Újabb felvételek a népszavazásról

Lukasenko: Nem lesz mozgósítás Fehéroroszországban

Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök kijelentette, hogy kormánya nem tervezi a fehéroroszok mozgósítását. Azonban rendszeresen tartanak katonai gyakorlatokat, hogy reagálni tudjanak az esetleges fenyegetésekre és terrortámadásokra.

Videó a népszavazásról

Orosz veszteségek Ukrajna szerint

Az ukrán fegyveres erők tájékoztatása szerint a háború kezdete óta meghalt 56610 orosz katona, valamint megsemmisítettek többek közt 2272 orosz tankot, 255 repülőt és 220 helikoptert.

Háborús bűncselekményeket tárt fel az ENSZ független vizsgálóbizottsága

A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek - jelentette be pénteken az ENSZ által életre hívott független bizottság elnöke, a norvég Erik Mose.

A bizottság tagjai 27 helyszínt kerestek fel Ukrajnában Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségében és több mint 150 áldozattal és szemtanúval beszéltek.

Berlusconi szerint Putyint belehajszolták a háborúba

Vlagyimir Putyin orosz elnököt belehajszolták a háborúba, hogy leváltsa a kijevi kormányt - mondta csütörtök este egy televízióműsorban Silvio Berlusconi korábbi olasz kormányfő.

A választási győzelemre készülő jobboldali pártszövetség tagja, a Hajrá Olaszország! (FI) vezetője személyes barátságban áll az orosz elnökkel, és korábban is kelt már a védelmére.

"Putyint belehajszolta az orosz nép, a pártja, a miniszterei, hogy indítsa el ezt a különleges műveletet" - mondta az olasz veterán politikus az orosz terminológiát használva az Ukrajna ellen indított háborúra.

Oroszország terve az volt, hogy egy hét alatt elfoglalja Kijevet, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt "rendes emberekből álló kormányra" cseréli, és még egy hét alatt ki is vonul - fejtegette Berlusconi.

"Nem is értettem, miért oszlanak el az orosz csapatok szerte Ukrajnában, amikor szerintem Kijevre kellett volna összpontosítaniuk" - magyarázta a volt miniszterelnök.

A felszabadított Harkivba vitt segélyt az Ökumenikus Segélyszervezet

A napokban sikeresen juttattak el segélycsomagokat az újonnan felszabadított kelet-ukrajnai Harkivba - tájékoztatta az Ökumenikus Segélyszervezet pénteken az MTI-t.

Az adományok átadásán túl a segélyszervezet munkatársai helyszíni felméréseket is végeztek Kelet-Ukrajnában; tapasztalataik szerint a térség "soha nem látott humanitárius krízissel néz szembe", amit a háborús rombolások mellett tovább mélyít a már beköszöntött hideg idő - írták.

 "Sokkoló volt látni a romos házakat, lakásokat, valamint a vizes, dohos és sötét szuterénekbe hosszú távra berendezkedők körülményeit" - számolt be tapasztalatairól a közlemény szerint Giuliano Stochino Weiss, az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai humanitárius szakértője.

Fotós: Kiss Dániel / Forrás: Ökumenikus Segélyszervezet

A későbbiekben az épületek téliesítésében is segíteni akarnak, egyebek mellett az ablakok cseréjének támogatásával - olvasható Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezetének közleményében.

Hozzátették: a segélyszállítmányok mellett jó hatékonysággal működik a rugalmas felhasználású készpénzes támogatási forma is, amellyel - alapvető szükségleteik mellett - "minimálisan a személyre szabott igényeiket is ki tudják elégíteni a bajbajutottak".

Fotós: Kiss Dániel / Forrás: Ökumenikus Segélyszervezet

Már több mint 30 000 menedékes elismerés iránti kérelmet regisztráltak

Már több mint 30 000 menedékes elismerés iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta. A kérelmet benyújtók döntő többsége családos - édesanyák és gyermekeik. 

Kezdetben a menedékes kérelmet az Ukrajnából menekülők csak az ügyfélszolgálatainkon nyújthatták be. Azonban a Főigazgatóságunk az ügyintézés gyorsítása és gördülékenyebbé tétele érdekében lehetővé tette az ügyfelek számára, hogy kérelmeiket online és mobil applikáción keresztül is benyújthassák. Ezen túlmenően lehetőség nyílt a kormányablakoknál is a menedékes elismerés iránti kérelem benyújtására.

A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 26 766 fő esetében született elismerő döntés.

Továbbra is sok orosz állampolgár várakozik a finn határon

Továbbra is sok orosz állampolgár várakozik a finn határon belépésre várva, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán részleges mozgósítást rendelt el az ukrajnai háború miatt.

A délkeleti határon változatlanul nagy a forgalom - tájékoztatott a finn határőrség pénteken.

Már csütörtökön is sokan hagyták el Oroszországot, az átkelni vágyók száma megduplázódott az előző heti adatokhoz képest.

A finn határőrség egyik szóvivője közölte: péntek reggel is sokan voltak úton, kevéssel talán még többen, mint csütörtökön. 

A legtöbbet a rendkívül forgalmas vaalimaai átkelőnél kellett várni, ahol mintegy 500 méteres kocsisor alakult ki. A második legnagyobb határátkelőnél, Nuijamaánál is a szokásosnál hosszabb ideig kellett várakozni.

Eközben Finnország beutazási korlátozásokat fontolgat. Sanna Marin kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy a kormány felmérte a Finnországon átutazó és az országba beutazó orosz állampolgárok jelentette kockázatokat, és mérlegeli a beengedettek számának drasztikus csökkentését.   

Népszavazás kezdődött négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatlakozásáról

Öt napig tartó népszavazás kezdődött pénteken az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került területeinek Oroszországhoz való csatlakozásáról.

Az első szavazóhelyiségek az orosz Távol-Keleten, majd Szibériában nyíltak meg az érintett területek elmenekült lakosai számára. Oroszországba csak a háború kezdete óta a védelmi tárca szerint több mint hárommillió embert evakuáltak.

Biztonsági okokból személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz, fokozott óvintézkedések mellett, addig mozgóurnás szavazással vagy a szomszédos területeken lehet majd voksolni.

A Donyecki Népköztársaság 450 szavazóhelyiséget nyit meg a területén, több mint kétszázat Oroszországban. A Luhanszki Népköztársaságban ez az arány 461-201. Zaporizzsja megyében 394 "hazai" és 85 "külső" szavazóhelyiség lesz: Oroszországban, valamint a többi három, referendumot tartó régióban. Herszon megyében nyolc területi és 198 körzeti választási bizottság alakult, de a helyi lakosok a Krímben, Moszkvában és számos más orosz városban is szavazhatnak.

A TASZSZ hírügynökség összesítése szerint a donyecki régióban potenciálisan másfél millió, Herszon megyében 750 ezer, Zaporizzsja megyében pedig félmillió ember adhatja le szavazatát. A Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Kutatóintézet telefonos felmérése szerint a Donyecki Népköztársaságban a válaszadók 86, a Luhanszki Népköztársaságban 87, Zaporizzsja megyében 83, Herszon megyében pedig a 72 százaléka fejezte ki szavazási szándékát.

A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban a szavazólapokat csak oroszul nyomtatták ki, Herszon és Zaporizzsja megyében pedig két nyelven, ukránul és oroszul. Mind a négy régió közölte, hogy külföldi megfigyelőket vár az eseményre, amelyen az orosz Központi Választási Bizottság és az orosz parlament összes frakciója képviselteti magát.

Az ukrán fegyveres erők tüzérségi támadásainak és "provokációinak" veszélye miatt a régiók fokozott biztonsági intézkedésekkel, a helyi szervek mellett az orosz nemzeti gárda bevonásával készülnek a népszavazások idejére.

Vezető nyugati hatalmak előre jelezték, hogy a népszavazás eredményét nem fogják elismerni, ugyanúgy, ahogy az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krímben megtartott referendumét sem.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) felmérése szerint a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság Oroszországban tartózkodó lakosai körében 84 százalékos a részvételi hajlandóság, és a potenciális szavazók 95 százaléka kívánja azt, hogy régiója Oroszország részévé váljon. Három százalék szeretné, ha az entitások független államok lennének, két százalék pedig nem tudott véleményt mondani.

Több civil meghalt Dnyipróban és Donyeckben

Az elmúlt 24 órában az orosz erők 30 lövedéket lőttek ki Nikopol és Marhanets ellen: két ember meghalt, kilencen pedig megsebesültek – jelentette szeptember 23-án Valentyin Reznichenko, Dnyipro megye kormányzója.

Donyeck megyében az orosz támadásokban hét civil meghalt és 17 civil megsebesült az elmúlt nap folyamán – mondta Pavlo Kirilenko, a megye kormányzója

25 stratégiai orosz katonai helyszínt támadnak meg az ukránok

Az ukrán vezérkar szeptember 23-án jelentette, hogy az ország légiereje hat légvédelmi rakétarendszert vett célba, és lelőtt egy Mi-8-as helikoptert és kilenc drónt.

Több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából

Magyarország területére 2022. szeptember 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5926 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5427 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 195 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 22-én 5 ember, köztük 4 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Etnikai kisebbségekből merít az orosz mozgósítás

A mozgósítottak közül sokan Oroszország etnikai kisebbségi köztársaságaiban élnek, ami megerősíti azt az érzést, hogy az ország aránytalanul nagy mértékben támaszkodik az etnikai kisebbségekre, hogy a fő harcoló erőt biztosítsa Ukrajnában - írta a The Guardian.

Toborzás Jakutföldön:

A Szumi régiót támadták az oroszok

Oroszország mintegy 130 lövedéket lőtt ki a régióra, a támadásokban négy civil sebesült meg -. jelentette a kormányzó. 

Orosz drónokat lőtt le az ukrán légierő

Az ukrán légierő négy Shahed-136-os drónt lőtt le tegnap - jelentette az ukrán hadsereg déli főparancsnoksága. 

Zelenszkij: a háború minden orosz otthonába bekerült

Oroszország mozgósításról szóló döntése őszinte beismerése annak, hogy a reguláris hadseregük, amelyet évtizedek készítettek fel egy idegen ország elfoglalására, összeomlott - mondta tegnap esti videóüzenetében Volodomir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij szerint a mozgósítás miatt Oroszország Ukrajna elleni háborúja az orosz állampolgárok többsége számára már nem a tévében vagy az interneten látható, hanem minden orosz otthonba bekerült.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában