Kályhák kultusza

A nappali bútorzata például a nagypapa rendelőjének várójából való; a sarokban álló óriási bőrfotel öt generációra visszamenőleg Heszteráké volt; a fia az ötödik Aladár. A lakásban muzeális jellegű cserépkályhák is vannak, működőképesek. Az ebédlőben két dédmama-korabeli kályhaimitáció: az egyik maradék csempékből épített falidísz, a másik, szintén maradék csempékből, a radiátor elé szerelt lap , ez adja tovább a hőt. A kályháknak itt kultusza van.

- Sejtettem, hogy a műteremben, a restaurátorműhelyben a gázfűtés drága lesz, hiszen 180 négyzetméter az alapterülete, ezért építtettem ide két téglakályhát. A mű-anyag ablakok is sokat segítenek, sokkal kevesebbet fizetek itt havonta, mint a lakásban, ami 70 négyzetméterrel kisebb, és régi ablakai vannak - mondja Hesztera Aladár restaurátor, aki összesen négy hagyományos, fatüzelésű kályhát használ telente kiegészítő fűtésként. - Én cserépkályhák mellett nőttem fel, nekem ez természetes, a gázfűtés mellett nem is tudok jól aludni, túl meleg van. A lakásbeli cserépkályhákat télen rituálisan fűtjük be, családi ünnepeken, karácsonykor. A gyerekeim már a központi fűtésessé változtatott lakásba születtek bele, a fiamnak sokáig nem sikerült begyújtani, csak kérdezte: Papa, mikor fűtjük be a kályhát? Ez egy külön program. Ma már sportból megcsinálja. Tehát anyagi, logikai és érzelmi szempontból rakattam téglakályhákat a műterembe.

Hesztera Aladárnak komoly téglagyűjteménye volt, van, ezért abból építtetett újonnan kályhákat. A szebbeket egy térelválasztó szerkezeten látjuk. Az tucattermék bontott téglákból alakították ki a kemenceszerű kályhákat.