Egy ház, amelyben éneksarok is van - A szombathelyi énekesnő és riporter kedvesének közös otthonában jártunk

Eszti és párja, Bartók Zoltán remekül érzik magukat a belvároshoz közeli, mégis kertvárosi környezetben levő, régi házban.

- Mindig is itt szerettem volna lakni - lelkendezik az énekesnő, ezúttal a háziasszony szerepében. Korábban édesapja mérnöki irodája volt a szülői ház melletti épületben, majd miután az édesanyja lakássá alakította, évekig bérlő volt benne. Amikor megszületett a döntés, hogy a fiatalok ideköltözhetnek, Eszter egy hónap alatt a maga képére formálta az épületet.

- Fogadást kötöttünk, mert nekem, mint civilnek elképzelhetetlen volt, hogy egy hónapon belül minden elkészül - hitetlenkedik még most is Zoli, de bevallja: veszített. Igazából csak a sötétkék festék meg a kék virágos tapéta került az oszlopos lenti helyiség falaira, az aljzatra magas fényű laminált parketta, no meg azok a trükkös gipszkarton falborítások, amelyek kuckósan ölelik körül a tévét, a kandallót meg a komódot. A többi már Eszti dolga volt, aki úgy érzi, nem volt nehéz helyzetben, hiszen egy építész és két lakberendező - édesanyja és Gáspárné Pálmai Szabina - is a segítségére volt.

Gáspár Eszter kezében Manó, a Yorkshire terrier, Bartók Zoltánéban pedig egy arany(nak látszó) kávéscsésze a vitrin kincsei közül 
Fotó: Tímár Gergely

- Mindenképpen klasszikus stílust szerettem volna. Ez otthonosabb, sohasem megy ki a divatból, és jó, hogy mindenki meglepődik rajta - árulja el a huszonkét éves háziasszony. A nappali és az étkező keményfa, mélybarna asztalai, szekrényei egyetlen olasz bútorcsalád tagjai, barnák a kárpitok is. De ez még semmi: barnára festették a reluxákat, és hogy a falhoz passzoljon, sötétkékre a radiátort. A sötét színvilág arra hivatott, hogy hátteret adjon az arany, ezüst, kristály, csillogó tárgyaknak.

- A kiegészítők a mániáim - árulja el Eszti, aki civilben sminkes, de a ház körül is szívesen veti be kreativitását. A lakótérben ezüst színűek a párnák és a villanykapcsolók is, a képkeretek, az ajtódísz, a kaspó meleg óaranyban pompáznak. A vitrinben is a kék és az arany uralkodik az antik porcelánok között. A festmények az édesapa kereső szenvedélyét dícsérik. Az összképet mindenütt csillár koronázza meg. Eszti szinte gyűjti a ledes izzók fényét ezerfelé szóró, változatos formájú kristály hatású világítótesteket.

Ahogy a kanyargó lépcsőn felfelé indulunk, mentőöv, iránytű és festmények utalnak Zoli érdeklődésére: ő egy kicsit a hajós hangulatot csempészte be a kék falak közé. Majd a fiúk birodalmába érkezünk.

- Zoli mellett hirtelen nagycsaládos lettem - mondja Eszti, párjának hat és kilenc éves fiaira utalva, akik sok időt töltenek el náluk, így velük is számolni kell. Érdekes módon elfogadták, hogy lent a festmények és üveg díszek között nincs focizás. Itt fent viszont mindent lehet. A manzárdszerű szintet a megnyitott, plexiüveggel pótolt tetőgerinc teszi világossá, a gerendák barátságossá.

A ház mögött toszkán hangulatú, téglafallal övezett kert. A dohányfa, a vastag levelű örökzöld bokrok metszése a legtöbbször Esto feladata, ahogy az elszeparált konyha is az ő birodalma. Ez a lakás egyetlen olyan része, amellyel nincs megelégedve, mert pici, tervezik is a bővítését. Pedig sokat főz, és Zoltán szerint tud is!

A rajongóknak eláruljuk: Esto a fakanál és a metszőolló mellett azért a mikrofont is gyakran a kezébe veszi. A nappaliban berendezett éneksarokban, énekórákon és stúdióban is dolgozik rajta, hogy lemeze mielőbb a hallgatókhoz kerüljön.

Önállóság, anyu közelségével

Gáspár Eszter azt vallja magáról, hogy afféle harmadik gyerekként mindig is önálló volt. Tizennyolc éves korában albérletbe költözött, ezért aztán nem is mondható, hogy a mostani az első független lakása. Legfeljebb az első olyan, amiben igazán otthon érezheti magát. És ebben azért az is közrejátszik, hogy édesanyja itt lakik a szomszédban.