KRAFT: közös csónakban közös siker

A kis- és középvárosok, valamint régióik a világszerte végbemenő urbanizáció mellett is fontos terei az életnek. Életképességük, élhetőségük leginkább az ott élők egymásba vetett bizalmán, együttműködésén és újításain múlik. E megfontolás mentén a vidék fennmaradása, az értékek ápolása és a kreatív városok iránt elkötelezett szakemberek prezentációi, együttgondolkodása nyomán bontakozott ki a konferencián a régiófejlesztés korszerű szemlélete. A pénteki megnyitón Orbán Balázs miniszterhelyettes úgy fogalmazott: a konferenciát szervező Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) a stratégiai gondolkodást jeleníti meg.

Mint mondta, abba a korszakba léptünk, amikor nem a mintakövetésre kell berendezkednünk, hanem a mintaalkotásra is. Nekünk, magyaroknak meg kell találnunk a saját mintánkat, politikai, gazdasági, kulturális, jogi keretrendszerünket, amelyben sikeresek tudunk lenni. A konferenciáról úgy vélekedett: bizonyítéka annak, hogy a térség és benne Kőszeg megértette az idők szavát: képes felfedezni, hogy mi a saját és a térség sikerreceptje.

Ágh Péter országgyűlési képviselő Kőszeget motiváló városnak nevezte, olyan helynek, amely teret ad a gondolatoknak. A KRAFT-ról azt mondta: most már Kőszegről indulva régiót fog át, amit erősít az is, hogy a Miszlivetz Ferenc főigazgató vezette intézet sikerrel vett részt Veszprém kihívásában, amelynek révén az Európa kulturális fővárosa lesz 2023-ban. – A KRAFT bizonyított, szép és jelentős eredményei vannak az elmúlt öt évének. Műemlékek újultak meg, amelyeknek küldetésre volt szükségük. És megszületett maga a KRAFT-gondolat is: e szerint ismernünk kell saját értékeinket, meg kell tanulnunk a legmodernebb technológiát és az együttműködést – mondta Básthy Béla alpolgármester.

Miszlivetz Ferenc professzor a hivatalosan négy éve létező intézet történetét, előzményeit ismertette, majd hozzáfűzte: hosszú távú stratégiában gondolkodnak, és a szándékuk folytatni azt az irányt, amit annak idején a Miniszterelnökség jóváhagyott és a kormány több határozatában megerősített. Porga Gyula, Veszprém polgármestere kifejtette, óriási lehetőség kapujába került Veszprém és a Balaton-térség azzal, hogy 2023-ban ők adják Európa Kulturális Fővárosát. A siker fontos szereplőjének nevezte Miszlivetz professzort, aki a kezdetektől részt vett a stratégia kidolgozásában és a programot, ami évek óta zajlik Kőszegen és ma már mintául szolgál. Előadásában a térségi együttműködést hangsúlyozta és azt, hogy pályázatuk köré bizalom épült.

Az üzenet nem az, hogy 2023-ban fesztiválfővárossá váljanak. A hangsúlyt arra tették, hogy a közösségnek őszintén szembe kell néznie az előtte álló kihívásokkal, majd olyan válaszokat adni, amelyek megoldják a problémákat. Fontos, hogy ezek közösségfejlesztő, kreatív ipari, kulturális, művészeti eszközöket intenzíven igénybe vevő megoldások legyenek. És, hogy mikor lesznek sikeresek? Nem akkor, ha a rendelkezésekre álló forrást elosztják, hanem ha meghaladják a régi típusú gondolkodást, hasznos projekteket bonyolítanak közösen és jó gyakorlatokat mutatnak a résztvevőknek, mondta. Komoly feladatnak nevezte a különböző generációk megnyerését.

A péntek délelőtti szekcióban Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a résztvevőket adatokkal sokkolta: ma a középiskolás fiatalok 70 százaléka Budapesten akar továbbtanulni. Az ott végzettek 80 százaléka nem tér vissza vidékre. Kirajzolódik annak a veszélye, hogy a vidék fenntarthatóságának az értelmiség hiánya komoly akadálya lesz. Hogy a folyamat megállítható, megfordítható legyen, a vidéki felsőoktatási intézmények aktivitására, összefogására nagy szükség van. Fontos, hogy a Pannon Egyetem Kőszegen és a régióban másutt is jelen legyen hálózatos működéssel. Az FTI-iASK-ban elért konkrét eredményekről, a jövő elképzeléseiről.

A kőszegi példa című panelben Takács Laura iASK-projektkoordinátor és Markovits Alíz, az iASK fejlesztési vezetője beszélt. Az FTI-iASK az első négy évben a fenntartható társadalom regionális, nemzeti és nemzetközi szinten is meghatározó kutatás-fejlesztési intézménye lett. A KRAFT pedig olyan program, amely feltételezi, hogy a kis- és középvárosok együttműködése elengedhetetlen. Az intézet kutatói vizsgálódtak Európában: mitől kreatív egy város, melyek a kreatív városok.

Szabó Mariann iASK-kutató ezt összegezte. Létezik-e a köldökzsinór, visszajönnek-e a fiatalok, megmarad-e a vidék – Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának korábbi igazgatója munkatársaival a vidéki egyetemek, városok helyzetét vizsgálta kutatásában. Ma úgy van esélye a kis- és középvárosoknak, ha egy dolgot „vállalnak fel”, és ezt megtartják. A stabil és mélyen gyökerező identitás tart valakit egy ilyen városban, mondta.

A már felújított és felújítandó épületeket az alkotó építészek és az iASK munkatársai mutatták be. Gutowski Róbert nevéhez fűződik a Szemző-ház, a Festetics-palota és a Bencés Rendház tervezése – ő is kalauzolt pénteken. TÉR///ERŐ – A jövő körvonalai kőszegi perspektívából címmel építészeti kiállítás nyílt a Zwinger Öregtoronyban. A Műcsarnok II. Építészeti Nemzeti Szalonjából – a legjelentősebb hazai kortárs összefoglaló építészeti kiállítás Jövő kontúrjai című részéből – merít az anyag.

– Kőszegen mi is a jövő kontúrjait tervezzük, a fotókon az elkészült műemlék épületek és tervek is láthatók a térben – jegyezte meg Miszlivetz Ferenc a megnyitón. Vasárnap Janus Pannonius XV. századi verséből készült oratórium ősbemutatóját hallhatta a közönség Szombathelyen. (x)