Támogatott tartalom

2020.11.30. 07:00

A tenni akarás nagy eredményeket hozott

Horváthné Kántor Klára 2011 óta vezeti polgármesterként Nagytilajt.

vaol.hu

Fotós: © Szendi Péter

A vasvári járásban található község mind a 150 lakosát és mind a csaknem 16 négyzetkilométerét úgy ismeri, mint a tenyerét. Ő a falu lelke: ha kell pályázatot ír, ha pedig arra van szükség, meghallgatja az ott élők problémáit, igyekszik segíteni a gondjaikon. Azt vallja: összefogással és odafigyeléssel a legkisebb helyből is nagy dolgokat lehet kihozni.

Horváthné Kántor Klárát a támogató közösség mellett leginkább az motiválja, hogy megtudja: lehet-e, van-e lehetőség előrébb jutni

– Épp egy elszámoláson dolgozunk. Néhány nap múlva már nyugodtabbak leszünk, de most sok a munka – mondta első találkozásunkkor Horváthné Kántor Klára, és hallani lehetett a hangján, amit aztán meg is erősített: most minden perc számít. Nem előszőr és – szinte biztos –, nem utoljára találja magát ilyen helyzetben. Elsőre talán senki nem gondolná, hogy nem messze vagyunk Vas, Zala és Veszprém megye hármashatárától. Ott, ahol a közelben patak csordogál és ahol a szőlőhegyen és a környező dombokon különböző védett virágok tenyésznek. A megyeszékhelytől 55 kilométerre fekvő község polgármester asszonya mindig is vezető beosztásban dolgozott. Korábban tagja volt az öttagú képviselő-testületnek is, majd 2011-ben – az előző polgármester halála miatt – függetlenként elindult a posztért. – Régóta érdekelt a politika. Mindig tenni akaró ember voltam, és mindig szerettem csapatban lenni és dolgozni. A támogató közösség mellett leginkább az motivált, hogy megtudjam: lehet-e, van-e lehetőség előrébb jutni.

Életre keltette a hegyet

Azóta bebizonyosodott: tenni akarással és kitartással sok mindent el lehet érni, még akkor is, ha egy mindössze 150 lelkes kis faluról van szó. – 2000-ben férjemmel megvásároltuk a volt Richárdmajor területét. Korábban is mezőgazsággal foglalkoztunk, de ezután még több lett a tennivaló. A sok munkának köszönhetően évről évre fejlődtünk, a gazdaságot ma már az időközben felnőtt gyermekünk vezeti – mesélte Horváthné Kántor Klára, aki a civil életben gyűjtött tudására, tapasztalataira, szorgalmára új szerepében bátran támaszkodhatott.

Polgármestersége első évében megszervezte, és azóta is töretlen sikernek örvend az elszármazottak találkozója. Folyamatosan figyeli a pályázati lehetőségeket, 2018-ban például a Magyar falu programban felújították a kultúrház addigra már nagyon rossz állapotban lévő tetejét. Az önkormányzat támogatásával és az adósságkonszolidációból megmaradt összegből rendbe tették a három tilaji temetőhöz felvezető 750 méteres utat. Két zártkerti pályázatból pedig újra életre kelt a hegy: szőlőt és gyümölcsfát ültettek, utakat korszerűsítettek, felújították a kápolnát és modernizálták a környezetét. Legutóbb, szintén pályázati támogatással, egy sportparkkal gazdagodott a település, a tervek között gyermekjátszótér kialakítása is szerepel.

Nem lehet szó nélkül elmenni a szomszéd mellett

A siker kulcsa a tenni akarás és az állandó készenlét, figyelem. Mindez azonban nem sikerülhetett volna a képviselő-testület nélkül, amelynek tagjaival jó kapcsolatot ápolok, csak csapatban lehet jól dolgozni. Hiszem, hogy minden helyzetből a lehető legjobbat és legtöbbet kell kihozni – fogalmazott Nagytilaj polgármestere. Szerinte egy kis településen bizonyos szempontból nehezebb betölteni ezt a tisztséget, mint egy nagy városban. – Itt mindenki ismer mindenkit. Nem mondhatom azt senkinek, hogy fáradjon be a polgármesteri hivatalba és ott talán foglalkoznak a problémájával. Mindenkit meg kell hallgatni, még akkor is, ha nem mindig könnyű igazságot tenni. Ebben a feladatban ez a szép és a nehéz egyszerre. Azt mondta, a munkából talán családja tudja leginkább kizökkenteni és kikapcsolni – hatéves unokájával gyakran találkozik.

A falu története

2017-ben falukrónikát adott ki a település, a Nagytilaj története című könyvet az elszármazottak ünnepén mutatták be. A szerző, Nagy Gyula, a 19. századig tekint vissza munkájában: gazdasági, társadalmi, mezőgazdasági, néprajzi elemek gazdag tárháza szól a múltbéli életről. A csaknem százoldalas kiadványt ötszáz példányban nyomtatták. Borítóját Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész készítette a hétszáz éves helyi tölgyről.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában