PR-cikk

2022.08.17. 10:26

A kenyér lelke a kovász

PR-cikk

Forrás: Zalaco Sütőipari Zrt.

Augusztus 20-a nemcsak az államalapítás, hanem az új kenyér ünnepe is. Ez alkalomból Dudás Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. zalaegerszegi, központi péküzemének és cukrászatának vezetőjét kérdeztük: mitől jó egy kenyér, s van-e tradicionális magyar kenyér? Az ő meglátása szerint a hagyományos pékáru szerepe a jövőben még inkább felértékelődik: olyannyira, hogy egyre kevesebb lesz a kidobott kenyércsücsök is.

- Számomra attól kenyér a „kenyér”, ha az hagyományos kovásszal készül. Kizárólag lisztből és vízből, minimum nyolcórás érési idővel. Általa meghatározható a puhaság, a bélzet, az íz, az aroma, ki mit szeretne elérni. Az üzemben többféle kovászt használunk. A hagyományos fehér és félbarna kenyereknél közepes sűrűségű kovászt alkalmazunk. Erősebb állagú kovásszal készítjük Petőfi kenyerünket, míg a folyékonyabb állagút az új rusztikus kenyerünkhöz adjuk hozzá. Ez utóbbinál több lesz a tejsav baktérium, kultúrával indítjuk el a tésztakészítést. Általa lazább, puhább bélszerkezetűvé válik a kenyér, s több vizet is tartalmaz. Így sokáig eláll, nem lesz penészes, kevésbé szárad ki. Kaptunk olyan visszajelzéseket, miszerint a diabétesszel küzdő vásárlóinknak a rusztikus kenyér fogyasztása után nem szökik a magasba a cukra. Tény, minél több a kézi technika, annál jobb lesz a termékünk. Egy üzem esetében meg kell találni az arany középutat: a hagyományokat megőrizni, miközben a gépeket is használni kell az elvárt mennyiség előállításához – tájékoztat Dudás László.

Forrás: Zalaco Sütőipari Zrt.

- A kenyerek ára jelenleg is meghatározó a vásárlóknál. Úgy gondolom, hogy az emelkedő árak mellett fontos, hogy jó minőségű kenyér kerüljön az asztalra. Hiszem, hogy a vásárlók a jövőben „tartós kenyeret” vásárolnak majd. A tartós alatt nem a csomagolt, tartósítószeres terméket értem, aminek gyakran kellemetlen az illata, hanem az öt napig is elálló kenyeret – osztja meg véleményét.

Forrás: Zalaco Sütőipari Zrt.

- Magyarországra a fehér kenyér a jellemző. Én Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származom, ahol klasszikus a fehér, kétkilós cipó, amelyet az oldalán hasítanak fel. Gyerekként kaptam is amiatt, mert amíg hazaértem a pékségből elrágcsáltam a vágásnál a kenyérhéjat. Borsodban például a vekni alakú kenyér az elterjedtebb. Itt, a Nyugat-Dunántúlon szeretik a félbarna és a szeletelt kenyeret is. Úgy vélem, a jövőben a rozskenyerek a reneszánszukat fogják élni. De az biztos, hogy a magyar ember a pörkölt szaftját mindig is fehér kenyérrel tunkolja ki.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában