Répcelak

2014.05.11. 13:55

Szerzetesi elhivatottsággal festett Vértesi Péter

Répcelak - Vértesi Péter komolyan vette a festészetet, szinte szerzetesi elhivatottsággal teljesítette a kitűzött napi penzumot, jóllehet időnként kitérőket engedett meg magának a nagyobb szabadság jegyében. Csak a kép minőségéből nem engedett!

Simon Erzsébet

Ismét emlékkiállítást rendezett a Nyitott tér Kulturális Egyesület a Répce Galérián: a négy esztendeje elhunyt Vértesi Péter festőművész életművének töredékét bemutató mégis a teljességet képviselő tárlatának képei előtt a barátságból fakadó személyes hangnemben idézte meg az alkotót Salamon Nándor művészettörténész. Kijelentette: a magát tősgyökeres vasi származéknak valló Vértesi Péter festészete a sok összetevőjű, gazdag kultúrájú, jellegében mégis egységes, a magyar lélek és színvilágot megtestesítő pannon művészet körébe tartozik. Rövid meghatározással: szerkezetében határozott, formarendje átgondolt, fegyelmezett, az érzelmeket kifejező erővel továbbítja, technikailag alapos megmunkálás jellemzi. Tartalma pedig némi erőfeszítést árán bomlik ki a szemlélő előtt. Egyes korszakaiban valóságosabb, látványhoz kötött, míg más időkben elvontabb, belső látomásoknak teret adó, rejtettebb értelem, jelképes előadásmód vált a képei meghatározó stílusává.

Történt mindez annak ellenére, mondta Salamon Nándor, hogy miként Vértesi többször is említette , nem készült művészi pályára. Két sorsdöntő élmény izzította föl benne a hivatás lángját. Gimnazistaként az Isis szentélyt feltáró régészeti munka, a múlt művészeti emlékeinek mentése ragadta meg. Majd pedig egy kórházi kezelés. A balatonfüredi szanatóriumban egy festőtől elleste az olajfestés fortélyait. Rajzolni kezdett, Radnóti Kovács Árpád szabadiskolájába járt, s magával ragadták Mészáros József tájképei. Szerzett élményei alapján tudatosan készült a főiskolai tanulmányokra. Aztán Szombathelyen tanítani kezdett, megszületett a Vasi Műhely, amelynek sokáig a vezetője volt. Vértesi Péter festészetének stílusa az idők során változott: szerkezetes csendéleteit a szimbólumok ábrázolása követte, aztán megjelent az életszerű ember figurája, végül a gyermekkor, a hajdani csatangolások, találkozások, tájak, terek, hangulatok elevenedtek meg a műterem magányában, s nyertek képi megfogalmazást. Megfoghatatlan fogalmakat lebegés, suhanás, sejtelem, szárnyalás varázsolt láthatóvá légies hölgyek, karcsú dámák, fura figurák, széles szárnyú madarak ábrázolásával. Vértesi Péter nem teremtett iskolát, de termékenyítő, felszabadító hatása felismerhető a város ege alatt vele együtt élő, alkotó kortársai művészetében, szögezte le Salamon Nándor. Komolyan vette a festészetet, szinte szerzetesi elhivatottsággal teljesítette a kitűzött napi penzumot, de időnként kitérőket engedett meg magának a nagyobb szabadság jegyében. Csak a kép minőségéből nem engedett!

 

Ezek is érdekelhetik