Fülöp Kálmánra emlékezik Sárvár

Az 1923-ban Sárváron született Fülöp Kálmán ifjúi tehetségét már helyben kiadott verses könyvei is jelezték. A győri Szent Benedek rendi gimnáziumban érettségizett 1941-ben. Ezután a fővárosba kerül és a Színművészeti Akadémián végez tanulmányokat, karrierje alakulhatott volna a labdarúgás felé is, hiszen leigazolt játékosa volt a Ferencváros csapatának, de a színészetet választotta. Ám a Fradihoz való kötődése örökre megmaradt.

Énekes színész volt, bonviván szerepeket játszott. 1947 és 1959 között tagja volt a Magyar Színháznak, a Vígszínháznak, majd a Déryné Színháznak. Az Operaház is meghívta ösztöndíjasnak, de abból nem tudta eltartani az akkor már nála lakó szüleit és öccsét Árpádot, akiktől Sárváron 1949-ben gyalázatos körülmények között elkommunizálták a családi vágóhidat és húsnagykereskedést.

Özvegye Fülöp Kálmánné, Mária asszony úgy emlékezett vissza férjére: "Én még egy ennyire optimista embert az életben nem láttam. Azt vallotta: mindig úgy a legjobb, ahogy van." Ismeretségük Fülöp Kálmánnal egy szövegkönyvnek köszönhető, amelyet a dalszerző keresett és vele együtt élete párját is megtalálta, harminckilenc évet éltek együtt. Ennek a szerelemnek a gyümölcse egyik leghíresebb dalszövege, a magyar Ave Maria.

Fülöp Kálmán feleségével, Mária asszonnyal, középen gyermekükkel egy korabeli fényképfelvételen (Fotó: Fülöp család archívuma)

Az Ave Maria születését Fülöp Kálmánné így idézte fel: "Wolf Péter zeneszerzővel Kálmán hosszú évekig dolgozott együtt és ő volt 1971-ben a házassági tanúja is az esküvőnkkor. Egy névnapi versnek kaptam eredetileg Drága Mária kezdettel. Ezt a szöveget megmutatta Wolf Péternek, aki egyből leült a zongorához és megszületett a dal is hozzá. Általában az uram írt a zenékre szöveget, mert fontos volt, hogy érzelmileg a zeneszám mit vált ki belőle. Ezt a számot az eredeti szöveggel Baracsi Béla énekelte. Később Sass Sylvia egyik nagylemezén akart egy magyar Ave Maria-t énekelni, ekkor jutott Wolf Péter eszébe, hogy létezik ez a szám. Arra kérte a Kálmánt, hogy pár sort variáljanak át, Így lett siker."

Fülöp Kálmán feleségével és 1972-ben született gyermekükkel sokszor látogatott haza Sárvárra. Ezek a látogatások mindig élménydúsak voltak. A plébánostól a párttitkárig mindenkit végig kellett látogatni, mert ez is, az is ismerős volt – mondja Fülöp Kálmánné. Aki így fogalmazta meg férje szülőföldje iránti kötődését: "Budapesten élt, el sem akart költözni a belvárosból. Nagyon szerette ezt a mozgalmas életet. De azért Sárvár volt a szíve és a világ közepe." Üzenetként a sárvári fiataloknak pedig így fogalmazott: Mindig tisztelettel és szeretettel viseltessenek a városuk iránt, mert a szülőföldnél szentebb dolog kevés van!