Ha eljő Leisztinger: hírbe hozták a Haladással a nagyvállalkozót

A nyugat.hu szerint Leisztinger nem nyert bűnbocsánatot az új kurzusnál annyival, hogy beszáll a diósgyőri fociba, hanem Szombathelyen is szerepet kell vállalnia. A cikkben az szerepel: a vállalkozónak vonzó lehet a Haladás ingatlanegyüttese, ráadásul Leisztinger, Deéry Attilához, a Haladás ügyvezetőjéhez hasonlóan spanyol céggel  is kapcsolatban áll, ami "érdekességként" szerepel az írásban.

Bár a Haladás hivatalos oldalát is jegyző portál az elmúlt években az akkori hatalom révén mindig első kézből jutott információkhoz, értesülésekhez, megnéztük a tervezett ügylet hátterét, hátha tényleg eljő a magyar gazdaság egyik nagyágyúja, felvirágoztatni a zöld-fehéreket. Mivel némi tapasztalatokat szereztünk az elmúlt esztendőkben a politika működéséből, ezért  annyi bizonyosnak látszik, hogy az elvi lehetősége (mint mindennek) megvan, kérdés, mennyi ebből a realitás, a hírekben szereplő, rejtett összefüggéseken túl. 

Ki az a Leisztinger Tamás?

Leisztinger Tamásról annyit lehet tudni, dúsgazdag vállalkozó, a szállodaipartól kezdve az ingatlanfejlesztésig temérdek érdekeltésege van, és baloldali támogatóként könyvelték el a nyilvánosságot egyébként kerülő üzletembert.

Neve többször felbukkant MSZP-ügyekben, kapcsolatba hozták hagyó Miklóssal, illetve a nagyon csúnya véget érő Vas megyei  (és több más helyen lezavart) tagtoborzásos botrány (fiktív tagokkal duzzasztottak fel MSZP-alapszervezeteket és így szereztek meg megyei, kerületi elnöki posztokat) egy jól körülhatárolható, szocialista érdekkör tagjai - lásd a Magyar Narancs írását lentebb.

(A szombathelyi eseményekről egyébként az tudna leghitelesebben beszámolni, aki a Leisztinger emberének mondott Tóth Csaba politikai ellenfele volt.)

Leisztinger idén augusztusban a teljesen  kivérzett diósgyőri futballklubban vásárolt részesedést egyik cégén keresztül. Már akkor felvetődött, hogy az új kormány nyomására tette, miután azt az üzenetet kapta, meglehetősen sok a törlesztenivalója a jelenleg regnáló kurzussal szemben, tehát lesz szíves a hatalomnak oly kedves futballra is áldozni.

Emiatt szállt be a diósgyőri fociba és az Index és a Népszabadság hírei szerint ez áll annak hátterében, hogy kevés kivétellel eladja  Hunguest-csoport szállodáit.

Kopaszi-gát: beszálltak, kivásároltak, majd többszörös pénzért eladták

Hogy pontosan miért is kellene vezekelnie, azt az ingatlan- és más ügyekben remekül sakkozó (és a futballt is kedvelő) vállalkozó tudhatja a legjobban, hiszen  jónéhány ügylete kiverte a  biztosítékot. A legismertebb talán a Kopaszi-gát körüli biznisz, amit így foglalt össze a Leisztingerről rendszeresen cikkező HVG:

"Vélhetően Molnár Gyula XI. kerületi MSZP-s polgármester és Lakos Imre (SZDSZ) alpolgármester is a vizsgálat alá vontak közé került a kopaszi-gáti ingatlanügyletekkel kapcsolatos nyomozásokban. A Központi Nyomozó Főügyészség is bekapcsolódott az ügybe, márpedig ez arra utal, hogy mentelmi joggal rendelkező képviselők kerültek a nyomozók látókörébe. Valószínűleg arról az egykori állami területről van szó, amelyet az önkormányzat apportként bevitt a Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval közös cégbe, az Öböl Invest Kft.-be. Egy évvel később Leisztingerék 1,9 milliárd forintért kivásárolták az önkormányzatot, majd eladták a kft 75 százalékát portugál befektetőknek – a HVG információi szerint mintegy 25 milliárd forintért."

Jön, vagy nem jön Szombathelyre a magyar Abramovics?

Meg nem erősített  információink szerint az igazi nagyhalnak számító Leisztinger Tamás neve Orbán Viktor szombathelyi látogatásán is felmerült, ugyanabban az összefüggésben, mint a diósgyőri szerepvállalása. A lassacskán Abramovics-szerű figurává manifesztálódó vállalkozónak eszerint a szombathelyi futballban is szerepet kell vállalnia.

Deéry Attila, a Haladás ügyvezetője, aki több ember előtt beszélt Orbán Viktorral a választás előtti városlátogatáson a Haladásról, cáfolta, hogy a vállalkozó szóba került volna a néhány percig tartó eszmecserén. Deéry elmondása szerint klubvezetőként több támogatói csoporttal tárgyal, de egyelőre nem kapott felhatalmazást arra, hogy megnevezze ezeket. Annyit tett hozzá, ügyvezetőként dolga és kötelessége a zöld-fehérek anyagi megerősítése.

Deéry más spanyolokkal tárgyalt két éve
 
Az ügyvezető cáfolta, hogy spanyol befektetőket ígért volna - ennek nyomát a Haladás hivatalos portálján sem leltük, pedig kerestük, hogy megkérdezték-e a klub irányítóját erről. Deéry úgy nyilatkozott, hogy  két évvel ezelőtt, dr. Ipkovich Györggyel folytatott tárgyalásán valóban szó volt arról, hogy a spanyol OHL cég szerepet vállal a szombathelyi futballban, azonban az ibériaiak már nem számolnak ezzel a lehetőséggel.

Pár hónapja, a bajnokság előtti szurkolói ankéton a Haladás hivatalos oldalának nevezett nyugat.hu-s szájton az alábbiakat nyilatkozta Deéry erről:

" - Két éve merült fel a szerepvállalásom. Nem, mint ügyvezető, hanem, mint üzletember, szponzort hoztam volna a Haladáshoz. Ezek a tárgyalások nem szakadtak meg, jelenleg a klubnál történő tájékozódásom tart még. Nem folytam bele a szakmai munkába, ezt Illés Béláékra hagytam. Kapcsolataimon keresztül szeretnék segíteni a csapatomnak. Hogy Illés Béláéknak elad-e még tulajdonrészt a város, nem tudom. Jelenleg erőn felül teljesít a város, ezen hosszú távon változtatni kell. A most is jól működő gazdasági társaságot még jobbá szeretném tenni, közép- és hosszú távon gondolkodunk."

Stadion: az államnak más tervei vannak a sportlétesítményekkel

Deéry Attila elmondta még, sem egyedül, sem Marton Zsolttal nem lobbizott azért, hogy a Haladást működtető gazdasági társaság szerezze meg a klub ingatlanjait. Egyrészt erre nincsen pénze a kft-nek, másrészt az új kormány nem kívánja magánkézbe adni a sportlétesítményeket, egészen más tervei vannak azokkal - hogy pontosan milyenek, arra Deéry annyit mondott: előbb-utóbb úgyis hivatalosan bejelentik az elképzeléseket..

Deéry annyit fűzött még hozzá a lehetséges befektetőkhöz, hogy a klub "tegye össze a kezét" és örüljön , ha sikerül olyan invesztort találnia, aki hosszú távon fantáziát lát a zöld-fehérekben. Ugyanis a magyar futball támogatói rendszere változóban van, azok a  csapatok lehetnek sikeresek, amelyek mögött ott áll a vállalkozói tőke.

Leisztinger Tamás pályája egy 2004-es Magyar Narancs cikkben:

Az ország egyik legsikeresebb cégfelvásárlója. 1994-ben, 26 évesen lépett be a kárpótlási üzletbe, hogy aztán villámgyorsan megjelenjen a szállodaipari és a gyógyszer-kereskedelmi privatizációban, majd befolyása alá hajtson egykori és jelenlegi tozsdei, illetve tozsdén kívüli cégeket. Vegyes konszernje, az Arago Holding Befektetési Rt. néhány év alatt a legismertebb hazai kockázatitoke-társasággá notte ki magát.

Az Arago Holding a nyilvános cégadatok szerint 1997 áprilisában lépett a patikapiacra Délkelet- és Délnyugat-Magyarországon. Mivel a szegediekkel nem tudott dulore jutni a város Heliomed-pakettjének eladásáról, a fo felvonulási terület Zala megye lett. Itt viszont az a "szerencsés" helyzet állt elo, hogy az önkormányzatok nem választották le és adták oda a patikusoknak a gyógyszertárak muködtetési jogát, hanem azt a befekteto kaphatta meg a gyógyszertári központokkal együtt. Nyáron a holding a Pharmaco Rt.-ben (Vas) és a Gyor-Moson-Sopron megyei Gyógyszerkereskedelmi Rt.-ben is meghatározó tulajdont szerzett, majd fúzióval létrehozta a Westpharma Rt.-t. (Az igazgatóságba bekerült Szendrényi Lajos, az akkori népjóléti tárca gyógyszerügyi foosztályának volt vezetoje.) A Westpharma Vasban és Zalában maga értékesíthette a patikákat, míg Gyor-Moson-Sopronban az önkormányzatok "visszabízták" rá az üzemeltetést a privatizáció végéig. Leisztinger felismerte: ilyen feltételek között a gyógyszerforgalmazást célszeru értékesítési láncba felfuzni a gyártótól a kiskereskedoig, még ha ez ellenkezik is a gyógyszerészek személyi jogával (1994. évi XIV. tv.), amely a vállalkozói és szakmai szabadságukat volt hivatva biztosítani - és az elgondolás versenyjogilag is kérdésesnek tunt. A "westpharmások" a munkáltatói (és az ingatlanra vonatkozó tulajdonosi) pozícióikat kihasználva diktátumszeru szerzodésekkel kötötték be magukat a patikákba: mivel a patikusok saját vagyonukból a haszonbérleti és a tulajdoni jogot nem tudták megfizetni, többségi tulajdonosként Aragóhoz kötodo cégek (Cirrus Rt., Quadron Kft.) jelentek meg a patikusok bt.-jében kültagként, melyben a beltag 26 százalékos tulajdonrésszel (és teljes köru felelosséggel) bírt. Sok esetben az önkormányzatok érdekei egybeestek a Westpharmáéval, hiszen tulajdonosként a leheto legnagyobb bevételt szerettek volna kapni a patikákért. Az ingatlan kikiáltási árától megrémült gyógyszerészeknek a Westpharma készfizetoi kezességet ajánlott - a leírt feltételekkel. Az ügyekrol 1998 tavaszán értesült a Magyar Gyógyszerész Kamara, mely egész nyáron tárgyalt a Westpharmával a helyzet rendezésérol. Noha Leisztinger saját állítása szerint hosszú távra tervezett a gyógyszer-kereskedelemben, 1999 júniusában értékesítette érdekeltségeit a stuttgarti székhelyu PB Pharmának - sajtóhírek szerint kb. hatmilliárd forintért.

További részletek itt!

A szocialista belháború szintén Magyar Narancs írásban, 2005-ből:

"Czeglédy Csaba a vasi MSZP-s belviszályok idején igyekezett a háttérben maradni, noha vannak, akik úgy emlékeznek, hogy Czeglédy hozta a megyébe 2002 őszén Tóth Csaba soproni vállalkozót, aki hamar a párt megyei alelnökévé, majd elnökévé emelkedett. Kapcsolatuk megromlott, amiben állítólag szerepet játszott, hogy Czeglédynek nem sikerült hasonló karriert befutnia a városi MSZP-ben, és emiatt átmenetileg elszigetelődött. Márciusban az akkor még megyei elnök Tóth záratta ki Czeglédyt a pártból. Azóta fordult a kocka: Tóth a tavaszi tagrevíziót követően még csak megyei küldött sem lett, Vas megye pedig szigorú felügyelet alá került (Kiss Péter kancelláriaminiszter lett a megyei elnök). A nyugat.hu 2003 végétől rendszeresen beszámolt a roma tagtoborzásokkal, fiktív alapszervezetek alakításával és homoszexuális nemi erőszakkal tarkított hatalmi harcokról – a városi kontra megyei szocialisták (régiek vs. újak) küzdelmét rendre az előbbiek nézőpontjából közölve. Bár hivatalosan Czeglédynek ma már semmi kapcsolata az internetes portállal, az induló rádiót is Nyugatnak keresztelte.
Ki nevet a végén?
Amikor tavasszal az országos pártelnökség rendet vágott a megyében, Czeglédy – Ipkovichot és a városi MSZP vezetőjét, Horváth Györgyöt támogatva – a győztes oldalon állt. A Fidesz Czeglédy előéletére hivatkozott, amikor elővette a cilinderből a priuszát. A furcsa csak az, hogy a legszaftosabb részleteket ezúttal nem az ellenzéki pártnak kellett összekapargatnia, hanem szabadon meríthetett egy jobboldalinak semmiképp sem nevezhető televíziós műsor (Juszt László: A tévé ügyvédje) és „hivatalos médiatámogatója”, a Stop.hu riportjaiból. Szocialista berkekben úgy tudják, a site működtetése a Mozaik-klub egyes tagjaihoz köthető; a csoporthoz tartozott korábban Tóth Csaba is. (A Mozaik-klubot megalakulását követően kapcsolatba hozták Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval, illetve Puch Lászlóval, akinek a jobbkeze volt Hagyó Miklós fővárosi képviselő, klubtag – lásd: A láthatatlan ember, Magyar Narancs, 2004. augusztus 26.). "