Konferencia a futballhuliganizmusról: kemény fellépést ígér az MLSZ elnöke

A konferenciát a Kriminálexpo 2010. keretében, a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezte az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Labdarúgó Szövetség.
   
Csányi Sándor megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy Anglia és Németország példája azt mutatja, kellő eltökéltséggel és tisztánlátással kezelhető a futballhuliganizmus problémája.
   
Emlékeztetett rá: az MLSZ eltökélt abban, hogy keményen fellép a huligánok ellen, véget vet a szurkolói anonimitásnak, bevezeti a szurkolói kártyát és kamerarendszert, ami lehetővé teszi, hogy a nemkívánatos személyek ne juthassanak be a stadionokba.
   
Hozzátette: az ultrákra szükség van, de nem olyanokra, akik tüzet gyújtanak, hanem olyanokra, akik akkor is elkísérik és buzdítják a csapatukat, amikor az átlagszurkoló már feladta. Bízom benne, hogy a mai ultrák jó részét meg tudjuk tartani a futball berkein belül, mert ők gondoskodnak a stadionokban a jó hangulatról - jegyezte meg.
   
Azokat viszont, akik - mint fogalmazott - "kezelhetetlenek", el kell távolítani a stadionokból és azok környékéről, mert nemcsak maguk és társaik életét veszélyeztetik magatartásukkal, de távol tartják azokat is a sporttól, akik a futballt választanák.
   
Az MLSZ elnöke arról is beszélt, hogy az elmúlt négy hónapban a Belügyminisztérium, a rendőrség és az MLSZ szorosan együttműködött a kérdésben, összehangolt munka folyik, amelynek - mint mondta - nem a végén, hanem a közepén vagyunk. Megjegyezte: tárgyalni fognak az ügyről a nemrég létrehozott szurkolói bizottsággal is.
   
Kitért arra is, hogy a futballhuliganizmusnak gazdasági vonatkozása is van, mert akik kárt okoznak, azok "meglopják a fociba befektetőket".

OLDALTÖRÉS: Bohannan: a kerítések nem fékezik a futballhuliganizmust

Bohannan: a kerítések nem fékezik a futballhuliganizmust

Bohannan: a kerítések nem fékezik a futballhuliganizmust

Bohannan: a kerítések nem fékezik a futballhuliganizmust

Minél inkább a fizikai megoldásra koncentrálunk, annál több szurkolót riasztunk el a mérkőzésektől és megjelennek biztonsági kockázatok is - mondta David Bohannan, az Egyesült Királyság Belügyminisztériumának képviselője a futballhuliganizmusról szóló nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.

David Bohannan - a Kriminálexpo 2010. keretében tartott - előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a futballhuliganizmus globális jelenség, ám eltérő az egyes országok jogi, kulturális környezete, ez pedig hatással van arra, hogy melyik országban hogyan lehet fellépni ellene.
   
Kitért arra: Magyarországon az 1990-es években jelent meg a probléma, az Egyesült Királyság azonban 1895 óta küzd vele, és a huliganizmus az 1970-es években érte el csúcsát a szigetországban. Amikor pedig eldöntötték, hogy fellépnek ellene, nem keresték az okokat, csak a jelenség elnyomására koncentráltak, ami utólag hibás módszernek bizonyult.
   
Minél erősebben a fizikai megoldásra koncentrálunk, annál több lesz a kerítés és így a szurkolók széles rétegeit ijesztjük el a meccsektől és megjelennek bizonyos biztonsági kockázatok is - jegyezte meg. Emlékeztetett rá: 1985-ben például tűz ütött ki a Bradford City lelátóin és 56 ember halt meg, mert a biztonsági kapuk zárva voltak. Hillsborough-ban pedig 96 ember halt meg egy nézőtéri tolongásban, mert kerítéseket helyeztek ki mindenhová. Ez megváltoztatta a szakemberek hozzáállását a kérdéshez.
   
A szakember szerint meg kell találni az egyensúlyt az általános értelemben vett biztonság és a szurkolók biztonsága között. Például együtt kell dolgozni a "jó szurkolókkal" és marginalizálni kell azokat, akik nem a foci miatt mennek ki a meccsre, hanem a balhéért. Ezeket a kockázatos személyeket ki kell zárni, el kell tüntetni a stadionokból, ha ugyanis őket kizárják, mások sem lesznek erőszakosak - mondta.
   
Kitért arra: az Egyesült Királyságban nagyon jól működik az a rendszer, hogy a bíróság kizárja - akár 3-10 évre is - a stadionokból a rendbontókat. A tapasztalatok szerint ezeknek az embereknek a 96 százaléka a büntetés letelte után már nem veszélyes a többiekre. A tapasztalatok szerint hatékony, hogy a médiát is felhasználják a legveszélyesebb szurkolók megszégyenítésére, például azzal, hogy a helyi újságban megjelentetik a fotójukat.
   
A kluboknak véleménye szerint a stadionok infrastruktúrájának fejlesztésében van szerepe, és hatékony az a rendszer is, hogy a stadionnak külön biztonsági felelőse van, és mindenki - a klub, a rendőrség, a helyi segítők - szerepet vállal a meccs lebonyolításában. Bár - jegyezte meg - az esetek 45 százalékában nincs rendőr a mérkőzéseken.

OLDALTÖRÉS: Grosse Lefert: kiemelt szerepe van a mérkőzések előkészítésének

Grosse Lefert: kiemelt szerepe van a mérkőzések előkészítésének

Grosse Lefert: kiemelt szerepe van a mérkőzések előkészítésének

Grosse Lefert: kiemelt szerepe van a mérkőzések előkészítésének

A futballhuliganizmus megelőzésében kiemelt szerepe van a mérkőzések előkészítésének, a rendőrség, a klub, és a szurkolói szervezetek együttműködésének - mondta Hendrik Grosse Lefert, a németországi Nemzeti Futball Információs Pont helyettes vezetője a futballhuliganizmusról rendezett nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.

Hendrik Grosse Lefert arról beszélt, a 82 millió lakosú Németországban 6,5 millió tagja van a német futballszövetségnek, hetente 60-80 ezer meccset rendeznek. 17,5 millió néző van az első- és másodosztály meccsein évente, ezeken évente 9 ezer megelőző intézkedést, letartóztatást foganatosítanak és 6 ezer bűnügyi jelentés születik ezeken a meccseken.
   
Kiemelte: Németországban a futballrendészet egyik legfontosabb része az információgyűjtés, kockázatelemzés, hogy hány rendőrt kell bevetni egy-egy meccsre, úgy, hogy kerítések és lezárások nélkül biztosítani lehessen a barátságos atmoszférát.
   
A rendőrségen ezért egy úgynevezett "klublátogató" osztály létezik, amely ezt a felderítést végzi: összeállítják a klubokról az információs csomagot a meccs előtt, elemzik a szurkolók viselkedését, meghatározzák, hány "bajkeverő" van a szurkolók között. A meccs után pedig meccsértékelő jelentésben értékelik az előzetesen beszerzett információk mennyiségét és minőségét, és feltárják a meccs lebonyolításának esetleges problémáit és azok okait.
   
Mint mondta, igazságosan, de határozottan kell fellépni azok ellen, akik kockázatot jelentenek a többi szurkolóra és el kell választani őket azoktól, akik nem jelentenek kockázatot. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a bajkeverők azonosíthatóak legyenek.
   
Németországban ezért létrehoztak egy adatbázist, amelyben nyilvántartják az erőszakos szurkolókat. Nemcsak a már bűntettet elkövetők szerepelnek az adatbázisban, hanem olyanok is, akik nem követtek el bűncselekményt, de ott vannak az elkövetői csoportok körül és figyelemmel tudják követni, hogy nem válik-e maga is elkövetővé - mondta. 

Hozzátette: jelenleg 15.500 akta van az adatbázisban 12 ezer személyről, sőt 2005 óta a stadionokból kitiltások is szerepelnek az adatbázisban, ebből jelenleg 2.500 van érvényben.
   
A szakértő jó megoldásnak nevezte a figyelmeztetés rendszerét, azaz, hogy a bajkeverőket figyelmeztetésben részesíthetik, és hogy városokból, városrészekből tilthatják ki, de jól működik a "megelőző őrizet" rendszere is.
   
Hangsúlyozta: nagyon fontos a mérkőzések előkészítése, a rendőrség, a klub, a szurkolói szervezetek együttműködése. A szervezők felelősségét firtatva kiemelte a stadionbeléptető rendszerek fontosságát, azt, hogy a szervezők gondoskodjanak arról, a stadionok ne legyenek túlzsúfoltak.
   
Németországban a biztonsági szolgálat kíséri a kockázatot jelentő szurkolókat, sőt az is előfordul, hogy a vendégklub elhozza a saját felügyelőit is a meccsre.
   
Kenny Scott, az európai szövetség (UEFA) biztonsági szakértője arról beszélt, az UEFA célja, hogy biztonságos, kellemes környezetben szurkolhassanak az érdeklődők, a garázdákkal szemben pedig arányosan lépjenek fel. Úgy fogalmazott: integrált irányítást szeretnének látni, amelyben a rendőrök, segítők, stadionmenedzserek, klubok vesznek részt.
   
Kiemelte: az UEFA a szurkolók biztonságát előbbre valónak tartja az általános biztonságnál, a nézők biztonságának és jólétének kell az alapnak lennie, és ennek része az általános biztonság. Az UEFA ezért támogatja, hogy mindig legyenek rendőrök a stadionokban.
   
Az UEFA kiemeltnek tartja a stadionokban nyújtott szolgáltatások minőségét, illetve ezek javítását, ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt a biztonság és a szolgáltatás között - tette hozzá. Kifejtette: ha egy stadionban "magánhadsereg" fogadja a szurkolókat, az inkább riasztó, mint megnyugtató.

OLDALTÖRÉS: Falvay Zsolt: nem szerencsés a büntetőjogi felelősségrevonás a stadionokban

Falvay Zsolt: nem szerencsés a büntetőjogi felelősségrevonás a stadionokban

Nem szerencsés, ha a büntetőjogi felelősségre vonás a stadionban történik, és nehéz helyzetben vannak, akik a mostani magyar jogrendszerbe próbálják ezt a speciális bíróság elé állítást bevezetni - mondta Falvay Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője a futballhuliganizmusról rendezett nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.

Falvay Zsolt előadása bevezetőjében kitért arra: tudomása szerint a klubok nem vezethetnek nyilvántartást a kitiltottakról, akik így bármikor jegyet vásárolhatnak, és csak akkor derül ki, hogy el vannak tiltva, ha újabb rendbontás miatt rendőri intézkedésre kerül sor velük szemben.
   
Az ügyészség képviselője problémának nevezte, hogy a rendőri fellépés tűrésküszöbe mérkőzésenként és településenként eltérő, úgy fogalmazott, nem megengedhető, hogy egyes meccseken nem intézkednek a garázdákkal szemben, míg egy másik meccsen alap nélkül, a kollektív felelősségre hivatkozva az összes vendégszurkolót kivezetik.
   
A jogszabályi héttér kisebb-nagyobb korrekciók mellett alkalmas a futballhuliganizmus visszaszorítására - jelentette ki. Mint mondta, a büntető törvénykönyvben létezik a rendbontás vétsége, amelyet a kommentár szerint kifejezetten a futballhuliganizmus elleni fellépés igénye hívott életre.
   
A jogszabály 2001. januárjában lépett hatályba, azóta évenként változó számú, 9-18 ügyben jártak el ilyen bűncselekmény miatt a rendbontókkal szemben, vagyis elenyészően kevés volt az ilyen ügyek száma - mondta.
   
A felmerült elképzelésekkel kapcsolatban azt mondta, az arcfelismerő kamerarendszer kiépítésére a kluboknak nincs forrásuk, ráadásul 2006 őszén a Budapesti Rendőr-főkapitányság sokszor próbálta úgy beazonosítani az elkövetőket, hogy a helyszínen rögzített felvételeket összevetették a nyilvántartásokban lévő fényképekkel, és egyezőség esetén feljelentést tettek, azonban több esetben tévedtek.
   
Azzal a megoldási javaslattal kapcsolatban, hogy a stadionokba "települt" ügyészek, bírók "azon melegében" hozhassák meg döntésüket - ez a bíróság elé állítás egyik speciális módja lenne - kifejtette: a hatályos jogszabályok alapján nemcsak ügyésznek és bírónak, hanem védőnek is részt kell vennie a tárgyaláson, kérdés, hogy ez hogyan biztosítható ezekben az esetekben.
   
A terheltnek joga van megismerni a bizonyítékokat, de ha nincs iratismertetés, akkor hol szembesülhetne ezekkel? Sérülne az a terhelti alapjog is, amely szerint megfelelő időt kell biztosítani a védekezésre felkészülésre - jegyezte meg.
   
Mint mondta, a stadionokban történő speciális bíróság elé állítási eljárásban nem jöhet szóba sem a beismerő vallomás, sem a tanúvallomás, a videófelvétel pedig csak akkor lehet perdöntő, ha az elkövető egyértelműen beazonosítható.
   
Emellett - mondta - a felvétel kizárólag a garázdaság bizonyítására alkalmas, de nem alkalmas a hivatalos személy elleni erőszak bizonyítására, hiszen nem minden esetben látszik, hogy valóban rendőr ellen irányult-e a támadás. Ráadásul nem alkalmas arra sem, hogy helyben döntsenek arról, a terhelt elkövette-e a rongálást is, ugyanis ennek megállapításának feltétele a kárösszeg ismerete.
   
Mint mondta, meglátása szerint a hivatalos személy elleni erőszakhoz hasonlóan a garázdaság előkészületét is büntetni kellene, ehhez azonban jogszabályt kellene módosítani. Így akár titkosszolgálati eszközökkel is, de már az előkészületi szakaszban meg lehetne akadályozni azokat, akik rendbontásban állapodtak meg társaikkal - mondta.
   
Az ügyész felvetette: ha kitiltást lehet alkalmazni azokkal szemben, akik a stadionokban garázdálkodtak, akkor ki kellene tiltani azokat is, akik a stadionokban rendőrt vernek.
   
A kitiltás lehetne az a fontos eszköz, amely talán megfelelő visszatartó erőt jelentene ezeknek az embereknek: a néhány hónapos szabadságvesztést könnyebben leülik, de ha három évre eltiltják a mérkőzések látogatásáról, az visszatartja őket.
   
Sőt - mint mondta - azt is be lehetne vezetni, hogy a kitiltott személyek a mérkőzések kezdetének időpontjában kötelesek jelentkezni a rendőrségen, ezzel megakadályozható lenne az, hogy "belógjanak".