Öröm Haladás-módra: repült Aczél Zoltán

Jött, látott és győzött a Haladás a Borsodi Teremlabdarúgó Bajnokság szombathelyi selejtezőjében: Tóth Péterék a csoportmeccsek során a Péccsel 3:3-as döntetlent játszottak, majd az Újpestet 3:0-ra verték. Következhetett a finálé, ahol a Győri ETO-t is magabiztosan, 4:2-re intézték el - így a vasi zöld fehérek utazhatnak a vasárnapi, debreceni fináléba. Igaz, a kisalföldiek sem búslakodhatanak, mert egyik legjobb másodikként ők is ott lesznek a hajdúsági döntőben. De vissza a Haladáshoz: azt talán még a semleges szurkolók is elismerhették, hogy Halmosiék nem érdemtelenül nyerték a selejtezőt, egyszerűen Aczél Zoltán tanítványai játszották a legjobb futballt. A közönségre sem lehet panasz: a vasi publikum varázslatos hangulatot teremtett az Aréna Savariában, amely méltó volt  csapat produkciójához.

- Jómagam nem ünnepeltem túl a sikert, hiszen miután már egy hete nem láttam a családomat, így jöttem vissza Budapestre - felelte érdeklődésünkre hétfő délután Aczél Zoltán, amikor arról faggattuk: vajon nem zavarjuk-e túl korán.. - Miután hétfőn kivételesen nincs edzés, így ezt a napot a szeretteimmel tölthetem. Úgy tudom, azért a fiúk sem vitték túlzásba a dínomdánomot, néhányan elmentek vacsorázni a Café Mólóba, úgyhogy szó sincs hajnalig tartó mulatozásról. Egyébként le a kalappal a srácok előtt, hiszen három heti kemény, az állóképességet fejlesztő meló után sikerült megnyerniük a selejtezőt. Ugyanis csupán a negyedik-hatodik hét között kezdjük, kezdtük a játék csiszolását, ekkor fektetjük a nagyobb hangsúlyt a taktikai és -játékelemekre. Abból, hogy megnyertük a tornát, nem érdemes messzemenő következtéseket levonni, a kispályás fociból nem lehet leszűrni, hogy hol tart a nagypályás játékban a csapat. A vasárnapi selejtező előtt mindössze egyet edzettünk, de a játékosok kvalitását mutatja, hogy a kemény alapozómunka után fáradtan is megnyerték a tornát. Ez pedig azt bizonyítja, hogy játékosaim - amellett, hogy technikailag képzettek -  mentálisan roppant erősek, még a döcögősen induló, Pécs elleni meccsen is kétszer álltunk fel hátrányból. Ezt követően aztán egyre inkább elkapta a csapat a fonalat, felszabadultan futballoztak, és tulajdonképpen az Újpestet és a Győrt is simán verték. Ráadásul helyenként szerintem jól is játszottunk. Amikor megnyertük a tornát, gratuláltam Tóth Péter csapatkapitánynak, és azt hangsúlyoztam, hogy mivel minden siker növeli az önbecsülést, az önbizalmat, így becsüljék meg ezt a győzelmet is. Erre Peti azt válaszolta: "Ezt az a mesternek és a stábnak köszönhetjük". Mindenesetre ehhez kellett a szurkolók támogatása is, hiszen remek érzés volt kétezer drukker buzdítása mellett játszani. A debreceni tornára külön nem készülünk, nem borítjuk fel a felkészülésünket, annyiban változik a helyzet, hogy egy nappal korábban, már szombaton elutazunk Debrecenbe. Miután amúgyis az Illés-akadémia műfüvén edzünk, így ha kell, le tudjuk szűkíteni a területet, és ott gyakorolhatunk a fináléra.

- Ami Simon Ádám sérülését illeti: beszéltem vele, egy labda kivitte a jobb bokáját, de szerencsére úgy tűnik, nagyobb volt az ijedelem, mint a baj, Ádám a héten vélhetően ismét velünk edzhet - folytatta Aczél Zoltán. - Fodrek pénteken az Újpest elleni edzőmeccsen még játszott, majd a szombati, műfüves edzés előtt szólt, hogy már egy hete betegeskedik, és miután nem javult, hanem romlott az állapota, így nem tudja vállalni a játékot. Sajnos most szobafogságra és antibiotikumkúrára van ítélve a szlovák fiú, ha minden jól megy, csütörtökön edzhez először.

- Totka Dániel, Nagy II. Gábor és Halmosi Péter személyében eddig kapust, hátvédet és középpályást igazolt a Haladás. Szükség lenne egy támadóra is?

- Visszakérdezek: van rá pénz? Persze, nyilván jó lenne egy csatár is, de úgy tudom az anyagi lehetőségek ezt már nem engedik meg. Jelen pillanatban három támadónk van, ha Simon Attila majd felépül, akkor négyen lesznek elöl. Szóval én megnézem az összes próbajátékost, aki idejön, de mondom, minden az anyagiakon múlik. A két új fiú Halmosi Péter és Nagy II. Gábor amúgy egyre inkább belerázódik a munkába, de vigyázni kell, mert mindketten más edzettségi állapotban érkeztek. Halmosi egy éve nem játszott meccset, az állóképességével ugyan nincs gond, de a dinamikája még nem a régi. Egyébként ha már Halmosi szóba került: bár a teremtorna végére már borzasztóan fájt a lovaglóizma, végigfutballozta a viadalt. Nagy II. Gábor más eset, hiszen Gabi nemrégen még bajnokit játszott Cipruson, őt nem szabad egy kemény alapozásnak kitenni. Az Aréna Savariában is pályára lépett volna, ha bokasérülése nem akadályozza meg ebben. De sebaj, vasárnap Debrecenben a csapattal együtt ő is megmutathatja, hogy mit tud.