A pályán ájult el a horvátzsidányi futballista: nem kaptam levegőt, nem én irányítottam a testem

Kolnhofer Máté köszöni szépen, viszonylag jól van. Volt ugyanis már rosszabbul is, a vasárnapi Horvátzsidány-Gencsapáti (0:5) megyei III. osztályú labdarúgó-mérkőzésen egyik pillanatról a másikra elájult, és mint egy darab fa, elterült a gyepen. Lett is nagy riadalom, rohangálás, nem tudták, hogy mi történt a fiatal focistával - a horvátzsidányi futballistát végül mentő vitte kórházba. A 23 esztendős futballistát a szombathelyi Markusovszky kórház sürgősségi osztályán megvizsgálták, de egyelőre nem derült ki, mitől esett össze.

- A második félidő közepén éreztem, hogy valami nincs rendben, mindenen zsibbadt, és egyre homályosabban, egyre rosszabbul láttam - mesélte Kolnhofer Máté. - Pocsékul voltam, de úgy gondoltam, hogy valahogy csak kihúzom a meccset - hát nem sikerült kihúznom. A meccs vége felé szinte már semmit sem láttam, ezért elindultam lefelé a pályáról. Menetközben leguggoltam, ettől kicsit jobb lett, de ahogy felálltam, szinte rögvest elájultam. A következő kép az, hogy a mentősök tesznek be a mentőautóba, infúzió a karomban, és injekciót szúrnak belém. Ezután behoztak a Markusovszky kórház sürgősségi osztályára, ahol vért vettek, vércukrot mértek, megröntgenezték a mellkasomat és különféle vizsgálatokat végeztek el rajtam. Kisebb eltéréseket ugyan találtak, de komoly problémát nem láttak az orvosok, így - miután semmit nem találtak - azzal a kikötéssel engedtek haza, hogy valami gond van, azonnal menjek vissza. Őszintén szólva vasárnap este sem éreztem valami fényesen magam, nem sokat aludtam, és bár most (hétfő délelőtt - a szerk.) már jobban vagyok, érzem, hogy valami nincs rendben. Mindenesetre egy terheléses vizsgálatra vissza kell mennem, és azt ajánlották, amíg nem készül el az eredmény, addig ne is focizzak. Mondjuk jómagam is így gondolom, az ájulásomat egy jelnek tekintettem, mindenképpen kivizsgáltatom magam.

- Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mi történhetett velem, tizenegy éve focizom, de eddig semmi bajom sem volt. Tavaly novemberben voltam sportorvosi vizsgálaton, akkor semmi rendellenességet sem mutatott az EKG - folytatta Kolnhofer Máté. - Most megkérdezték az orvosok, hogy rendesen kialudtam-e magam, de pihenten mentem a Gencsapáti elleni meccsre, előző este megnéztem egy focimeccset a tévében, 11 körül már aludtam is, másnap pedig 9-10 között ébredtem. Utólag bevallom, az esetnél nagyon megijedtem, nem kaptam levegőt, egyszerűen nem én irányítottam a testemet. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a gencsiek játékosának, Bodorkós Balázsnak, és egyik csapattársam édesanyjának, akik villámgyorsan a segítségemre siettek.

- Már az esetet megelőzően feltűnt, hogy a zsidányi futballista nem nagyon reagált a pályán történtekre, például elgurult mellette a labda, de nem ment utána - jelezte a gencsapátiak futballistája, a civilben tűzoltóként dolgozó Bodorkós Balázs, aki elsőként ért oda az eszméletlen játékoshoz. - Amikor láttuk, hogy összeesik, odarohantunk hozzá, az első pillanatokban szerintem nem volt magánál a srác, megnéztük, nem nyelte a nyelvét, szerencsére lélegzett, volt pulzusa, de remegett. Hideg vizet locsoltunk rá, pofozgattuk, beszéltünk hozzá, és próbáltuk keltegetni. Nem tudom mennyi idő telt el, de egy-két perc után láthatóan már jobban lett, és bár nem vagyok orvos, de úgy nézett ki, mint akinek leesett a cukra.

A gencsapáti labdarúgó-csapat és szurkolói ezúton is mielőbbi jobbulást kívánnak a futballistának.