Búrány: otthon a bal oldalon is

Az őszi szezon egyik kellemes meglepetését keltette a 23 éves Búrány Zoltán játéka. A szabadkai születésű futballista Tóth Péter augusztusi sérülése után került a bal oldali védő posztjára, és bár alapvetően jobb lábas, igazolta Artner Tamás döntésének helyességét: remekül helytállt a számára idegen poszton. Búrány 12 alkalommal volt kezdő az őszi bajnokikon, egyszer pedig csereként szállt be.

Búrány Zoltán hamar "belakta" a pálya bal oldalát is (Fotó: Szendi Péter)

- Bevallom, alaposan meglepődtem,amikor Artner Tamás először beállított a balhátvéd posztjára, hiszen korábban sosem futballoztam azon a szélen - mondta Búrány Zoltán a www.haladas.hu oldalon. - Volt bennem egy kis félsz, hogy jobblábasként a bal oldalon játszom majd. Úgy érzem azonban, sikerült helytállnom, megoldottam a rám bízott feladatot, nem csak a szakmai stáb, hanem játékostársaim is dicsértek. Sajnos az utolsó két meccset ki kellett hagynom, először tüdőgyulladással feküdtem egy hétig, majd felépültem, de a mester úgy ítélte meg, hogy nem vagyok megfelelő erőben, így a Győr ellen csak a kispadon ültem. Én is úgy érzem, jól sikerült az őszi szezonom, de ha egy mérkőzést kellene kiemelnem, hát bajban lennék. Egyetlen egyet nem tudok mondani, szerintem több meccsen is hoztam, amit kellett, nem látványosan, inkább hasznosan játszottam. Számomra elsősorban azok a meccsek kedvesek, amikor a csapat nyert, ugyebár az a legfontosabb. Kritikus vagyok önmagammal szemben, de úgy érzem a feladatom védekezőrészét nagyon jól megoldottam, a felfutások utáni bal lábas beadásaimon kell javítanom. Nem egyszerű feladat, hiszen védekező középpályásként kerültem Szombathelyre, később pedig jobbhátvédet játszottam, tehát a jobb lábam az igazi. Ugyanakkor fejlesztem a balt is hiszen hasznos, ha valaki az egyik lábát nem csak támaszkodásra használja. Hosszú szezonom vagyunk túl, jól jön a pihenő - jómagam a 11-12. forduló környékén éreztem, hogy jó lenne egyet szusszanni. Valószínűleg a testem is így gondolta, hiszen ekkor - az első diagnózis szerint - combizomhúzódást szenvedtem, később kiderült, valójában ülőideggyulladásom van. Ez sajnos végigkísérte az utolsó meccseimet is.

- Nem tudom, a korábbi balhátvédünk, a hátával bajlódó Tóth Peti milyen állapotban van most, illetve hogy lesz a későbbiekben, ez nyilván majd a januári alapozáskor derül ki - folytatta Búrány. -  Kívánom, hogy rendbe jöjjön, de amennyiben nem így lesz, valószínűleg tavasszal is a bal oldalon számít rám a mester. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon várom már az alapozást - szerintem ritka az olyan focista, aki imád labda nélkül edzeni. Természetesen a meccs az igazi, de valamit valamiért. A tél ráadásul annyiban kellemetlenebb a nyári munkához képest, hogy rosszak a pályák, nem egyszerű ilyenkor edzeni. Jómagam egyébként aktívan töltöm a téli szünetet is, kispályázok, és csakúgy mint a többiek, én is kaptam egyéni edzéstervet. Úszás, futás szerepel benne, úgyhogy becsülettel el is kezdem a munkát - ez a saját érdekem is, szinten kell tartanom magam, nem lenne jó, ha pluszkilókkal ballagnék be az első tréningre.

- Ami a csapat tavaszi esélyeit illeti: bizakodó vagyok. Egyrészt a korábbi évekhez képest jobb őszt produkáltunk, több pontot is gyűjtöttünk, és ahogy hallom, tavasszal mindig jobban megy a Haladásnak. Sűrű a mezőny, ha elkapjuk a fonalat, és zsinórban három-négy meccset nyerünk, nagyot ugorhatunk előre a tabellán. Márpedig ez a keret képes rá. Ősszel rengeteg olyan meccs volt, amikor csak egy kicsin múlott a győzelmünk, hiszem, hogy tavasszal ezeket a találkozókat már behúzzuk - zárta szavait Búrány.