In Memoriam Homolya Tibor

Amikor Szombathelyre jöttek a Dózsához MNK meccsre, ott figyel fel rá dr. Rákli Kálmán. Az országosan elismert sportvezető egy Bp. Honvéd elleni kupameccsükön is megnézte az akkor már középhátvédet játszó focistát, s el is dőlt a sorsa. Homolya Tibor 1964 őszén már a Haladásban futballozott. Mivel a zöld-fehérek az előtte lévő szezonban kiestek az élvonalból, akkor éppen az NB I. /B-ben, egészen 1966-ig. Aztán jött az az emlékezetes osztályozó az NB I. két utolsó helyezettje, az Ózd és a Dorog, valamint a második vonal harmadik és negyedik helyezettje a Komló és a Haladás között. Az osztályozó a vasi csapat szempontjából diadalmenet volt. Erről így emlékezett: - Örök élmény számomra az 1966-os osztályozó, fölényesen kerültünk fel az NB I-be. Győr felé jöttünk haza vonaton, minden állomáson éltették a csapatot. Itthon a vasútállomáson kétezer szurkoló várt bennünket, a Savaria úton a villamosok is megálltak. A Nagyszálló körül a díszebéd alatt is zúgott a „Hajrá Haladás!”.

Amikor a múltról, beszélgettünk, az NB I-ben játszott találkozói közül a legemlékezetesebbnek a dél-amerikai Hexagonal tornára utazó, Mészölyékkel felálló Vasas elleni hazai 3-1-es győzelmet említette. A Szarka - Szőke, Homolya, Mester - Gyarmati, Márkus - Stolcz Himer, Hegedüs, Iszak, Tóth csapatban érezte igazán jól magát. Iszakkal, Szőkével és Tóth Zolival volt jó barátságban.

A Rohonci úti hatvanadik első osztályú mérkőzése után az SZSE játékosa lett, itt alapozta meg jövőjét, a Közterület Felügyelet vezetőjeként ment nyugdíjba. 1994 őszén, amikor a 16 tagú HVSE elnökség megszűnt, 3 tagú bizottság vette át az önálló szakosztály irányítását. Ebben Tibi képviselte az öregfiúkat. Akiknek találkozóin Ő volt az igazi nótafa, nemcsak a szövegeket ismerte, hanem remekül énekelt is. Az idei év végi összejövetelen volt társai bizonyára egyik, kedvenc dalával emlékeznek rá. Homolya Tibor hosszan tartó betegség után 75 évesen hunyt el.

Tibi! Isten Veled! Nyugodj békében!

Bodor Ferenc