Csaknem száz gyerek lépett fel a szentgotthárdi iskola jubileumi gáláján

A múlt

– Szentgotthárdon 1985-ig egy iskola volt, de több telephelyen folyt az oktatás, ezért Petőfi úti, Béke téri, Arany János úti iskolaként különböztették meg őket. 1985-ben megépült a mai Széchenyi István Általános Iskola, ekkor 1. számú Általános Iskola lett az intézményünk neve. A tantestület ezt személytelennek érezte – mondta el a névadás történetéről Schleipfnerné Gáspár Andrea tagintézmény-vezető.

– Úgy gondolták a pedagógusok, hogy Arany János nevét vegye fel az iskola, hiszen az anyanyelv ápolása, az anyanyelvi nevelés mindig nagyon fontos volt, kiemelt szerepet kaptak a művészetek. Arany példakép volt a pedagógusoknak, ráadásul az Arany János utcában állt az iskolánk. Az engedélyek beszerzése után 1988. március 2-án vehette fel iskolánk Arany János nevét. Pungor Klára tanárnő elkészítette az iskola jelvényét, amit a hagyományokhoz híven azóta is a tanévnyitó ünnepségen kapnak meg első osztályos tanulóink.

Szobor

Anno a névadó ünnepségen állították az iskola elé az Arany János-szobrot, Gömbös László szobrászművész alkotása. Úgy nézett ki, hogy nem készül el a szobor időre, ezért öntettek egy Arany-plakettet, amit az iskola bejáratánál helyeztek el. A bronzot a kaszagyár akkori igazgatója, Tóth Lajos adományozta, Mosonmagyaróváron öntötték. Közben a szobor mégis elkészült, így két művet avattak 1988 márciusában. Erről is megemlékezik a jubileumi emlékkönyv, amit most adtak ki a 30. évfordulóra Vassné Juhász Enikő és Dancsecs Borbála szerkesztésében. A kötet felidézi az intézmény történetét, egykori igazgatóit, kiemelkedő diákjait. Gazdag képanyaggal mutatja be a jelenlegi osztályokat, a dolgozókat, valamint a minden évben megrendezendő programokat. Összefoglalja az idei jubileumi programsorozat eseményeit.

Arany órák

A tagintézmény-vezetőtől megtudtuk: az Arany Héten tartott „Arany órák” valamilyen formában mind Arany Jánoshoz kötődnek. Magyarórán például Petőfi Sándor Arany Lacinak című verse a téma, énekórán Arany János Daloskönyvével ismerkednek meg a gyerekek, technikán lúdtollból íróeszközt készítenek, testnevelésórán Arany-korabeli játékokat játszanak. A jubileumra találták ki az Aranyláz című rejtvényújságot, amit az iskola tanárai készítenek, ebben a tanévben kéthavonta jelent meg. Az iskolában Bartakovics Andrea és Gombásné Bánfi Andrea irányításával rendezték meg a kiállítást, amely március 14-éig látható. Az anyaggyűjtésben a nyugdíjas és jelenlegi pedagógusok is segítettek: ők adták a régi képeket és tárgyakat: könyveket, úttörő- és kisdobos-felszerelést, újságokat.

Gála

A névadás 30. évfordulójára gála is készült, a műsort háromszor mutatták be. Először február 27-én az iskola tanulói nézhették meg, 28-án a meghívott vendégek: nyugdíjas pedagógusok, volt kollégák, az intézmények vezetői, a képviselő-testület tagjai, az iskola támogatói, a jelenlegi pedagógusok és a szereplő gyerekek szüleinek egy része. Tegnap a szülőknek és a város lakóinak ismételték meg harmadszor is az előadást.

Az Arany Hét pénteken zárul: egy megemlékezés keretében Arany János szobra előtt időkapszulát helyeznek el, amit 20 év múlva nyitnak majd fel. Minden osztály készített bele valamit: rajzokat az iskolai élményekről, fogalmazásokat, hogy képzelik el magukat 20 év múlva, naplót, amiben magukról írtak. Beleteszik a jubileumi évkönyvet és egy pendrive-ot, amin a diákokról készült videófelvétel van.