A migránsok legnagyobb része koszovói és albán, de sok a román is

Még a tavaly decemberi ülésen terjesztette elő Lábodi Gábor (Jobbik) a javaslatait a Szentgotthárd városában a lakáskiadók hatósági ellenőrzéséről. A felvetett probléma a következő volt: a város területén az elmúlt évek alatt jelentősen megnőtt a Szentgotthárdra megélhetési okokból költöző külföldiek száma. Ez a kezdeményezés szerint számtalan problémát vet fel: elsődlegesen közbiztonsági probléma, szociális probléma, egészségügyi probléma, idegenrendészeti probléma, gyámhatósági probléma. Huszár Gábor polgármester már akkor jelezte, hogy ez része lesz egy komplex anyagnak, mely az egyes külföldi állampolgárok Szentgotthárdon tartózkodásának helyzetét vizsgálná felül más szervek bevonásával.

A bűnmegelőzési bizottság februári ülésén komolyan foglalkoztak a témával. Lábodi Gábor elmondta, hogy folyamatosan napirenden kell tartani ezt a kérdést. Szentgotthárd ugyanis nem egyedi eset, a bevándorlók az EU-n belül máshol is – Angliában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban – okoznak problémát. Úgy fogalmazott: „Szentgotthárdot ellepték, erőszakosan koldulnak, árulják kétes eredetű áruikat. Szentgotthárdon nőtt a közterületen elkövetett bűncselekmények száma, többségüket idegenek követték el. A szentgotthárdiak relatív biztonságérzete csökkent."

Dömötör Sándor szociális tanácsnok tapasztalata pedig az volt, hogy a vonatok indulásakor a migránsok a vasútállomás környékén csoportosulnak, hogy átutazzanak Ausztriába. Egészen kis gyerekeket is magukkal visznek. Tudomására jutott, hogy a városban egy idős nőnek erőszakkal rakták a táskájába az árujukat, és utána megfenyegették, hogy ki kell fizetnie. Azt mondta, hogy zaklatják az embereket, erőszakosak.

Reggel a migránsok a vasútállomás környékén csoportosulnak, hogy átutazzanak Ausztriába, majd este visszatérnek. Fotó: Szendi Péter

Huszár Gábor polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy Szentgotthárdon vannak tisztességes, munkás bevándorlók, akik üzemekben dolgoznak, munkásszálláson laknak, és vannak, akik ügyeskedni jöttek ide. A képviselő-testület éppen ezért is fogalmazott meg több kérést is a rendőrkapitányság felé, hogy a közbiztonságot növeljék.

A bevándorlókkal kapcsolatos probléma nem csak Szentgotthárdon merül fel, a régió több városát is érinti. Más városokban együttműködési megállapodás keretében közös ellenőrzéseket tart a rendőrség, a NAV, a Népegészségügyi Intézet. A bevándorlókkal kapcsolatban több probléma is felmerült: például nem tudják, hogy a gyerekek a kötelező védőoltásokkal rendelkeznek-e, huzamosabb ideje itt vannak, de nincsenek bejelentve, a gyermekek esetén a tankötelezettség teljesítése problémás.

Szendrődi Barnabás rendőr alezredes, körmendi rendőrkapitány szerint a Szentgotthárdi járás közbiztonsága jó, a statisztika valós. A rendőrség tényadatokból dolgozik. Hangsúlyozta, származást nem nézhet a rendőrség, csak a jogsértést. Elmondta azt is, hogy a migránsok legnagyobb része koszovói és albán. A rendőrkapitány a térfigyelő kamerarendszer kiépítésének pozitív hatásaiban bízik. Egy kamera egy járőrpárt ki fog váltani. Az ilyen szempontból problémásabb területekre terveztek köztéri kamerát. Kiderült a beszámolóból az is, hogy már több alkalommal is intézkedtek közterületen árulókkal szemben, volt olyan, akitől több száz euró értékben foglaltak le illetve koboztak el árut.

A város területén az elmúlt évek alatt jelentősen megnőtt a Szentgotthárdra megélhetési okokból költöző külföldiek száma. Fotó: Illusztráció, Kelemen Attila

Dr. Dancsecs Zsolt jegyző szerint nem lenne ilyen probléma, ha nem adnák ki a szentgotthárdiak a lakásukat külföldieknek – azoknak, akik miatt ez az egész ügy elindult –, és ha nem venne tőlük senki semmit az utcán, gyanúsnak tekinthető körülmények között csak azért, mert olcsón kínálják azt. A bevándorlókkal kapcsolatos gondok nem mindig bűnügyi, hanem inkább szociális, egészségügyi, gyámügyi problémák. Fontosak lennének a célzott ellenőrzések. Ha ezek rendszeresek, többször megismétlődnek, akkor eredményesek lehetnek.

Hosszasan tárgyalták a szakemberek a problémakört. Arra jutottak, hogy a Szentgotthárdon élő külföldiek alapvetően két nagy csoportra oszthatók: azokra, akik vállalkozóként vagy gazdasági társaság tagjaként főleg kereskedelmi tevékenységet folytatnak, a piacon üzletet vagy asztalt bérelve 15- 20 éve tartózkodva Szentgotthárdon. Ide tartoznak, akik szentgotthárdi gyárakban dolgoznak és munkásszállás-szerűen bérlőként laknak. A másik csoport az, amelynek a tagjai olyan külföldiek, akik az utóbbi időben jelentek meg a településen. Eltérő magatartású nagyobb csoportot képeznek, albérletben laknak a jelek szerint nagyobb számban egy – egy lakásban, tevékenységük kimerül abban, hogy reggelente vonatra ülnek, Ausztriába kiutaznak, ott valószínűleg pénzt keresnek és estére visszajönnek Szentgotthárdra. Sokan, amikor a külföldiekkel szembesülnek Szentgotthárdon, akkor ez első pillanatban a közbiztonság romlását juttatja eszükbe. Csak azért, mert ezek az emberek mások, mint akik ebben a városban élnek: sokszor hangosabbak, a nyelvet nem beszélik, más szabályokat követnek, esetenként az utcán csoportosulnak, kéregetnek, ami ebben a városban nem volt eddig jellemző. Leszólítják a helyieket, és táskából mindenféle árut kínálnak nekik és minden áron – többször még szelíd erőszakot is alkalmazva – az áruk megvételére akarják rábírni a szentgotthárdiakat. Más zenei ízlés szerinti zenét hallgatnak esetenként a kelleténél hangosabban, másképp öltözködnek, több esetben többeknek is ápolatlannak tűnnek. Azt gondolják sokan, hogy ezektől az emberektől félni kell, a közterületen át kell menni az utca másik oldalára, ha a közelükbe érnek. A statisztikai adatok nem mindig támasztják alá a közbiztonság romlásával kapcsolatos véleményeket: viszonylag kevés közbiztonságot érintő eset van, ami eljut a hatóságokhoz, még kevesebb eset van, amikor indul is eljárás a külföldiekkel szemben. A felmérés azt is napvilágra hozta, hogy ezen a téren elég nagy lehet a látencia – vagyis közbiztonságot rontó magatartást tanúsítanak a külföldiek, de végül senki nem tesz feljelentést vagy bejelentést.

Éppen ezért a februári testületi ülésen egy több pontból álló nyilatkozatot fogadtak el, melyben kérik a rendőrség, a polgárőrség segítségét ebben az ügyben, illetve megfogalmazták, hogy a lakosságot is felvilágosítják, hova és milyen esetekben lehet bejelentést tenni.