Örökségről és turizmusról Kőszegen

A konferencia résztvevői a kulturális örökség, épített örökség hasznosításának lehetőségeit vizsgálták részben a történelmi városokban, részben olyan kiemelkedő helyszíneken, ahol az örökséghelyszínek önmagukban jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek. A konferencia további célja volt ráirányítani a figyelmet az európai uniós források felhasználásával megvalósuló projektek szakmai hátterére, a kultúra-turizmus-fenntarthatóság egységére.

A konferencia védnöke, dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár előadásában beszélt a kulturális turizmus összetettségéről és szerepéről, arról, hogy a kultúrára épülő turizmusfejlesztés nemcsak a vendégeknek szól, hanem a helyieknek is, hiszen az ő életminőségüket is javítja. A kulturális örökség turisztikai hasznosítását számos európai uniós és hazai forrás is támogatja. Ezzel eddig az országban 66 kulturális turisztikai projekt rendelkezik, mintegy 20,22 milliárd forint értékben, ezen felül még 14 kiemelt projekt mintegy 23 milliárd forinttal. Folyamatban van a kulturális turizmus stratégiájának elkészítése, mely meghatározza a terület jövőbeni fejlesztési irányait.

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke a kulturális turizmus évének tapasztalatait ismertette. Fontos hozadékaként ítélte meg a partnerséget a szolgáltatókkal, például azt, hogy a szálláshelyajánlatok mellett már a konkrét kulturális program-ajánlat is megjelenik. 2010-ben folytatásként a fesztiválok évét jelölték meg témaévnek. Az elmélet oldaláról közelítette meg a témát dr. Husz Mária, a pécsi egyetem docense: az örökség fogalmáról, annak társadalmi vetületeiről, az örökség és turizmus összekapcsolásáról beszélt. Dr. Kovács Erzsébet, az ICOMOS alelnöke az építészet és műemlékvédelem területéről hozott negatív és pozitív példákat a hasznosításról.

Délután esettanulmányokat mutattak be. A két világörökség-helyszín, Pannonhalma és Fertőd-Eszterháza szép példáját mutatta be az ütemezett, egymásra építkező projekteknek. A keszthelyi Helikon-kastély szintén évről évre újabb célokat, részfejlesztéseket megvalósítva fejlődik. Három város: Balatonfüred, Veszprém és Kőszeg megvalósult és tervezett, a városfejlesztéshez kapcsolódó örökségprojektjeit mutatták be a városok szakemberei.

A konferencián többen megfogalmazták: a műemlékfelújítás nem cél, hanem eszköz, mert helyben maradnak a bevételek, bővülnek a munkalehetőségek. Szükségesek a komplex tervek, a hosszú távú gondolkodás, a tervek konzekvens követése. Több elő-adó is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az attrakció és környezete egységként jelenjen meg a fejlesztések során. A városfejlesztési projektek bemutatói a vállalkozói szerepvállalás fontosságát emelték ki.

A konferencia résztvevői a kulturális örökség, épített örökség hasznosításának lehetőségeit vizsgálták részben a történelmi városokban, részben olyan kiemelkedő helyszíneken, ahol az örökséghelyszínek önmagukban jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek. A konferencia további célja volt ráirányítani a figyelmet az európai uniós források felhasználásával megvalósuló projektek szakmai hátterére, a kultúra-turizmus-fenntarthatóság egységére.

A konferencia védnöke, dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár előadásában beszélt a kulturális turizmus összetettségéről és szerepéről, arról, hogy a kultúrára épülő turizmusfejlesztés nemcsak a vendégeknek szól, hanem a helyieknek is, hiszen az ő életminőségüket is javítja. A kulturális örökség turisztikai hasznosítását számos európai uniós és hazai forrás is támogatja. Ezzel eddig az országban 66 kulturális turisztikai projekt rendelkezik, mintegy 20,22 milliárd forint értékben, ezen felül még 14 kiemelt projekt mintegy 23 milliárd forinttal. Folyamatban van a kulturális turizmus stratégiájának elkészítése, mely meghatározza a terület jövőbeni fejlesztési irányait.

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke a kulturális turizmus évének tapasztalatait ismertette. Fontos hozadékaként ítélte meg a partnerséget a szolgáltatókkal, például azt, hogy a szálláshelyajánlatok mellett már a konkrét kulturális program-ajánlat is megjelenik. 2010-ben folytatásként a fesztiválok évét jelölték meg témaévnek. Az elmélet oldaláról közelítette meg a témát dr. Husz Mária, a pécsi egyetem docense: az örökség fogalmáról, annak társadalmi vetületeiről, az örökség és turizmus összekapcsolásáról beszélt. Dr. Kovács Erzsébet, az ICOMOS alelnöke az építészet és műemlékvédelem területéről hozott negatív és pozitív példákat a hasznosításról.

Délután esettanulmányokat mutattak be. A két világörökség-helyszín, Pannonhalma és Fertőd-Eszterháza szép példáját mutatta be az ütemezett, egymásra építkező projekteknek. A keszthelyi Helikon-kastély szintén évről évre újabb célokat, részfejlesztéseket megvalósítva fejlődik. Három város: Balatonfüred, Veszprém és Kőszeg megvalósult és tervezett, a városfejlesztéshez kapcsolódó örökségprojektjeit mutatták be a városok szakemberei.

A konferencián többen megfogalmazták: a műemlékfelújítás nem cél, hanem eszköz, mert helyben maradnak a bevételek, bővülnek a munkalehetőségek. Szükségesek a komplex tervek, a hosszú távú gondolkodás, a tervek konzekvens követése. Több elő-adó is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az attrakció és környezete egységként jelenjen meg a fejlesztések során. A városfejlesztési projektek bemutatói a vállalkozói szerepvállalás fontosságát emelték ki.

A konferencia védnöke, dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár előadásában beszélt a kulturális turizmus összetettségéről és szerepéről, arról, hogy a kultúrára épülő turizmusfejlesztés nemcsak a vendégeknek szól, hanem a helyieknek is, hiszen az ő életminőségüket is javítja. A kulturális örökség turisztikai hasznosítását számos európai uniós és hazai forrás is támogatja. Ezzel eddig az országban 66 kulturális turisztikai projekt rendelkezik, mintegy 20,22 milliárd forint értékben, ezen felül még 14 kiemelt projekt mintegy 23 milliárd forinttal. Folyamatban van a kulturális turizmus stratégiájának elkészítése, mely meghatározza a terület jövőbeni fejlesztési irányait.

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke a kulturális turizmus évének tapasztalatait ismertette. Fontos hozadékaként ítélte meg a partnerséget a szolgáltatókkal, például azt, hogy a szálláshelyajánlatok mellett már a konkrét kulturális program-ajánlat is megjelenik. 2010-ben folytatásként a fesztiválok évét jelölték meg témaévnek. Az elmélet oldaláról közelítette meg a témát dr. Husz Mária, a pécsi egyetem docense: az örökség fogalmáról, annak társadalmi vetületeiről, az örökség és turizmus összekapcsolásáról beszélt. Dr. Kovács Erzsébet, az ICOMOS alelnöke az építészet és műemlékvédelem területéről hozott negatív és pozitív példákat a hasznosításról.

Délután esettanulmányokat mutattak be. A két világörökség-helyszín, Pannonhalma és Fertőd-Eszterháza szép példáját mutatta be az ütemezett, egymásra építkező projekteknek. A keszthelyi Helikon-kastély szintén évről évre újabb célokat, részfejlesztéseket megvalósítva fejlődik. Három város: Balatonfüred, Veszprém és Kőszeg megvalósult és tervezett, a városfejlesztéshez kapcsolódó örökségprojektjeit mutatták be a városok szakemberei.

A konferencián többen megfogalmazták: a műemlékfelújítás nem cél, hanem eszköz, mert helyben maradnak a bevételek, bővülnek a munkalehetőségek. Szükségesek a komplex tervek, a hosszú távú gondolkodás, a tervek konzekvens követése. Több elő-adó is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az attrakció és környezete egységként jelenjen meg a fejlesztések során. A városfejlesztési projektek bemutatói a vállalkozói szerepvállalás fontosságát emelték ki.

A konferencia védnöke, dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár előadásában beszélt a kulturális turizmus összetettségéről és szerepéről, arról, hogy a kultúrára épülő turizmusfejlesztés nemcsak a vendégeknek szól, hanem a helyieknek is, hiszen az ő életminőségüket is javítja. A kulturális örökség turisztikai hasznosítását számos európai uniós és hazai forrás is támogatja. Ezzel eddig az országban 66 kulturális turisztikai projekt rendelkezik, mintegy 20,22 milliárd forint értékben, ezen felül még 14 kiemelt projekt mintegy 23 milliárd forinttal. Folyamatban van a kulturális turizmus stratégiájának elkészítése, mely meghatározza a terület jövőbeni fejlesztési irányait.

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke a kulturális turizmus évének tapasztalatait ismertette. Fontos hozadékaként ítélte meg a partnerséget a szolgáltatókkal, például azt, hogy a szálláshelyajánlatok mellett már a konkrét kulturális program-ajánlat is megjelenik. 2010-ben folytatásként a fesztiválok évét jelölték meg témaévnek. Az elmélet oldaláról közelítette meg a témát dr. Husz Mária, a pécsi egyetem docense: az örökség fogalmáról, annak társadalmi vetületeiről, az örökség és turizmus összekapcsolásáról beszélt. Dr. Kovács Erzsébet, az ICOMOS alelnöke az építészet és műemlékvédelem területéről hozott negatív és pozitív példákat a hasznosításról.

Délután esettanulmányokat mutattak be. A két világörökség-helyszín, Pannonhalma és Fertőd-Eszterháza szép példáját mutatta be az ütemezett, egymásra építkező projekteknek. A keszthelyi Helikon-kastély szintén évről évre újabb célokat, részfejlesztéseket megvalósítva fejlődik. Három város: Balatonfüred, Veszprém és Kőszeg megvalósult és tervezett, a városfejlesztéshez kapcsolódó örökségprojektjeit mutatták be a városok szakemberei.

A konferencián többen megfogalmazták: a műemlékfelújítás nem cél, hanem eszköz, mert helyben maradnak a bevételek, bővülnek a munkalehetőségek. Szükségesek a komplex tervek, a hosszú távú gondolkodás, a tervek konzekvens követése. Több elő-adó is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az attrakció és környezete egységként jelenjen meg a fejlesztések során. A városfejlesztési projektek bemutatói a vállalkozói szerepvállalás fontosságát emelték ki.

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke a kulturális turizmus évének tapasztalatait ismertette. Fontos hozadékaként ítélte meg a partnerséget a szolgáltatókkal, például azt, hogy a szálláshelyajánlatok mellett már a konkrét kulturális program-ajánlat is megjelenik. 2010-ben folytatásként a fesztiválok évét jelölték meg témaévnek. Az elmélet oldaláról közelítette meg a témát dr. Husz Mária, a pécsi egyetem docense: az örökség fogalmáról, annak társadalmi vetületeiről, az örökség és turizmus összekapcsolásáról beszélt. Dr. Kovács Erzsébet, az ICOMOS alelnöke az építészet és műemlékvédelem területéről hozott negatív és pozitív példákat a hasznosításról.

Délután esettanulmányokat mutattak be. A két világörökség-helyszín, Pannonhalma és Fertőd-Eszterháza szép példáját mutatta be az ütemezett, egymásra építkező projekteknek. A keszthelyi Helikon-kastély szintén évről évre újabb célokat, részfejlesztéseket megvalósítva fejlődik. Három város: Balatonfüred, Veszprém és Kőszeg megvalósult és tervezett, a városfejlesztéshez kapcsolódó örökségprojektjeit mutatták be a városok szakemberei.

A konferencián többen megfogalmazták: a műemlékfelújítás nem cél, hanem eszköz, mert helyben maradnak a bevételek, bővülnek a munkalehetőségek. Szükségesek a komplex tervek, a hosszú távú gondolkodás, a tervek konzekvens követése. Több elő-adó is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az attrakció és környezete egységként jelenjen meg a fejlesztések során. A városfejlesztési projektek bemutatói a vállalkozói szerepvállalás fontosságát emelték ki.

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke a kulturális turizmus évének tapasztalatait ismertette. Fontos hozadékaként ítélte meg a partnerséget a szolgáltatókkal, például azt, hogy a szálláshelyajánlatok mellett már a konkrét kulturális program-ajánlat is megjelenik. 2010-ben folytatásként a fesztiválok évét jelölték meg témaévnek. Az elmélet oldaláról közelítette meg a témát dr. Husz Mária, a pécsi egyetem docense: az örökség fogalmáról, annak társadalmi vetületeiről, az örökség és turizmus összekapcsolásáról beszélt. Dr. Kovács Erzsébet, az ICOMOS alelnöke az építészet és műemlékvédelem területéről hozott negatív és pozitív példákat a hasznosításról.

Délután esettanulmányokat mutattak be. A két világörökség-helyszín, Pannonhalma és Fertőd-Eszterháza szép példáját mutatta be az ütemezett, egymásra építkező projekteknek. A keszthelyi Helikon-kastély szintén évről évre újabb célokat, részfejlesztéseket megvalósítva fejlődik. Három város: Balatonfüred, Veszprém és Kőszeg megvalósult és tervezett, a városfejlesztéshez kapcsolódó örökségprojektjeit mutatták be a városok szakemberei.

A konferencián többen megfogalmazták: a műemlékfelújítás nem cél, hanem eszköz, mert helyben maradnak a bevételek, bővülnek a munkalehetőségek. Szükségesek a komplex tervek, a hosszú távú gondolkodás, a tervek konzekvens követése. Több elő-adó is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az attrakció és környezete egységként jelenjen meg a fejlesztések során. A városfejlesztési projektek bemutatói a vállalkozói szerepvállalás fontosságát emelték ki.

Délután esettanulmányokat mutattak be. A két világörökség-helyszín, Pannonhalma és Fertőd-Eszterháza szép példáját mutatta be az ütemezett, egymásra építkező projekteknek. A keszthelyi Helikon-kastély szintén évről évre újabb célokat, részfejlesztéseket megvalósítva fejlődik. Három város: Balatonfüred, Veszprém és Kőszeg megvalósult és tervezett, a városfejlesztéshez kapcsolódó örökségprojektjeit mutatták be a városok szakemberei.

A konferencián többen megfogalmazták: a műemlékfelújítás nem cél, hanem eszköz, mert helyben maradnak a bevételek, bővülnek a munkalehetőségek. Szükségesek a komplex tervek, a hosszú távú gondolkodás, a tervek konzekvens követése. Több elő-adó is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az attrakció és környezete egységként jelenjen meg a fejlesztések során. A városfejlesztési projektek bemutatói a vállalkozói szerepvállalás fontosságát emelték ki.

Délután esettanulmányokat mutattak be. A két világörökség-helyszín, Pannonhalma és Fertőd-Eszterháza szép példáját mutatta be az ütemezett, egymásra építkező projekteknek. A keszthelyi Helikon-kastély szintén évről évre újabb célokat, részfejlesztéseket megvalósítva fejlődik. Három város: Balatonfüred, Veszprém és Kőszeg megvalósult és tervezett, a városfejlesztéshez kapcsolódó örökségprojektjeit mutatták be a városok szakemberei.

A konferencián többen megfogalmazták: a műemlékfelújítás nem cél, hanem eszköz, mert helyben maradnak a bevételek, bővülnek a munkalehetőségek. Szükségesek a komplex tervek, a hosszú távú gondolkodás, a tervek konzekvens követése. Több elő-adó is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az attrakció és környezete egységként jelenjen meg a fejlesztések során. A városfejlesztési projektek bemutatói a vállalkozói szerepvállalás fontosságát emelték ki.

A konferencián többen megfogalmazták: a műemlékfelújítás nem cél, hanem eszköz, mert helyben maradnak a bevételek, bővülnek a munkalehetőségek. Szükségesek a komplex tervek, a hosszú távú gondolkodás, a tervek konzekvens követése. Több elő-adó is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az attrakció és környezete egységként jelenjen meg a fejlesztések során. A városfejlesztési projektek bemutatói a vállalkozói szerepvállalás fontosságát emelték ki.

A konferencián többen megfogalmazták: a műemlékfelújítás nem cél, hanem eszköz, mert helyben maradnak a bevételek, bővülnek a munkalehetőségek. Szükségesek a komplex tervek, a hosszú távú gondolkodás, a tervek konzekvens követése. Több elő-adó is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az attrakció és környezete egységként jelenjen meg a fejlesztések során. A városfejlesztési projektek bemutatói a vállalkozói szerepvállalás fontosságát emelték ki.