2014.02.26. 17:00
Filmes korrajz a vasfüggönyről
Szombathely - Február 25. a kommunizmus áldozatainak napja. Más hangsúlyokkal ugyan, de ide soroltatik a vasfüggönyös korszak is.
A sztálini diktatúra emberek tízmillióit pusztította el, csak Ukrajnában több millió szerencsétlent ért éhhalál. Mindez azért, mert a generalisszimusz példát akart statuálni. Miszerint nem az egyéni gazdaságokban, hanem a kolhozokban képzelhető el a vidéki kommunista jövő. Rákosi Mátyás, a hű tanítvány honfitársaink tízezreit deportálta a Hortobágyra, zárt ezreket a recski táborba, s ha nem is voltak sztálini méretű tömegmészárlások, családok százezrei sínylették meg az önkényt. A Kádár-rendszer, amely 56 romjain épült, több száz forradalmárt végeztetett ki. E kor igazi jellemzője a vasfüggöny, ahol a katona úgy védi a szocialista hazát, hogy fegyverét befelé fordítja, vagyis népére fogja. Nehogy ki merjen törni az önkény elöl. E magatartást hivatalosan határátlépési kísérletnek, köznyelven disszidálásnak hívták.
Erdélyi János filmrendező A nyomsávon címmel forgatott e korról és körülményeiről felkavaró, kibeszélésre késztető dokumentumfilmet. Az elmúlt kedden a Savaria Moziban 30-40 nézővel számoltak, lettek 150-en. Így az a különös helyzet állt elő, hogy a filmet egyidőben vetítették a kisteremben és a mozi aulájában. A tömeges megjelenés arra utalt, hogy a vasfüggöny iránt ma is nagy az érdeklődés, nincs lezárva ez a korszak. Vas megyében különösen nem, ez kiderült a filmvetítés utáni beszélgetésből. Arra a kérdésre, hogy a rendező mit tart e korról, Erdélyi János elgondolkodtató választ adott.
– Nem helyes egysíkúan megítélni a dolgokat. Hiszen a sorkatonák parancsot teljesítettek, s igaz volt rájuk az az állítás, miszerint egyik lábuk a börtönben, másik pedig a sírban. Sokáig tűzparancs volt érvényben, sikeres szökés esetén a katonára 2 év futkosó, azaz katonai börtön várt Rákospalotán – fogalmazott. Elmondta, hogy sokan nem álltak kamerája elé, ő ezt megérti. Mégis beszélni kell ezekről a dolgokról, a máig nyomasztó helyzetekről. Ezek egyike volt az önkéntesség, amely piti előnyökkel járt, művelői viszont kétes hírre tettek szert a maguk közösségében. – A vasfüggöny egy szürreális ténykép, amelyben a rendszer nem államhatárt, hanem egy ideológiát véd. Ezt kívántuk megmutatni – jelentette ki a rendező.
Kapcsolódó cikk:
