Ha otthon kell, ha mese kell: megkezdődött a 6. nyelvjárási konferencia Szombathelyen

Erre a gazdag hagyományra alapozva rendezték meg a 6. Dialektológiai Szimpoziont Szombathelyen: három nap alatt 75 előadást hallhat a közönség a téma legjobb hazai és külföldi képviselőitől,  dr. Vizi E. Szilveszter fővédnökségével. A Széchenyi-nagydíjas akadémikus nyitotta meg a konferenciát szerdán délelőtt a Megyeházán.

Kányádi Sándor bácsi azt üzente

A nyelvjáráskutatás (dialektológia) a nyelvtudománynak az az ága, amely a nyelvek területi változataival foglalkozik. A konferencián több előadás teszi föl például azt a kérdést, hogy a 21. század oktatásában milyen szerepe lehet az otthonról hozott, voltaképpen anyanyelvként meghatározható nyelvjárásoknak. Különösen érdekes a nyelvváltozatok vizsgálata a kisebbségi helyzetben élő magyarok körében: a szimpozionon ezt a tematikát is több előadó érinti.

Vizi E. Szilveszter akadémikus, az esemény fővédnöke megnyitójában mindenekelőtt „Szent Márton városának polgárait" üdvözölte, aztán egyebek mellett hangsúlyozta: a nyelv nélkülözhetetlen eszköze a kommunikációnak, gondolataink továbbadásának, egymás megértésének; úgy is kell bánnunk vele. Kitért arra is, hogy az Európai Unió a a különböző nemzetek, kultúrák szövetségeként létezik, vagyis alapvető jellemzője a megőrzendő sokszínűség.  Ahogy magát a magyar nyelvet is a sokszínűség jellemzi. Bizonyíték erre „Kányádi Sándor bácsi négysorosa", a Játszva magyarul, amelyben többféle „e" hang bukkan föl, ráadásul jelentés-megkülönböztető szerepben. Vizi E. Szilveszter bevallotta, hogy ő csak egyféle „e"-t tud ejteni, de azért elmondta a megszívlelendő négysorost: „Aki megért, / s megértet, / egy népet / megéltet."

A humán képzés is kell

Balázsy Péter megyei főjegyző köszöntőjében kiemelte: a frissen életre hívott szombathelyi mérnökképzés mellett a nagy hagyományokkal bíró erős humánképzésre is szükség van: „Csak így lehet erős a szombathelyi egyetem." A magyar nemzeti identitás kialakulásában rendkívül fontos szerepet játszott a nyelv. Dr. Puskás Tivadar polgármester a konferencia megnyitóján úgy fogalmazott: „Addig lehetünk magyarok, amíg a magyar nyelv megvan." Aztán arra bátorította a szimpozion vendégeit, hogy a szoros konferencia-menetrendbe mindenképpen iktassanak be egy kis városnézést, hiszen „a Kárpát-medence egyetlen, 2000 éve folyamatosan lakott városa gyönyörű". Antonio Sciacovelli, a SEK pedagógusképző karának dékánja hangsúlyozta, hogy a szimpozion erősíti az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerét, valamint emlékeztetett arra, hogy a dialektológiai műhely 1973-ban kezdte meg működését – abban az évben  jött a nyelvészeti tanszék a szombathelyi (akkor még) főiskolán.

Czetter Ibolya, a Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi Esztétikai, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója örömmel nyugtázta, hogy a hagyományok és a folyamatosság jegyében a nyelvészeti tanszék egykori munkatársai, a szombathelyi dialektológiai kutatások megalapozói is elfogadták a meghívást, részt vesznek a konferencián, ahol természetesen a fiatal generációk – vagyis már a jövő - képviselői is megszólalnak. Czetter Ibolya Babits-idézettel zárta köszöntőjét: „Te vagy a táj, hová szívem / folyton epedve hazarándul: / te kék, finom, fantasztikus / Dunántul! // Ha otthon kell, ha mese kell, / feléd futok. (...)" A sorok A szépszemű öreg tovább mesél... című Babits-versből valók. A szimpozion nyitóelőadásra Kiss Jenő akadémikus, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke elnöke kapott felkérést. Az akadémikus a magyar dialektológia tudományszociológiájáról beszélt.

A konferencia szervezője a Magyar Nyelvtudományi Társaság és  szombathelyi csoportja, a NymE Esztétikai, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, valamint a vasi TIT. Az együttműködő partnerek között van (visegrádi alapon) a nyitrai Konstantin Egyetem, a prágai Károly Egyetem, a krakkói Jagello Egyetem és a Bielsko-Bialai Egyetem.