Az agysebészet területén jelentõs elõrelépések várhatók (1.)

A súlyos sérülésekkel járó közúti balesetek között elsõ helyen a koponyasérülés áll: tizenhat év alatt ez a vezetõ halálok, negyven év alattiak nagy része is ebbe hal bele baleset esetén. Többen haláloznak el koponyasérülés miatt, mint az összes idegsebészeti betegségben együttvéve – tudtuk meg Csókay András fõorvostól.

A Markusovszky kórház idegsebészeti osztályán a szakemberek a legújabb technikával, a legmodernebb módszerekkel és a külföldi tapasztalatokkal a hátuk mögött állnak a mûtõasztal mellé. Minden agyterület fontos, bizonyos agyi részek mégis kiemelt szerepet játszanak: ilyen az agytörzs, a beszédközpont és a mozgatóközpont. Sok függ attól is, hogy az agy mely területén történik a sérülés vagy éppen a roncsolás.
– Fiatal korban a szomszédos agyterületek könnyebben átvehetik a sérült, roncsolt területek mûködését, de ez óriási rehabilitációs munka eredménye – magyarázza a fõorvos. A modern agysebészetben – így ebben a kórházban is – új módszerrel operálnak, amit a fõorvos így érzékeltet:
– A kulcslyukon kell kihozni a zongorát úgy, hogy a bútorok ne sérüljenek meg. Az eredményes mûtét záloga a jó feltárás, sokszor a koponyát valósággal le kell bontani, hogy hozzáférhetõ legyen a legmélyebben fekvõ kóros elváltozás is.
Csókay András egyik eljárási újításának a lényege, egyben legfõbb érdeme, hogy a koponya felnyitása után az agy felszíni erei védve maradnak, ez nagyban csökkenti az agykéreg elhalásának veszélyeit.

Az idegsebészet másik nagy területe, a gerincsebészet az idõk folyamán önálló területté nõtte ki magát. A beavatkozások egyik fõ irányvonala a minimális invazivitásra való törekvés, például az endoszkóp segítségével. Egyes betegségeknél ez nagy elõrelépés, endoszkóp segítségével ugyanis könnyen be lehet jutni az agykamrába vagy a gerinccsatornába. Elõnye a módszernek, hogy a koponyát kisebb felületen kell felnyitni. Ha az agykamrából akarnak például egy cisztát eltávolítani, sokkal kisebb az a „munkacsatorna”, amin megközelíthetik a mélyebb területeket. Modern módszerek közé tartozik az endovaszkuláris sebészet. Ez olyasmi, mint a szívkatéterezés utáni sejtbeültetés vagy a szívkoszorúér- tágítás, csak itt ezt az agyi erekben végzik. A kóros érzsákoknak és érszûkûleteknek az ellátása külföldön ma már az esetek felében az érpályán át feljutva, a koponya felnyitása nélkül történik.
– Itthon is egyre nagyobb teret kap ez a módszer, melyet a Markusovszky kórházban most készülünk bevezetni – mondja az orvos –, ugyanis nemrég a legmodernebb készülékeket szerezte be a kórház, s emellett kitûnõ szakemberekkel dolgozhatunk együtt. A szakmában az egyik legfontosabb kutatási terület a sérült gerincvelõ „összeforrasztása”. Az eddigi próbálkozások eredménytelenek, pedig a tudósok mindent bevetnek, még az õssejtbelültetést is.

A Parkinson kór esetében a kutatásoknak már vannak eredményei, de még nem rutinszerû az eljárás. Csókay András szerint a szervátültetésrõl ma még álmodni sem érdemes.
– Nem vagyunk mi mindenhatók – hangsúlyozza a fõoorvos –, és ha valaki akarja a mûtétet – még ha újranövõ rosszindulatú agydaganatról van is szó– az orvosnak nincs joga élet és halál között dönteni. Még akkor sem, ha csak egy hónappal hosszabbítaná meg a beteg életét, a mûtétet mindenképp meg kell csinálni. Ma még a szakemberek nem tudják pontosan a tumorok növekedési ritmusát, de már az is igen jelentõs eredmény, ha ezt meg tudják kisebbíteni.
Vita folyik a tudományos világban a rosszindulatú daganatok operálhatóságáról. Van, aki azt mondja, hogy nem érdemes hozzányúlni, mert fél éven belül visszanõhet a daganat. Ezt a nézetet az idegsebészet vezetõ fõorvosa nem osztja. Szerinte mindenkinek biztosítani kell a lehetõséget a gyógyulásra, még akkor is, ha kevés a páciens esélye a felépülésre.

A betegek sokszor beszélnek a klinikai halál állapotában a „túlvilági fényekrõl”. Ma már erre is van tudományos magyarázat: azok a fényjelenségek a látókéreg sejtjeinek a kisülésekor keletkeznek, mivel ezek a legérzékenyebbek az oxigénhiányra. Ez kelthet egy fényérzetet, amit a túlvilági élet átéléseként élnek meg az emberek. – Nem gondolom, hogy a klinikai halál valódi halál: az embernek megáll a szíve, de a sejtjei még egy ideig mûködnek – folytatja az idegsebész. – Az agyhalál a tudomány jelenlegi állása szerint viszont visszafordíthatatlan folyamat, ilyenkor agymûködés már egyáltalán nincs. Csoda kellene ahhoz, hogy ebbõl az állapotból valaki vissza tudjon térni.