Tudomány

2006.03.27. 16:16

Az agysebészet területén jelentõs elõrelépések várhatók (1.)

A most induló sorozatunkban „Az agysebészeti kutatásoktól a természeti környezet megóvásáig” címmel, olyan cikkeket olvashatnak a Vas Népében, melyet a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogat. A cikksorozat a legújabb kutatási és fejlesztési eredményeket mutatja be a tudomány különbözõ területeirõl.

Mórocz Zsolt

A súlyos sérülésekkel járó közúti balesetek között elsõ helyen a koponyasérülés áll: tizenhat év alatt ez a vezetõ halálok, negyven év alattiak nagy része is ebbe hal bele baleset esetén. Többen haláloznak el koponyasérülés miatt, mint az összes idegsebészeti betegségben együttvéve – tudtuk meg Csókay András fõorvostól.

A Markusovszky kórház idegsebészeti osztályán a szakemberek a legújabb technikával, a legmodernebb módszerekkel és a külföldi tapasztalatokkal a hátuk mögött állnak a mûtõasztal mellé. Minden agyterület fontos, bizonyos agyi részek mégis kiemelt szerepet játszanak: ilyen az agytörzs, a beszédközpont és a mozgatóközpont. Sok függ attól is, hogy az agy mely területén történik a sérülés vagy éppen a roncsolás.
– Fiatal korban a szomszédos agyterületek könnyebben átvehetik a sérült, roncsolt területek mûködését, de ez óriási rehabilitációs munka eredménye – magyarázza a fõorvos. A modern agysebészetben – így ebben a kórházban is – új módszerrel operálnak, amit a fõorvos így érzékeltet:
– A kulcslyukon kell kihozni a zongorát úgy, hogy a bútorok ne sérüljenek meg. Az eredményes mûtét záloga a jó feltárás, sokszor a koponyát valósággal le kell bontani, hogy hozzáférhetõ legyen a legmélyebben fekvõ kóros elváltozás is.
Csókay András egyik eljárási újításának a lényege, egyben legfõbb érdeme, hogy a koponya felnyitása után az agy felszíni erei védve maradnak, ez nagyban csökkenti az agykéreg elhalásának veszélyeit.

Az idegsebészet másik nagy területe, a gerincsebészet az idõk folyamán önálló területté nõtte ki magát. A beavatkozások egyik fõ irányvonala a minimális invazivitásra való törekvés, például az endoszkóp segítségével. Egyes betegségeknél ez nagy elõrelépés, endoszkóp segítségével ugyanis könnyen be lehet jutni az agykamrába vagy a gerinccsatornába. Elõnye a módszernek, hogy a koponyát kisebb felületen kell felnyitni. Ha az agykamrából akarnak például egy cisztát eltávolítani, sokkal kisebb az a „munkacsatorna”, amin megközelíthetik a mélyebb területeket. Modern módszerek közé tartozik az endovaszkuláris sebészet. Ez olyasmi, mint a szívkatéterezés utáni sejtbeültetés vagy a szívkoszorúér- tágítás, csak itt ezt az agyi erekben végzik. A kóros érzsákoknak és érszûkûleteknek az ellátása külföldön ma már az esetek felében az érpályán át feljutva, a koponya felnyitása nélkül történik.
– Itthon is egyre nagyobb teret kap ez a módszer, melyet a Markusovszky kórházban most készülünk bevezetni – mondja az orvos –, ugyanis nemrég a legmodernebb készülékeket szerezte be a kórház, s emellett kitûnõ szakemberekkel dolgozhatunk együtt. A szakmában az egyik legfontosabb kutatási terület a sérült gerincvelõ „összeforrasztása”. Az eddigi próbálkozások eredménytelenek, pedig a tudósok mindent bevetnek, még az õssejtbelültetést is.

A Parkinson kór esetében a kutatásoknak már vannak eredményei, de még nem rutinszerû az eljárás. Csókay András szerint a szervátültetésrõl ma még álmodni sem érdemes.
– Nem vagyunk mi mindenhatók – hangsúlyozza a fõoorvos –, és ha valaki akarja a mûtétet – még ha újranövõ rosszindulatú agydaganatról van is szó– az orvosnak nincs joga élet és halál között dönteni. Még akkor sem, ha csak egy hónappal hosszabbítaná meg a beteg életét, a mûtétet mindenképp meg kell csinálni. Ma még a szakemberek nem tudják pontosan a tumorok növekedési ritmusát, de már az is igen jelentõs eredmény, ha ezt meg tudják kisebbíteni.
Vita folyik a tudományos világban a rosszindulatú daganatok operálhatóságáról. Van, aki azt mondja, hogy nem érdemes hozzányúlni, mert fél éven belül visszanõhet a daganat. Ezt a nézetet az idegsebészet vezetõ fõorvosa nem osztja. Szerinte mindenkinek biztosítani kell a lehetõséget a gyógyulásra, még akkor is, ha kevés a páciens esélye a felépülésre.

A betegek sokszor beszélnek a klinikai halál állapotában a „túlvilági fényekrõl”. Ma már erre is van tudományos magyarázat: azok a fényjelenségek a látókéreg sejtjeinek a kisülésekor keletkeznek, mivel ezek a legérzékenyebbek az oxigénhiányra. Ez kelthet egy fényérzetet, amit a túlvilági élet átéléseként élnek meg az emberek. – Nem gondolom, hogy a klinikai halál valódi halál: az embernek megáll a szíve, de a sejtjei még egy ideig mûködnek – folytatja az idegsebész. – Az agyhalál a tudomány jelenlegi állása szerint viszont visszafordíthatatlan folyamat, ilyenkor agymûködés már egyáltalán nincs. Csoda kellene ahhoz, hogy ebbõl az állapotból valaki vissza tudjon térni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!