Csillaglesőket lestünk meg

A Gotthard Amatőr Csillagászati Egyesület 1989-ben vette át az esemény szervezését, amit minden évben októberre időzítenek. Céljuk a csillagászat népszerűsítése. A csillagászat és űrkutatás iránt érdeklődők, neves szakemberekkel találkozhatnak, és közvetlenül nekik tehetik fel kérdéseiket. Az előadásokat mintegy 40-50 fő látogatja, amivel a rendezvény szervezői maximálisan elégedettek. Mitre Zoltán, az egyesület titkára azt bemutatta olvasóinknak, hogy ha a szombathelyi plázán elhelyezett gömb lenne a nap, akkor mekkora és hol lenne a Mars és a Föld. A herényi csillagvizsgálóban, ahol dr. Szabó M. Gyula vezetett körbe minket, pedig az ország második legnagyobb távcsöve működik.

dr. Szabó M. Gyula

Mitre Zoltán az egyesület titkára elárulta, az idei eseménysorozat több évfordulóhoz is kötődik, szerdán van az egyetem tetején felállított csillagvizsgáló 10. évfordulója. A jeles eseményre fel is újították a csillagvizsgálót. Október 8-án pedig Galileo Galilei 400 éves évfordulójáról emlékeztünk meg. Az előadásokat igyekeznek mindig a bulvársajtó által felkapott témák köré csoportosítani, hogy a híreszteléseket tudományosan igazolják vagy cáfolják. Vasárnap Hegyhátsálon a hegyháti csillagvizsgáló alapítványban lehet megfigyelni az évszázad eseményét, amikor egy üstökös csillagászati viszonylatban nagyon közel halad el a Mars mellett.

Mitre Zoltán

Megkerestük a csillagászati heteken több előadást is tartó dr. Szabó M. Gyulát, hogy meséljen a herényi csillagvizsgálóról és a csillagászatról. Az igazgató alig több, mint egy éve vezeti az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumot, amely évente 4-5 ezer látogatót fogad.

- Ma már műszerek figyelik az égboltot, maga az észlelés automatizált és teljesen távvezérelt - meséli. - Jelenleg még az obszervatóriumból, de meleg szobából lehet a megfigyelő munkát végezni, vagyis kifelé úgy látszik, hogy a csillagász ül a számítógép előtt és néz valami érdekes filmet. Az adatfeldolgozás is számítógépes. Ezen kívül szemináriumok és konferenciák teszik ki az időnk nagy részét. Egyre többet utazunk emiatt, bár ahol most ülünk, itt van Magyarország egyik első távkonferencia berendezése. Az élmény olyan mintha ott lennénk, csak kimarad a kávézgatás és a kötetlen folyosói beszélgetés.

A mintegy 60 centiméter átmérőjű herényi távcső a második a legnagyobb az országban, holtversenyben másik két társával, és ha elég fényes csillagot vizsgál az ember, akár 3 milliárd fényév távolságra is elláthatunk vele. Az igazgató megjegyzi, nem nagy látvány, csupán egy nagyon halvány csillag, ami mellett a látómezőben még néhány száz halvány csillag van, és fel kell térképezni, hogy melyik pontosan az, amit keresünk.

- Úgy hozta a sors, hogy nekem is lett közöm 4-5 darab kisbolygó felfedezéséhez. Rólam is van elnevezve egy kisbolygó, bár azt nem én fedeztem fel. A magyar csillagászok között nem ritka, hogy elneveznek kollégákról bolygókat, ha már van egy ilyen élvonalbeli felfedezőnk.

A hétvégi üstökösfigyelés kapcsán azt is megkérdeztük, mi lenne, ha egy aszteroida csapódna a földbe?

- Ha azt mondanák, jön egy 20 méteres, akkor szaladnék. Aggodalomra azonban nincs ok, jelenleg ugyanis nincs olyan égitest ami, egy a tízezernél nagyobb valószínűséggel be fog csapódni. Az más kérdés, ha egy harminc méteres égitest jönne, azt a becsapódás előtt 1-2 nappal tudnánk csak meg, viszont mindmáig nem tudunk arról, hogy bárkinek az életét kioltotta volna bármi, ami az űrből érkezett. Ha autóba ülünk, nagyobb veszélyben vagyunk.

Dr. Szabó M. Gyulát muszáj volt megkérdeznünk, mit gondol a földön kívüli életről. Az emberiség szeretné azt hinni, hogy nem vagyunk egyedül, de tudományos kérdésekbe nem szabad érzelmeket belevinni. Röviden: fogalmam sincs.