Utazó

2010.02.09. 14:18

Famagusta ódon bástyái

Több mint kétezer éves múltra tekint vissza Famagusta, az Észak-ciprusi Török Köztársaság legnagyobb kikötővárosa. A legkorábbi emlékek már az időszámításunk előtti harmadik századból említik a várost, amelyet II. Ptolemaiosz alapított Kr. előtt 245-ben Arsinoe halászfalu helyén.

PLT

A lakosság már ezekben az években is főként a halászatból élt, de a várostól délre eső területeket borító jellegzetes vörös színű föld mezőgazdasági művelésre is alkalmas. Famagusta (törökül Gazimagusa, görögül Ammóhosztosz) életét azonban leginkább stratégiai fontosságú kikötője befolyásolta.

Ahhoz, hogy megértsük a város szerepét, tisztában kell lennünk fekvésével. Famagusta Ciprus keleti oldalának közepén, a Famagustai-öbölben helyezkedik el, negyven kilométerre Larnacától és hatvan kilométerre a fővárostól. A sziget nyúlványai északról és délről is védelmet nyújtanak számára, stratégiai fontosságára már a tizenegyedik században felfigyeltek.

Ekkor kezdődött meg a város fejlődése, előbb görögök, majd örmények és keresztények érkeztek a szigetre. Más ciprusi városokhoz hasonlóan Famagusta is többször cserélt gazdát a történelem során, ám a hódítók rombolás helyett tovább építették a várost. Az 1500-as évek közepén ottomán seregek foglalták el, ám a törökök is felismerték kereskedelmi fontosságát, így nem leigázták, hanem fejlesztették a kikötővárost. Őket a britek követték, akik szintén nyomot hagytak rajta, ekkor indult fejlődésnek a turisztikai központtá vált Varosa városrész, amely az 1974-es török megszállás óta szellemváros hírében áll.

Ennek ellenére turizmusa ma is jelentős, mivel Famagusta látnivalókban is gazdag. A Lala Mustafa pasa mecsetet eredetileg a Szentföldről visszatérő keresztesek emelték, Szent Miklós tiszteletére. Az észak-izraeli Akkó városa hajóval könnyen megközelíthető, s miután 1291-ben a muszlimok kiűzték őket,  ide vonultak vissza. Természetesen a seregek magukkal hozták kincseiket is, és egy gótikus katedrális építésébe kezdtek. A Szent Miklós-székesegyházat közel negyven év alatt húzták fel. Miután a törökök a tizenhatodik században elfoglalták a várost, nem rombolták le a korábbi emlékeket, hanem saját szájízük szerint alakították át őket. Így lett Szent Miklós székesegyházából Lala Mustafa pasa mecset. Tornyaiból minaretek lettek, oltára helyett Mekka felé fordulva imádkoznak benne, és belépéskor le kell vennünk a cipőnket.

A székesegyháztól nem messze, a tengerparton áll a velencei erőd vaskos kőtornya, az Othello-torony. Állítólag itt, az ókori városközpontot körülvevő falak között játszódik Shakespeare drámája. Tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és a városra. Ellenkező irányba tekintve az alacsonyabb műemlékek közül magasodik ki a Szent Miklós-katedrális, amely naplementekor ellenfényben csodálatos látványt nyújt.
A látnivalók egymáshoz viszonylag közel, a velencei erőd falain belül helyezkednek el, a programjainkat is ennek megfelelően érdemes szervezni. Az erőd körül az egykor még hatvanezer fős város ma harmincötezres lakossága éli mindennapjait.

Famagusta télen is ideális úti cél, hiszen a hazai kemény mínuszokhoz képest februárban csupán tíz-tizenöt fokosra hűl le a levegő. A csapadék legnagyobb része a téli időszakban esik, nyáron a sziget többi részéhez hasonlóan itt is gyakori a vízhiány.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!