Villámlátogatás a Nagy Almában

"Négy nap New Yorkban? Kész őrültség" - mondták egybehangzóan a barátok és tapasztalt utazók, "csak az átállásra két nap kell, ennyi időre nem érdemes, semmit sem fogtok látni." Lebeszélni persze nem tudtak. Az átállás pedig addig tartott, amíg a Kennedy (JFK) repülőtéren be nem ültünk a sárga taxiba, amely alig fél óra alatt beröpített a város  szívébe, a Times Square és a 47. utca találkozásához. Attól kezdve pedig egyszerűen mázlistának éreztük magunkat: a hotelünk egy lépésre volt a Broadwaytől, lényegében közel mindenhez, ami a turisták számára fontos látnivaló és szem-szájnak ingere.

Mit kell tudni New Yorkról? Öt nagy városrészből áll (Manhattan, Staten Island, Brooklyn, Queens és Bronx kerületek), több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában. A Hudson jobb partján fekszik New Jersey, már nem tartozik közvetlenül New Yorkhoz, a lakók kocsival - két alagúton, illetve autópályahídon - vagy kényelmesen, hajóval járnak be a citybe. A metropolisnak több mint nyolcmillió lakosa van, 1214,4 négyzetkilométeren élnek, pontosabban 800-on, mert a többi víz. A népességhez azonban a New York-i agglomerációt is hozzá szokták adni, ez pedig majdnem 19 milliót jelent.
Azt tehát nem lehet mondani, hogy kevés az ember. Turistából is van bőven, nemcsak külföldiek, hanem az USA többi államából is érkeznek naponta százezrével.  A Big Apple pedig befogadja a népeket, de sehol nem érezni, hogy elviselhetetlen a tömeg.

Ahogy kiléptünk a szállodából a 47. utca sarkán, máris a Times Square kora esti forgatagába kerültünk. Hatalmas méretű villódzó reklámok, egymást érő üzletek, kávézók, éttermek, és mindenhonnét áradt a zene, jókedvűek, vidámak az emberek, feketék, fehérek, félvérek, indiánok, japánok, kínaiak és köztük mi, néhány magyar. Jó érzés.

Éppen cserélődött a közönség, a kisgyerekekkel sétáló, nézelődő családok helyét az esti bulit kereső fiatalok foglalták el a tér végén lévő, a nézelődők számára épített, hatalmas piros lépcsősoron. Erről ugyanis be lehet látni az egész átlós irányú teret, amely egykor a bűnözés, a drog és a prostitúció központja volt. Manapság mindennek nyoma sincs, békés, biztonságos a tér, igaz, sűrűn állnak a rend-őrautók, de korántsem félelmet, inkább bizalmat keltően.

Másnap a Central Park az első nagy élmény, a Fifth Avenue (Ötödik sugárút) felől közelítünk, ahol köztudottan a tehetős emberek élnek. Ugyanezen az oldalon, a 70-es utcák magasságában található a világhírű Metropolitan Múzeum - ezúttal csak kívülről, majd elutazás előtt, egy délelőtt Picasso életmű-kiállításával ragadtatott el - és több utcával feljebb a Guggenheim Múzeum. A park túlsó oldalán többek között a Dakota házat már a városnéző emeletes buszról fényképeztük  le, emlékezve John Lennon tragikus halálára. A világ leghíresebb parkja egyébként tényleg fantasztikus, négy kilométer hosszú és nyolcszáz méter széles, több mesterséges tó, sétány, vadaspark, játszótér tarkítja. Körben tíz kilométer hosszú út veszi körül, amelyen hétvégenként és esténként bicikliznek, kocognak, göriznek a New York-iak, az autóforgalmat ugyanis ilyenkor kitiltják a parkból.

A séta után sörözés a Ro-ckefeller Centernél, majd hetvennyolc emeletes magasságából megcsodáljuk felülről a parkot, na és az egész várost. A kilátás pedig leírhatatlan! Felhőkarcolók erdeje, a folyók, a szigetek, a tenger látványa egyszerűen szédítő. Másnap az Empire State Building a program, ez is egy jelkép, sokkal több, mint turistalátványosság. A 102 emeletes, jellegzetes formájú, New York város jelenleg legmagasabb, 381 méter magas épülete a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán magasodik, nevét New York állam becenevéből - Empire State - kapta. A város látványa másodszorra is lenyűgöző felülről, s mivel nem ugyanabból a szögből tárult elénk, már tényleg felejthetetlen maradt.

A városnéző buszok NY-ban is jól szolgálják a látnivalókat habzsoló turistákat, az olcsónak nem nevezhető jeggyel le-fel lehet szállni a város nevezetességeinél, így egy napba sok minden belefér, a Metropolitan Operától a Carnegie Hallon át a Radio City Music Hall, valamint a Harlem megtekintéséig. A buszról bepillanthattunk az ikertornyok helyén folyó építkezésbe is: 2011-re tervezik felépíteni a világ második legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony).

A következő délelőtt ugyanezzel a jeggyel volt érvényes randevúnk a Szabadság-szoborral! Elképesztő szervezettséggel terelték a kikötőben a turisták ezreit a kétóránként induló hajókra, és jó másfél órás utazást tettünk a Hudson folyó torkolatához, a Liberty Islanden található lenyűgöző szimbólumhoz. Frédéric Auguste Bartholdi szob- rász és Gustave Eiffel alkotása a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, csak a szobor 46 méter magas, súlya 204 tonna. Az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltását jelképező monumentális mű még sokáig kísért bennünket, pedig motoros hajónk visszafelé ugyancsak rákapcsolt.

Este a Brodwayn, az öt kategóriában Tony-díjra jelölt Rock of Ages című, a 80-as évek legendás amerikai rockdalait felidéző musicallel tetéztük az élvezeteket, majd még körülnéztünk egy kicsit az éjszakában, a kedvenc Times terünkön. A negyedik nap délelőtt a Metropolitan Múzemban Picasso kék és rózsaszín korszakának zseniális képeivel vettünk búcsút a Nagy Almától. Megfogadtuk, visszajövünk.