Utazó

2011.03.09. 08:49

Titkos recept Nürnbergben

Németország gazdag az érdekes turistacsalogató néphiedelmekben, ötletekben, azonban Nürnberg nem csak a szerencsehozó aranygyűrűről, a hamísítatlan puszedliról és a nürnbergi kolbászról híres. Az európai kereskedelem motorja a német vasúthoz kötődik, amelynek első útvonala ehhez a városhoz vezetett. Nürnberg a történelem virágzó, de a legsötétebb korszakának is a középpontja volt.

Bajory Á. Rita

A belváros főterén található Szép kút kovácsoltvasból készült rácsára aggasztott aranygyűrűt háromszor megforgatva mindjárt három kívánságunk is valóra válhat. Valójában rézkarika, de ez teljesen mindegy, mert a turisták egymás hegyén-hátán nyomorognak egy megforgatásért. A hangulatos belváros nem emlékeztet egy precíz, német város megszokott rendjére, strukturális szerkezetére, éppen ezért egyedi. Az éttermekben, bárokban a bajor nótaszóra emelgetik a söröskorsókat, és a késő esti órákig szolidan szórakoznak a turisták.

A Német-római Birodalom legjelentősebb gazdasági központja és legfontosabb történelmi székhelye volt Nürnberg. A második világháborúban a várost szinte teljesen megsemmisítették. Ezt az információt már csak írásos emlékek őrzik, mert az eredeti tervek szerint szinte mindent újjáépítettek.

A város szülötte a reneszánsz festészet egyik géniusza, Albrecht Dürer, de Johann Pachelbel is itt látta meg a napvilágot. Emellett számos, remek találmány a nürnbergi kreativitásnak köszönhető. Ilyen a körző, a kihúzó stift és az első eldobható papír zsebkendő is. A legnagyobb büszkeségük mégis a hamisítatlan Lebkuchen (puszedli). Bár az utóbbi tény ebben a formában nem állja meg a helyét, mert mindenhol másolják a mézes, fahéjas, gyömbéres finomságot. A középkorban szigorúan őrizték az egyedülálló ízkombináció összetételét, a titkot tudó cukrászokat pedig nem engedték ki a városból, életük végéig nem hagyhatták el a Kaiserburg várfallal körülvett területét.

Nürnberg történelmet írt a gazdasági fejlődés terén, hiszen az ország első vasútvonalát itt építették ki. Nürnberg és Fürthfurh között indult az első szerelvény 1835. december 7-én. Így tavaly immár a 175 éves évfordulót ünnepelte a német vasút. Számos érdekesség mellett a nürnbergi vasútmúzeumban igazi, régi lokomotívokat tekinthetünk meg. Az első mozdonyt ma kerékpárral biztos lehagynánk, hiszen 8 kilométeres sebességgel közlekedett. Ehhez képest napjainkban a világrekordot egy francia mozdony 574 kilométeres csúcssebességgel tartja. Ezt a rekordot három évvel ezelőtt állították fel.

A világháborúban azonban a gyilkos erők központja volt a város. A náci párt egyik legfontosabb propagandahelyszíne Nürnberg volt, de miért éppen ezt szemelte ki magának Hitler? És miért vonz ez a hely ma több ezer turistát évente? A dicsőséges múltra visszatekintő Nürnberg szimbolikus jelentéssel bírt a fasiszta vezér számára. Embermilliók életét követelő ötleteit itt agyalta ki.

Albert Speer birodalmi főépítész a római Colosseum mintájára tervezte meg azt a monumentális stadiont, amely bár befejezetlenül maradt, de ez szolgált volna Hitler maratoni beszédeinek helyszínéül. Ez persze nem akadályozta meg a Führert, hogy a tömegmanipuláció válogatott eszközeivel addig bárhol szónoklatot tartson, és gigászi pártrendezvényeken pátoszos beszédeit üvöltse a kötelezően összetrombitált német hadseregnek, a Dutzenteich tó partja melletti sportpályán.

Az oszlopsort és horogkeresztet az angol és amerikai haderők már lerombolták, de a félkész stadion épen megtekinthető. Benne pedig az egykori harmadik birodalomról készült jelentős mennyiségű dokumentációs anyaggal. A világot átrendező sötét erők egykori színhelyére a világ minden tájáról iskolásokat is hoznak tanulmányútra éppen azért, hogy a háborúról ne csak a száraz tankönyvekből kapjanak ismeretet. A látogatást én mindenesetre minimum korhatárhoz kötném.

Ezek is érdekelhetik