Utazó

2013.07.02. 12:24

Kőszeg-hegyalja külföldről és belföldről is vonzza a turistákat

Kőszeg-hegyalja bármely évszakban kiváló üdülési célpont a vidéket, a természeti és a falusi értékeket, a bort, a gasztronómiát kedvelő bakancsos, kerékpáros, lovas vagy autós turistáknak. Bozsok és Velem vonzza a legtöbb látogatót.

Némethy Mária

Vannak itt kiépült túrautak, tanösvények, múzeumok, bőségesen történelmi látnivalók és sokféle rendezvény. Kőszeg-hegyalja a Kőszeg körüli öt településből – Bozsok, Cák, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely és Velem – áll. Különösen értékes, jellegzetes tájegysége Vas megyének. Gazdag látványos természeti értékekben, emellett igazi kultúrtáj is.

Bozsokon nem lehet úgy járni, hogy ne találkoznánk a szomszédos Ausztriából egy finom ebédre átruccant, vagy egy kis bort kóstoló, cukrászdában bevásároló osztrákokkal. Van itt kiváló zöldvendéglő szőlőlugassal, kemencével, magyar ízekkel.

Kihagyhatatlan úti cél Bozsokon Mátyás király hajdani vadászkastélya, amelyet a Sibrik család 1906-ban adott el Végh Gyulának, az Iparművészeti Múzeum későbbi főigazgatójának. Ő igazi szerelmese volt a kastélynak és a környéknek. Ma szálloda működik az épületben, amelynek szépen gondozott angolparkja, a kastély körül elterülő őspark ideális helye a sétának, a kikapcsolódásnak.

Kihagyhatatlan célpont Mátyás király hajdani vadászkastélya. Ma szálloda működik az épületben. Fotó: Benkő Sándor

A kastélytól a Kalaposkőig tanösvény vezet fel. Közben betérhetünk a Bozsoki Borházba (Rákóczi u. 133.). Ez volt a falu legrégebbi háza. Belül kőszeg-hegyaljai pincebelső, a szőlőművelés és borfeldolgozás eszközei láthatók és Kőszeg-Vashegy borfajtáinak kóstolása várja a turistát.

Ha valaki szeptember harmadik szombatján látogat el a szépen gondozott házairól, kertjeiről híres faluba, akkor a bozsoki szüreti mulatság résztvevője lehet. A jókedv és derű programján szüreti felvonulás, borkóstoló, kulturális műsor, kézműves vásár, gyümölcsös sütemények versenye, tréfás próbatételek, népi táncház egyaránt szerepel.

Nem szabad kihagyni a Szent Anna-plébániatemplom középkori eredetű épületének megtekintését, majd érdemes megszemlélni a templom erődszerű kerítését, vagy az itt folyó patak túloldalán lévő műemlék jellegű középkori tornyot is.

A közelben található Velem még több látnivalót kínál. A falu ma országosan arról ismert, hogy itt él Törőcsik Mari. Híres színművészünk szinte minden interjújában megemlíti Velemet, amelynek kivételes mikroklímája van.

Velem már messziről hívogató piros sipkás temploma, a Szent Vid a környék magyar és osztrák falvainak fontos zarándokhelye. Tizenharmadik századi, kerített lőréses alapokkal rendelkező, egyhajós, barokk épület ez. 1713-ban egy Hilerián nevű szerzetes épített itt remetelakot és kápolnát. A 18. századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták és látogatják. Mai alakját az 1859-es átépítésnél alakították ki. A névadó Szent Vid-szobor mellett látható még Szent Rókus és Szent Vendel szobra is. A mellékoltárt pedig Pieta-szobor és Szent Vitus faszobra díszíti. Legrégebbi képe 1700-ból való. Ez a lékai hívek adománya, Mária mennybemenetelét ábrázolja. Copf stílusú szószéke a 18. század végén készült.

A gesztenyeünnep programjai mindig sok érdeklődőt vonzanak. Fotó: Benkő Sándor

Ez a hegy már az őskorban is lakott volt, ezért máig fontos kutatóhely, emiatt szerepel Európa régészeti térképén. A Szent Vid-hegyi régészeti ásatások bemutatása címmel a Rákóczi utca 73. számú házban fotókiállítás tekinthető meg.

Régen számos vízimalom volt a környéken, amelyek a Velemen átfolyó gyors hegyi patak energiáját használták fel. Egy még teljes épségében megtekinthető (Rákóczi utca 1.) A kétkerekes malmot egy 1568-as összeírás említi először. Ma az utolsó molnárfamília, a Schulterek nevét őrzi. Szépen helyreállított múzeum, de minden tartozéka, felszerelése megvan, képes lenne még gabona őrlésére. Velem híres a szelídgesztenyéséről is. Ezt tematikus útvonalon lehet bejárni. A séta során a helyi látványosságokat, kézművesek portékáit ismerhetjük meg.

Ezek is érdekelhetik