Utazó

2017.08.22. 15:05

Nyírbátor, a sárkányos város: Királyok és grófok is sűrűn megfordultak itt

NYÍRBÁTOR Az ország északkeleti csücskében található kisváros nemcsak történelmi múltjával büszkélkedhet. Az egykori fejedelmeket és főúri családokat követően a 21. század elején egy igazi király is megfordult a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen.

Tóth Sándor

Az M3-as autópálya kiépülésével jobban megközelíthetővé vált Nyírbátor nem véletlenül szerepel az ország örökségturisztikai célpontjai között. A magyar történelemben jelentős szerepet játszó Báthory-, Bethlen-, Rákóczi- és Károlyi-családok neve kötődik a városhoz. A legnevezetesebb historikus építményei, a várkastély, a minorita és a református templom a Báthoryaknak köszönhetők. Emlékük egyik mai jelképe a város címerét díszítő három sárkányfog - a Báthory család címeréből - és az Ecsedi-láp sárkánylegendájának újraértelmezése több közterületi művészeti alkotáson.

A református templom előterében Tinódi Lantos Sebestyén szobra áll

Fotó: Tóth Sándor, Balla Márta

A sárkányos várossal való ismerkedést érdemes a megújult Báthori várkastéllyal kezdeni. A sokáig magtárként használt épületet 1985-ben minősítették műemlékké, majd ezt követően mintegy két évtized múlva, 2006-ban befejeződött a rekonstrukciója. Eredetileg a Báthoryak középkori udvarháza állt e helyen, amely a 15. században jelentős átalakításon és bővítésen ment át, s a későbbi időkben már várkastélyként említik. A helyreállított, késő gótikus stílusjegyeket viselő kastély történelmi esemény helyszíne is volt egykor, itt kötötték meg Fráter György és Ferdinánd király megbízottai a nyírbátori egyezményt Erdély és a királyi Magyarország egyesüléséről. Ezért kapott helyet a várkastélyban a 45 szilikonfigurából (nem viasz - a szerk.) álló történelmi panoptikum. A korhűen berendezett termekben a török legyőzésének és a nyírbátori egyezmény aláírásának jelenetei kelnek újra életre. A legnagyobb érdeklődést a máig vitatott és rejtélyes életű Báthory Erzsébet látványtári bemutatása váltja ki, aki egyébként Nyírbátorban született 1560-ban. Mint ismert, a csejtei szörnyetegnek is nevezett grófnő a legenda szerint a fiatalság titkát keresve szerencsétlen sorsú szűz lányok vérében fürdött, s csejtei kastélya pincéjében kínoztatta őket. Csak érdekességként jegyezzük meg, amit a panoptikum meglátogatásakor tudtunk meg: egy-egy szilikonfigura a ruházatával és kellékeivel együtt forintban számítva milliós nagyságrendet képvisel, s a rendszeres ápolásukon (portalanításukon) kívül évenként újrasminkelik őket. Mint kiderült, a panoptikum nemcsak turisztikai látványosság, de kedvelt a diákság körében, mint az interaktív történelem-órák helyszíne.

A Báthory várkastély panoptikuma a városhoz kötődő történelmi eseményeket és személyeket jeleníti meg

A közeli református és a minorita templomot egyben a Báthoryak kegy- és nyughelyeként tartják számon. Báthory István a Magyar Királyság erdélyi vajdája Kinizsi Pállal együtt aratott győzelmet a kenyérmezei csatában 1479-ben. Fogadalmának megfelelően az ütközetben szerzett kincsekből építtette a ferences rendhez tartozó minorita szerzetesek rendházát és templomát. Későbbi készítésű a templom leghíresebb, védettséget élvező oltára, a Krucsay-oltár, vagy más néven Passió-oltár. Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja drámai erővel. Adományozója Nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitány, Magyarország utolsó pallosjogú ura, aki nevezetes arról is, hogy előbb megbocsátott csalárd feleségének, majd az újabb félrelépésekor maga végeztette ki az asszonyt. A fiatalabb feleséggel vigasztalódó főurat minden bizonnyal a bűnbánata késztette az oltár állítására.

A nyírbátori sétányt szoborcsoportok szegélyezik Fotó: Tóth Sándor

Nyírbátor református temploma az ország legnagyobb gótikus műemlék-temploma. A közelmúltban történt felújítása után ma is eredeti szépségében láthatjuk hálóboltozatát és csúcsíves ablakait.

Turisztikai látnivalóinak egyik új eleme a tetőszerkezet bemutatása, ehhez a padlástér a tornyon keresztül gyalogosan vagy lifttel közelíthető meg. Említésre méltó még a templom melletti fa harangtorony, egyike az országban a legrégebbieknek, építésétét az 1640-es évekre datálják. Nyírbátor legfőbb látnivalóit - a fentebb bemutatott Báthori várkastélyt, a református templomot, valamint a minorita templomot és a Báthory István múzeumot, s a közelében levő sárkányos tavat - egy új keletű, szoborcsoportokkal ellátott várostörténeti sétány köti össze.

KIRÁLYOK HOTELE

A városban egykor vendégeskedő koronás főkről ugyan nem szólnak a krónikák, viszont arról tudomásunk van, hogy egy igazi király is járt Nyírbátorban a 21. század elején.

 

A Hódi Hotelben szállt meg 2002-ben az azóta az uralkodástól visszavonult spanyol János Károly, aki a közeli Napkoron vadászott vaddisznóra. Igaz, a spanyol király magyarországi vadászkalandját gondosan titokban tartották, csak távozása után vált ismertté, hogy itt járt.

 

Ezek is érdekelhetik