utazó

2021.08.29. 07:00

Ahol a kövek mesélnek

A Velencei-tó melletti Dinnyésen nyitotta meg kapuit 2014-ben a Várpark és Skanzen. Megálmodója, tervezője, építője Alekszi Zoltán. A célja az volt, hogy abban a formájában láttassa az elfeledett, romos várakat, amilyenek fénykorukban voltak.

Müller Anikó Hanga

Olyan érzés itt sétálni, mintha az ember időgépben ülve visszarepülne a középkorba, mindez liliputi változatban. Itt minden korhű, a felépítés, a létra, a gyilokjáró, a kapubejárat, a felvonóhíd. Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt vonzó, izgalmas látnivaló a világ egyetlen eredeti anyagokból, a régmúlt építészeti megoldásai szerint, valósághűen ábrázolva megépített makettparkja, mely igazi hungarikum. A nemzetközileg elismert, hitelesített értékőrző létesítmény háromszor, 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban került be a Guinness-világrekorderek közé.

Alekszi Zoltán 2012-ben kezdett régi álma megvalósításához, mely gyermekkorához vezethető vissza. Kedvenc olvasmánya, Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye mély nyomot hagyott emlékezetében, lelkében. Első lépés az anyaggyűjtés volt. A park egyediségét az adja, hogy a történelmi Magyarország várait még sehol nem jelenítették meg eredeti anyagukból elkészített makettként. A kicsinyített várak, akárcsak eredetijük, kőből, fából, téglából, vesszőből és sárból készültek, az építő házának kertjében, mintegy kéthektárnyi területen.

Célja az értékmentés, az oktatás, az egyedi szemléltetés különlegességével. Az egyes várak elhelyezése nem véletlenszerű, a történelmi Magyarország térképét formázó sétányon belül, az eredeti elhelyezkedésüknek megfelelően vannak felépítve, tájolva, mellettük három nyelven olvasható történetük.

Kilencven emlékoszlop idézi fel az összes magyar uralkodót, fejedelmet, kormányzót, és megtekinthető a Várkutatók Emlékháza is. Az Árpád-kori települést bemutató skanzen életnagyságú épületei között van karám, szekérvár, több kézművesház, kőfaragó, halász, fazekas, bőrmíves, nemezkészítő bemutatását szolgáló építmény, a Kárpát-medencét felölelő fazekaskiállítás.

A 11. századi fatemplomban – mellette harangláb – magyar oltár van berendezve, Szent István királlyal, Szűz Máriával, a Magyarok Nagyboldogasszonyával, Szent László királlyal, az Árpád-házi szentek szobraival. Szent István idejében kezdtek Magyarországon tömegesen templomok épülni, fából, sövényből, paticsból. A fatemplom és a szoborgyűjtemény a világon egyedülálló. A szekérvár egy olyan, elsősorban védekező jellegű haditechnika, amikor a sereg szekereit a tábor körül védelmi pozíciókba helyezik. A szekérvárat a szekerekbe fogott igavonó állatok segítségével mozgatni is lehetett.

A 900-as években a magyarok kör alakú szekérvárat alkalmaztak. Az építészeti látványt korhű bemutatók, kulturális programok színesítik. Alekszi Zoltán elhatározta, hogy az idei évben megajándékozza a 9–12. osztályos Kárpát-medencei magyar középiskolás diákokat, tízezer belépőt ajánlott fel számukra. Szeretné, ha a magyar anyanyelvű fiatalok ismernék történelmünk meghatározó, de mára jórészt elfeledett várait, elődeink életmódját.

Kiemelt képen: A vármakettek eredeti anyagokból, korhű módon épültek

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!