A gyermeknek családban a helye

Pados Zsoltnál jártam. A Vas Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetőjét arról kérdeztem: aki motivációt érez arra, hogy nevelőszülő legyen, milyen útja, lehetősége van a csatlakozáshoz az állami működtetésű rendszerben. Nem jogszabályi passzusokra voltam kíváncsi, hanem a nevelőszülői hálózatba lépés gyakorlati tudnivalóit akartam csokorba szedni a szakember segítségével.

– Egyre több lesz az a szerencsés kiskorú, aki az intézetekből nevelőszülőhöz kerül. Sokan saját gyermekeik mellé vállalnak nehéz sorsú fiatalokat. Van, aki egyet, van, aki úgynevezett testvérsorokat is. Így lesz kerekebb ettől egy saját család nélkül elkezdett kis életút – fogalmazott az intézményvezető. Azt is hozzátette: a hálózat bővítésére folyamatosan szükség van, ezért várják továbbra is nevelőszülők jelentkezését. Szombathelyen és térségében, valamint a sárvári, a celli járásban és az Őrségben vannak már szép számmal befogadó családok, nevelőszülők, de Vasváron és térségében például egy sincs.

Fontos tudnia annak, aki nevelőszülőséget fontolgat, hogy munkaviszonynak számít ez a tevékenység. A gyermekek ellátására is juttat pénzt a rendszer. A többi, az emberség, a „szeretetfaktor”, és hogy mindezt megadja a rá bízott kiskorúaknak, az már a nevelőszülő felelőssége és feladata. Persze ez sem kontroll nélküli. Az állam, a gyermekvédelem hatványozottan figyeli a családba kihelyezett gyermekek életét és védi az amúgy is sokszor sanyarú vagy tragikus sorsból kikerülő, lelki törésekkel, sebekkel életet kezdő fiatalokat. A gyermekvédelmi szakemberek rendszeresen látogatják a befogadókat. De ezzel a család is számol természetesen. A belépéshez kötelező hatvanórás képzés alkalmával tudatosítják ezt a nevelőszülőkkel. A szakemberek nem a feladatot végzők kioktatására érkeznek a családokhoz, annál inkább egyfajta konzultációra, egyeztetésre és a nehéz helyzetek közös megoldására.

– A nevelőszülőségnek komoly Vas megyei hagyományai vannak. Megyénkben főleg az Őrség volt az a térség, ahová számottevő gondozott gyermeket helyeztek családokba, már az 1900-as évek elejétől – mondta el Pados Zsolt. Az állami gondozott, szakellátásba helyezett, családokból kiemelt gyermekek csecsemőkortól 18 éves korig fogadhatóak családba. A gyermekvédelmi jogszabály rendelkezése szerint 12 év alatt egyáltalán nem is lehetne gyermekotthonban kisgyermek. Amint lehetőség adódik, őket azonnal családoknál kell elhelyezni. – Ez lenne szerencsés, ezért van szükség minél több, a feladatra képzett, motivált nevelőszülőre, aki egyedülálló is lehet, de általában családosok vállalnak ilyen munkát – hangsúlyozta a gyermekvédelmi szakember.

Az állami gondozott gyermek és az őt befogadó család felkészülése a közös életre összetett. Van egy úgynevezett barátkoztatási időszak is. De mindezek előtt a szakemberek odafigyelnek, hogy hova, milyen családba illesztik be a szakellátásba került gyermeket. A nevelőszülőkkel is folyamatosan konzultálnak arról, hogy kit fogadnának szívesen a családba. Csakis a közös konszenzus esetén történik meg a kihelyezés. A befogadás után arra kell törekednie a nevelőszülőnek, hogy segítse a hozzá került gyermek hazagondozását, hazakerülését. Hiszen a kiskorúnak a saját családjában van a helye. A szakemberek, a nevelőszülők ezért a célért dolgoznak közösen. Például azzal is, hogy rendszeresen lehetővé teszik a befogadott gyermek és a vér szerinti szülő találkozását.

A nevelőszülők keresése, a toborzás folyamatos. A jogszabály a jelentkezők számára a 24 éves kor betöltését előírja. No és nem utolsósorban a megfelelő egészségügyi és pszichés állapotot, hogy a szülő alkalmas legyen a gyermekek nevelésére. Az alkalmasságot vizsgálatok döntik el. A környezettanulmány, a szociális helyzet feltérképezése is a folyamat része. A jogszabály képzéseket is előír, amely a leendő nevelőszülők számára térítésmentes. A legelső a hatvanórás, beugró tréning jellegű, ahol a jelentkező pontos ismeretet kap arról, hogyan működik a nevelőszülői élet. A gyermekvédelmi, a pszichológus szakemberek mellett már gyakorló nevelőszülők is a képzők között vannak, így az elméleti mellett gyakorlati tudást is szerezhetnek leendő hivatásukhoz a jelöltek.

– Nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel minimum rendelkeznie kell azoknak, akik hozzánk jelentkeznek, de a hálózatban természetesen szakmunkás, középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők egyaránt vannak. Az iskolázottság egy fontos dolog, de a motiváltság, a személyes érettség, a másokért való felelősségvállalás képessége a leginkább meghatározó a kiválasztásnál. Ezen múlik az, hogy valakiből milyen nevelőszülő lesz – tette még hozzá Pados Zsolt intézményvezető.

Három éve a jogszabály főállású nevelőszülőként ismeri el azokat, akik állami gondozott gyermekeket fogadnak be otthonaikba. Vasban van több olyan nevelőszülő is, akik több mint tíz gyermeket neveltek már fel családjukban. Ők hálából rendszeresen visszajárnak, meglátogatják, tartják a kapcsolatot egykori fogadott szülőjükkel, bár már máshol élik felnőtt életüket.