Az év vasi embere muzeológus, botanikus, a természet közszolgája - Dr. Balogh Lajossal beszélgettünk

Születése és életútja Szombathelyhez köti, kisgyermekkora Sárvárhoz is. Anyai ágon herényi, apain gércei emlékei között meghatározók a Gyöngyös és Perint mentén, a Kámoni Arborétumban és a Farkas-erdőn tett barangolások későbbiekre is kiható természeti élményei. Alap- és középfokú tanulmányait Kámonban és a Nagy Lajos Gimnáziumban végezte, majd a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán biológia–földrajz, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen biológia szakos tanári oklevelet szerzett. Utóbbi helyen védte meg vegetációtudományi PhD-értekezését is. Hálával tekint egykori iskoláira, tanítóira és tanáraira.

A kámoni Gothard Jenő Általános Iskolában Kummer Zoltánné és Pálffy Mária tanítónők, Pál Andrásné tanárnő, az NLG-ben Baracsi Tiborné és Horváth Judit tanárnők, a BDTF-en dr. Szabó T. Attila, dr. Takács Béla, dr. Szinetár Csaba, dr. Veress Márton, dr. Bokor Péter és dr. Csapó Tamás főiskolai, a JPTE-n dr. Borhidi Attila és dr. Szabó László Gyula egyetemi tanárok neveit emeli ki. 

– Talán kicsit sok év telt el a továbbtanulás előtt, de nem érzem ezeket haszontalannak, mert a munka közben más kedvteléseimre is nyílt tér. Egy évig a Szombathelyi Állami Tangazdaság szőlősi és vidéki telephelyeit jártam leltáríróként, utána kitanultam az irodagép-műszerész szakmát. Hat évet töltöttem az Irodagéptechnikai Vállalatnál írógépek javításával, benne másfél év sorkatonasággal. A régi munkahelyi közösséggel azóta is évente találkozunk, a gimnáziumi osztálytársak egy csoportjával pedig minden évszakban. 

Balogh Lajos a ’70-es évek második felében amatőr zenekart alapít, amely Történelem néven játszik a rendszerváltozásig. (A Chemotox és a Panache együttesekkel hármuk működéséről Alternatív zenekarok Vas megyében a Kádár-korszak utolsó éveiben címmel évtizede Koppány György készített kisfilmet.) A Ferrum Színpadba lépve a Vadidegen szerepét játszsza Schwajda György A szent család című darabjában, Török Gábor rendezésében. Szívesen fényképez, 1979-ben barátaival Szigligeten elkezdi Magyarország, majd Erdély varázslatos tájainak hátizsákos felfedezését, ami később – részben dr. Veress Márton vezetésével – nagyobb hazánk, a Kárpát-medence, majd Közép-Európa több térségének magashegységeibe viszi. 1991 óta a BDTF, később a Savaria Egyetemi Központ biológia terepgyakorlatainak egyik botanikai kalauza. 

– Botanikus muzeológusként 1991 óta a Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya a munkahelyem, 2008 óta vezetem az osztályt. Szakmai tevékenységem, ahogy az a vidéki muzeológusokra jellemző, szerteágazó. Kutatási területeim a botanika, történeti herbáriumok, növényi inváziók, lágyszárú özönnövények, népi növényismeret, magyar növénytani szaknyelv és tudománytörténet tárgyköreit érinti. Gondnoka vagyok hazánk legnagyobb – több mint százezer tételes – vidéki múzeumi herbáriumának. Kovács Gyula gyümölcsészapostollal, dr. Illés Péter néprajzossal és az ottani kollégákkal együttműködve a Vasi Skanzenben régi gyümölcs- és szőlőtájfajtákból felneveltem a hazai múzeumfaluk első tündérkertjét – sorolja. 

Napjainkig több mint háromszáz tudományos és ismeretterjesztő közleményt írt, ezek jó része elérhető a múzeum honlapjáról. Szerkesztőbizottsági tagja a Tilia és a Kitaibelia botanikai folyóiratoknak. Két Kárpát-medencei természettudományi muzeológiai és egy világléptékű invázióökológiai nemzetközi tudományos rendezvényt szervezett már Szombathelyen. Részt vett Magyarország flóratérképezése (KEF), a Magyarország természetes növényzeti örökségét felmérő (MÉTA) és a Pannon Magbank programokban.

 Vas megye múzeumaiban számos természettudományi kiállítás létrehozója; legutóbb a Földi virágegyetem – herbárium és szépirodalom címűé a Savaria Múzeumban, Ambrus Lajos íróval. Sokrétű a megye természeti értékeivel, megóvásukkal kapcsolatos tevékenysége is (pl. Chernel-kert, Potyondi-tó, idős fák védelme). Balogh Lajos számos helyi és országos szakmai elismerést kapott már, köztük a Gáyer Gyula- és Pável Ágoston-emlékplaketteket, a magyar botanikus társadalom Boros Ádám-díját; emellett az NyME címzetes egyetemi docense és a PTE címzetes egyetemi tanára. 

Számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet, köztük a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya vezetősége, az MTA Köztestülete és Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottsága tagja. Társadalmi szervezetekben is tevékeny: a Szombathelyi Szépítő Egyesületben például, amelyben nevéhez is köthető a Szily János téri Tanítók fája – libanoni cédrus ültetése. 

Megjelenés előtt áll a Vas megye védett növényeiről dr. Kulcsár László, dr. Mesterházy Attila, Keszei Balázs és dr. Király Gergely szerzőtársaival készített könyvük. Példaképekként tekint múzeumi elődeire: Chernel István ornitológusra, dr. Gáyer Gyula botanikusra, Pákay Arnold paptanárra és Horváth Ernő ősnövénykutatóra. Frissen kapott díjáról így beszél: 

– Köszönöm mindenkori munkahelyi vezetőim és munkatársaim támogatását, a Vas Megyei Közgyűlés és a Vas Megyéért Egyesület igen megtisztelő elismerését. A díjat szüleimnek, illetve édesapám emlékének, az elismeréssel járó tiszteletdíjat pedig a köztársasági elnök és felesége által a vírusjárvány árváinak segítésére létrehozott Regőczy István Alapítványnak ajánlottam.