Vas megyében nem észlelték a madárinfluenzát, de itt is érvényes számos óvintézkedés

A madárinfluenza nem először jelenik meg Magyarországon. Jellemzően elsősorban az Alföld nagy nyílt víziszárnyastartó telepeit érinti. A betegség Európa-szerte a vonuló vadmadárfajokkal jutott be. A vírus a hideget jól bírja, fagyasztott húsokban, tojásban sokáig életképes marad, de 70 fok fölött garantáltan elpusztul, így főzés és sütés után nem marad életben. Az állategészségügyi hatósági intézkedések következtében madárinfluenza-járvánnyal érintett állatok termékei nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, így Magyarországon minden legális kereskedelemben kapható hús és tojás biztonsággal fogyasztható. 

Áprilisban Békés, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyékben észlelték a vírust. Leginkább idegrendszeri tünetek és elhullások jelezték a H5N1 megjelenését. Vas megyében mindeddig nem észlelték a madárinfluenza tüneteit. Megyénkben a nagy baromfitelepek zárt tartással működnek. Ez a tartási mód a legbiztonságosabb a vírus elkerülése szempontjából. Erős Ádám, az egyik nagy, tojástermeléssel foglalkozó cég ügyvezetője elmondta, hogy 60 ezer darab tojótyúkjuk van.

 A védelmi intézkedések, járványügyi előírások miatt csökkentett mozgás van a telepen, csak a saját gépeik mehetnek át fertőtlenítő kapun keresztül, a személyi forgalom meg van tiltva nálunk, nem mehet be senki idegen. A dolgozóknak is fokozottan be kell tartani a higiéniai szabályokat. Korábban a madárinfluenza, majd a Covid miatt magasabb szintű óvintézkedéseket vezettek be, de ezeket azóta is megtartották. 

– Az EU-konform ketreces tartási technológiát alkalmazzuk, így nincs szükség alomra. Veszélyforrás lehet a takarmány, de azt saját magunk zárt rendszerben dolgozzuk fel és tároljuk – tájékoztatott az ügyvezető. Megkérdeztük az egyik nagy pulyka és egy brojler csirke tenyésztésével foglalkozó cég ügyvezetőjét is. Mindkét helyen maximálisan odafigyelnek a higiéniára, idegenek nem mehetnek be. A dolgozóknak külön ruha, külön csizma, külön cipő van rendszeresítve minden ólban. A telep előtt és minden ól előtt fertőtlenítő van. Ha egy javítás miatt külső szakembert kell hívni, akkor be kell öltöznie, fertőtlenített autóval mehet be. A takarmány saját üzemből kerül be. 

Magas hőfokon kezelik, így teljesen vírusmentes. Az alomanyagot saját maguk állítják elő, maguk tárolják zárt tárolókban. Madárháló van mindenhol. Az istállóba a gondozó is csak úgy tud bemenni, hogy fertőtleníti a lábbelijét. Utána még minden ólnál lábbelit is cserél. Új állatok betelepítéséhez külön engedélyt kell kérni. A fertőtlenítésről tisztasági tamponmintákat kell venni az épületekben. Az istálló felületeit, a padozatot, etetőt, itatót, ventilátorokat egy vattás pálcikával letörölgetik, a mintákat kémcsőbe rakják. 

Ezt laboratóriumban megvizsgálják, minden kimutatható, ha valami visszamaradt az előző állományból. Ezt elküldik a kerületi főállatorvoshoz, az alapján adják meg az engedélyt. A Nébih által kiadott lakossági tájékoztatóból kiderül, hogy a járvány terjedésének megakadályozása érdekében a háztáji gazdaságokra is vonatkozik néhány fontos szabály. 

Magyar Péter Bucsuban 42 tyúkot tart. Alaphelyzetben szabadon tartja őket, de a járványügyi óvintézkedések hatására kialakított egy minden oldalról zárt teret. Amikor elrendelik, akkor a tyúkok nem mehetnek ki az udvarba. A Nébih által kiadott lakossági tájékoztató szerint a takarmányt és az alomanyagot fedett, zárt helyen kell letakarva tárolni, az etetés-itatás is fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen történjen. Az állatok gondozásánál külön rendszeresített ruhát, cipőt csizmát kell viselni, amit semmi másra nem használnak.