Vörösiszap

2011.10.03. 12:37

Egy súlyos évforduló: október 4-én történt a vörösiszap-katasztrófa

Hatalmas mennyiségű maró iszap tört magának utat az ajkai zagytározó megrepedt falán keresztül október 4-én, és mindent magával sodorva hömpölygött át a legközelebbi falun. Egymillió köbméter vörösiszap zúdul rá a mit sem sejtő világra, elsőnek Kolontárra. A maró anyag harminc kilométeres sebességgel száguldott át a kis falun, magával ragadva embert, s jószágot, letarolva mindent, ami az útjába került, házakat, növényzetet. Délután egy óra volt. Azóta eltelt egy esztendő.

Vas Népe



További cikkek:

Ilyen súlyos ipari baleset a világon korábban nem történt

Október végére kész a Kolontár-jelentés



A nyomozás lezárásáig nem indít pert az állam a Mal ellen

A nyomozás lezárásáig nem indít pert az állam a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóirodája hétfőn az MTI-érdeklődésére.
   
A KIM közleménye szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárása még nem zárult le, és újabb gyanúsítások is vannak. "Amíg tart a nyomozás, polgári peres eljárás biztosan nem indulhat az ügyben" - írták.
   
Egy tavaly októberi kormányhatározat tartalmazza, hogy a kormány a károkozó Mal Zrt.-vel szembeni igényeit érvényesíteni kívánja, ezért felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a Mal Zrt. ellen a magyar állam nevében indítható kártérítési eljárás lehetőségét, és intézkedjék az eljárás megindítására.
   
A vörösiszap-katasztrófával összefüggésben tizenöt embert gyanúsítanak, valamennyien a Mal Zrt. jelenlegi és egykori munkavállalói, mindannyian szabadlábon védekeznek.
   
A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét.

Lapozzon!

 

 

 

OLDALTÖRÉS: WWF Magyarország: csekély előrelépés a hasonló tragédiák megakadályozására

 

 

 

 



 

WWF Magyarország: csekély előrelépés a hasonló tragédiák megakadályozására


 A WWF Magyarország szerint egy évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
   
A klíma- és természetvédelemmel foglalkozó WWF Magyarország az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben felidézi, hogy 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) Kolontár mellett található 10-es számú tároló medencéjéből mérgező vörösiszap ömlött a területre. A szervezet megállapítása szerint "a baleset hazánk történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófája volt, amelyben több mint 150-en sérültek meg és 10 halálos áldozatot követelt".
   
A WWF munkatársai a néhány napja készített légi felvételek alapján azt állapították meg, hogy "a Torna és a Marcal folyó vizében még mindig látszanak vörös foltok, azonban ennek oka feltehetően nem csak az, hogy még maradt a folyókban vörösiszap, hanem a helyreállítási munkálatok - a folyóparti vörös föld elszállítása újra beszínezi a vizet".
   
A legújabb felvételeken látszik - áll a közleményben -, hogy a tározó környékén intenzív talajmunka folyik. Azt azonban, hogy mi célból mozgatnak meg nagy mennyiségű talajt Kolontár közelében, nem tudhatjuk biztosan. Elképzelhető, hogy a még ott lévő vörösiszapos talajt szállítják el máshova, vagy a folyótisztítási munkálatok során van szerepe a talaj-átalakításnak, azonban legrosszabb esetben sajnos az is elképzelhető, hogy a már meglévő tározók mellé egy újabbat készítenek - írja a WWF.
   
Figeczky Gábor a WWF Magyarország igazgatója a közleményben elismeri, hogy  "a magyar kormány sokat tett annak érdekében, hogy helyrehozza vagy újjáépítse a megsérült és lerombolt házakat, valamint, hogy eltávolítsa a szennyező vörösiszapot a területről és a Torna patak medréből. Úgy véli azonban, hogy eddig nem sok történt a hasonló katasztrófák megelőzése érdekében, "ezidáig semmilyen jogszabályi kezdeményezés nem született az ajkaihoz hasonló létesítményekre kötelező érvényű biztosítási rendszer kialakítására" - olvasható a közleményben.
   
A szervezet rámutat: a tározó falának rossz állapota és a szennyező anyag nagymértékű szivárgása már a tragédia előtt három hónappal egyértelműen látható volt a tározóról készült légi felvételeken. Ez bizonyítja, hogy a medence elhanyagolt állapota és a szabályozás hiány vezettek a katasztrófához - véli a WWF.
   
"Egy évvel a Kolontárnál történt katasztrófa és 10 évvel a Baia Mare és Baia Borsa területén történt ciánszennyezés után még mindig nem tudjuk, hány hasonló +időzített bomba+ lehet még a régióban, valamint az sem világos, hogy melyek azok a jogi, vagy egyéb eszközök uniós szinten, amelyekkel megelőzhető lenne hasonló katasztrófa bekövetkezése bármelyik tagállamban" - hangsúlyozza a közleményben  Figeczky Gábor. 
   
A WWF javasolta az Európai Bizottságnak, hogy dolgozzon ki akciótervet, amelyben az unió bányászati hulladékokról szóló irányelve végrehajtásának részleteit rögzíti. A szervezet javasolja azt is, hogy az EU vizsgálja fölül a bányászati hulladékról szóló irányelvnek a biztonságra vonatkozó részét, különös tekintettel a gátakra és a nyitott tároló medencékre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!