A nyílsebes főnemes, aki a lakás mozdulatlan dísze is tud lenni, de ha vadászatról van szó, nincs pardon

Gondozott utcában van Szilágyi Csilláék háza Lócson. A kapunál egy tizenkét éves olasz agár, Csoki figyel fel elsőként az érkezésünkre, aztán hamar kapcsol a hétéves mudi, Bóbita is. Ők ketten vannak a frontvonalban, az első udvaron. Eggyel hátrébb már nyújtogatja nyakát három magyar agár is. Mindannyiuknak van törzskönyvi neve és hívóneve is: Kökény hivatalos nevén Repülj Füzike, Pisze a Szársomlyó-hegyi Havas, Cinka pedig Szatmár Szépe Apolka. Kíváncsiak, de nem tolakodnak.

Nem hajbókolnak, nem keresik az ember kegyeit. Távolságot tartva, méltósággal ismerkednek. Gazdájuk, Szilágyi Csilla agrármérnökként végzett, jelenleg pénzügyi területen dolgozik. Egyik tanára, dr. Vörös József – aki elkötelezett volt a magyar lovak iránt – egyszer azt mondta: valamiben ki kell élnem a nemzeti érzést, ezért magyar lovat tartok. Csilla a példáját követve kezdett el agarakkal foglalkozni. Ezzel az ősi magyar vadászkutyával.

Megtudjuk, hogy az agarak személyisége kettős: otthon édes, kedves, aranyos kutyák, sőt lusták is, képesek egész nap feküdni. Lehetnek egy lakás, egy udvar akár mozdulatlan díszei. De ha vadászatról van szó, akkor nincs pardon. A magyar agár 60 km/óra sebességgel képes futni körülbelül nyolc kilométeren át egyenletesen, ennél az angol agár még többet tud, teljesítőképessége majdnem 70 km/ óra. Persze ehhez a „csúcsteljesítményhez” kellenek a megfelelő körülmények: a talaj nem lehet túl puha vagy túl kemény. A két fajta között amúgy szemre nincs túl sok különbség. Az egyik legfontosabb talán az, hogy míg az angol agárnál kékes szín megengedett, a magyarnál nem.

Csilla azt mondja, hogy bár agarait nem versenyezteti, hobbiállattartóként is nagyon kell figyelnie kutyái táplálására. Ennek a fajtának a hízás végzetes lehet, emellett a túlsúly ízületi problémát is okozhat. De agár és agár között is van különbség: minden egyes kutyánál más a takarmányértékesítés. Magyarra fordítva: míg az egyik agár megehet egy csomó farhátat, a másik egytől is meghízik. Különösen figyelni kell a lehulló gyümölcsökre, ezt előszeretettel fogyasztják, és könynyen súlytöbbletük lesz tőle. A kedvenc a vad- és marhanyesedék. Egy szuka átlagsúlya 18-24 kg, egy kané 28-34 kg.

– Ha optimista az ember, akkor azt reméli, hogy egy magyar agár 13-14 évet élhet. Átlagosan azonban inkább 11-13 év jellemző. A kor előrehaladtával a sebesség megmarad, de többször előfordulnak ujjsérülések, és hát, megállni sem olyan könnyű már egy éltesebb korú kutyának. Muszáj tartani az alapkondit, kell a napi séta. Van egy nagy terület a ház mögött, ott adott a hely a mozgáshoz. Általában kint vannak a kutyák, de télen a régi istállóépület is az övék. Ott megfelelő a hőmérséklet még akkor is, ha kint mínusz húsz fok van. De azt is érdemes tudni, hogy télre az agarak tekintélyes mennyiségű és vastagságú aljszőrz etet növesztenek.

Miközben Csilla mesél, Csoki, a kisméretű olasz agár ott tüsténkedik, ezért róla is muszáj szót ejteni. Európában nem elfogadott, hogy fehér folt vagy minta van ezen a fajtán, Amerikában ezt elnézik. Ő a legkisebb, de a rangidős is az udvarban, ezért nagy a szája – mondja viccelődve a gazda. Csilla kislánya, Csenge is bátran játszik az agarakkal, igazi családbarát kutya mind. Kökény a kedvenc, de Piszének és Cinkának is jut a játékból. Az agárral nem nehéz együtt élni. Még párja mudija sem okoz problémát, mondjuk a szabály, az szabály. Ha a másik kutya elfogadja, hogy az agárt csak a vadászatos játék érdekli, akkor béke van.

Végül beszélünk a hivatalosabb részről is. A vadászati törvény 2015. évi módosítása lehetővé tette a magyar agárral történő vadászatot mezei nyúlra, rókára és aranysakálra. Az agarászaton – vagyis az agárral történő vadászaton – a gazdának rendelkeznie kell érvényes vadászjeggyel, agarász kiegészítő vizsgával és bérvadászati szerződéssel. Csilla tervezi, hogy leteszi a vadászvizsgát és a kiegészítő papírt is megszerzi. Érdekes még, hogy az első emlék magyar agárról Szent István korából való. Feljegyezték azt is, hogy Mátyás király is ilyen kutyákkal vadászott, később a kihalás széléről Széchenyi István tette újra népszerűvé ezt a kutyafajtát. Ez az úgynevezett újkori időszámítás, ekkor lett nemzeti kutya a magyar agárból.

Kiemelt képen: Szilágyi Csilla és kislánya, Csenge a három magyar agárral, háttérben az olasz „kistestvérrel”