Ha az ország elõnyére változott, a kormány jól dolgozott

Orbán Viktor a múlt héten a Dunántúlon, Vas, Zala és Veszprém megyében tett látogatást. Felavatta egyebek közt Õriszentpéteren az Õrségi Nemzeti Parkot, ellátogatott Keszthelyre és Hévízre, valamint Veszprémbe is. Szentgotthárdi programja közben interjút adott a Pannon Lapok Társasága lapjai számára.

- Hogyan értékeli a Fidesz MPP-FKGP koalíció négyéves kormányzását? Ha osztályozni kéne, hányast adna a 40 pontos kormányprogramhoz képest elvégzett munkára?
- A kormány munkáját elsõsorban nem nekünk kell értékelni, ezt megteszik majd a választópolgárok szavazataikkal. A kormány teljesítménye önmagában egyébként nem is értékelhetõ, mert az nem lehetséges, hogy egy kormány jól mûködik, miközben az ország rossz állapotban van, vagy fordítva, miközben az ország nagyszerû állapotban van, a kormány rosszul dolgozik. A kettõ közt általában összhang van. Ha az emberek úgy érzik, az ország elõnyére változott, akkor valószínûleg a kormány is jól tette a dolgát. Úgy látom, az ország hangulata, lelke, gondolkodásmódja merõben más, mint négy évvel ezelõtt. Akkor sokkal pesszimistább, kishitûbb volt az ország, most pedig az emberek mindenütt tervezgetnek. S ez a döntõ. Szerintem a kormány sokat tett azért, hogy az ország önbizalma, önbecsülése és a jövõbe vetett bizalma megnövekedjen.

- A kormányprogramban konkrét ígéretek is szerepeltek, például az agrár- és egészségügyi reformra, az autópálya-építésre vonatkozóan. Teljesültek ezek?
- Számos konkrét dolgot teljesítettünk. Csak példaként említem, hogy visszaállítottuk az alanyi jogon járó családi pótlékot, újra bevezettük a gyedet, a gyermekek után adókedvezmény jár, s jelenleg 800 ezer gyermek részesül kiegészítõ családi pótlékban. De elkezdõdött az autópálya-építés is. Felújítottuk a legkritikusabb állapotban lévõ M7-est, amely ma már tisztességes minõségû európai útvonal.
Kétségtelen, hogy az országot ért súlyos természeti csapások az autópálya-építésre szánt pénz jó részét gátépítésre és katasztrófa-elhárításra kellett fordítani. Most nem utakban, hanem gátakban és lakóházakban fekszik a pénz. De ott is jó helyen van.

- Ez azt jelenti, hogy összességében elégedett a kormány négyéves teljesítményével?
- Mi azt vállaltuk, hogy lendületbe hozzuk az országot. Kiszámítható, érthetõ jövõképet rajzolunk fel, és ebbe az irányba indulunk el. Még nem vagyok elégedett, legfeljebb tizenöt év múlva leszek az, amikor Magyarország elérte az európai uniós fejlettség átlagos szintjét. Addig még rengeteget kell dolgozni: sok a szegény ember, vannak még munkanélküliek, s több térség fejlesztésre szorul. Bõven akad még tehát tennivaló a következõ ciklusban is.

- A jövõrõl beszélni – különösen a választási kampány idején mindig hálásabb téma, mint a múltból tanulságokat levonni.
- A jövõrõl nem önmagában beszélünk, hanem mindig a múlt folytatásaként. Minden terv mögött, amit a jövõre vonatkozóan kigondoltunk, az elmúlt négy év munkájának fedezete áll. A programunkban szerepel, hogy az átlagjövedelmet négy év alatt a duplájára szeretnénk emelni. Emögött nyilván az áll, hogy a minimálbért négy év alatt 19500 forintról 50 ezer forintra emeltük, ami európai mércével is figyelemreméltó teljesítmény. Elindítottuk a Széchenyi-tervet, amely most 13-14 ezer körüli beadott pályázatnál tart. Az említett helyi beruházások is a Széchenyi-terv keretében valósulhatnak meg. 2001-re elértük, hogy az érettségizett fiatalok 41 százaléka egyetemre, illetve fõiskolára jár. Bár ez az arány ma már megfelel az európai uniós átlagnak, ötven százalékra szeretnénk továbbnövelni. A jövõt a megkezdett tervek, programok folytatásaként képzeljük el, s ez a bérekre, családtámogatási rendszerre éppúgy vonatkozik, mint az otthonteremtésre. Ez utóbbiról csak annyit említenék, hogy amikor kormányra kerültünk, az új lakás építésének hitelkamata 25 százalék volt, most pedig öt százalék alatt van. Ezt most használt lakások vásárlására is kiterjesztettük. Erre alapozva mondhatjuk, hogy a jövõben egy gyerek után egy-, két gyerek után kettõ-, három gyerek után pedig hárommillió forintra kívánjuk növelni a szociálpolitikai támogatást. A jövõ tehát elkezdõdött.

- Hogyan látja kormánya tevékenységét koalíciós szempontból? A most záruló ciklusban a kisgazdapárttal kötöttek koalíciós megállapodást, a mostani választások kapcsán pedig minduntalan felmerül a MIÉP-pel kötendõ koalíció esélye.
- Most szerencsésebb helyzetben vannak a választópolgárok, mint az elõzõ választáskor, hiszen létrejött az a szövetség, amely – reményeink szerint – a következõ koalíciót alkotja majd. A Fidesz MPP, a Magyar Demokrata Fórum, a Keresztény Demokraták Szövetsége, a Fidelitas, a Lungo Drom és az együttmûködésre hajlandó kisgazdák megállapodtak egymással – ez a következõ polgári koalíció összetétele. Sem jobbra, sem balra nem szeretnénk újabb megállapodásokat kötni.
Erre nincs is szükség, hiszen az említett szövetség elégséges lesz arra, hogy a választók bizalmát elnyerhessük.

- Mit szól ahhoz, hogy a MIÉP felajánlotta, a második fordulóban önként visszalépteti jelöltjeit a Fidesz MPP javára?
- Remek elgondolásnak tartom, de még jobb lenne, ha az SZDSZ és az MSZP is visszaléptetné jelöltjeit.

- A vidékfejlesztésen belül milyen szerepet szán a Dunántúlnak – és ezen belül a gazdasági húzóerõt képviselõ Fejér, Vas, Veszprém és Zala megyének – újra kormányra kerülése esetén a Fidesz MPP? A továbbiakban számíthat-e ez a térség az eddigi fejlõdési ütem fenntartását segítõ támogatásokra?
- Az elmúlt négy év gazdasági elemzései szerint az országban csökkentek a területi különbségek. A tõkeerõsebb, gyorsabban fejlõdõ Dunántúlon az állam számára az infrastrukturáis fejlesztések megvalósítása a legfontosabb feladat. Meg kell építeni a 6-os számú utat – autósztrádaként – Pécs irányába, valamint a 8-as számú utat, szintén autópálya formájában, amely már nem Budapesten, hanem a leendõ dunaújvárosi Duna-hídon át, középen vezet keresztül az országon. A szekszárdi híd építése ebben az évben fejezõdik be.
A következõ négy évben összesen négy új híd építését tervezzük. Ezek a Dunántúl és a keleti országrész közötti kapcsolatokat jelentõsen javítják majd. A térség további fejlõdése szempontjából ezt tartom a legfontosabb állami feladatnak.

- Az elmúlt négy évnek milyen a mérlege az Ön személyes életében? Mennyire vált „ütésállóvá”, hogyan élte meg a személyét, családját ért támadásokat?
- Immár négy gyermekünk van, egyre nagyobb és boldogabb a család, így semmi okom arra, hogy a személyes életemmel elégedetlen legyek. Ugyanakkor minden szakmának vannak árnyoldalai is. Tudomásul kell venni, hogy vannak rossz szándékú emberek is. Meg kell küzdenünk a kishitûséggel, az irigységgel, a rosszindulattal, a különbözõ indíttatású támadásokkal. Mindez hozzátartozik a munkámhoz. Érnek azonban olyan támadások is, amelyek már nem rólam és nem a kormányról szólnak, hanem az egész ország ügyévé válnak. Van egy pont, aminél nem lenne szabad mélyebbre süllyedni, mert már túlmegy a személyes megtámadtatáson. Az például, hogy a miniszterelnök családjának fotója egy pornóújság lapjaira kerülhet, azt gondolom, már az a határ, amit nem lenne szabad átlépni még a választási küzdelemben sem. Ez ugyanis már nem engem, hanem az országot járatja le.