Belföld

2009.08.06. 20:46

Romák elleni támadások: vonzó lehet a 100 millió forintos vérdíj (Háttér-elemzések)

Elvetemült, ideológiai alapon áldozatot választó tipikus sorozatgyilkosok, akik romákra lőttek az utóbbi időszakban, ideértve a kislétai tetteseket is - nyilatkozta egy, a neve elhallgatását kérő, az életellenes cselekmények terén nagy tapasztalattal rendelkező kriminológus az MTI-nek. Csütörtökön két külföldi lap is foglalkozott a magyarországi romák helyzetével.

MTI

Paul Lendvai írása az európai és a magyarországi romák helyzetéről

Az európai és a magyar romák helyzetéről közölt vendégkommentárt Paul Lendvai tollából csütörtökön a Der Standard című osztrák napilap. A birkenaui megsemmisítő táborban meggyilkolt mintegy 500 ezer roma és szinti között húszezer magyar cigány is volt - emlékeztetett Lendvai. Míg a magyar zsidók tömeges meggyilkolásáról - több mint 560 ezer áldozat - nagyszabású tanulmányok jelentek meg, a romák elleni népirtás alapos feldolgozása sajnos még várat magára - írta.
    
A II. világháború után, főként a kommunista diktatúrákban csaknem mindent a szőnyeg alá söpörtek, ami a közelmúlthoz tartozott, főként a nemzeti feszültségekkel és az úgynevezett "cigánykérdéssel" kapcsolatos dolgokat. A történelmi gyűlölet-, irigység- és félelemkomplexusokat mindenhol tabuként kezelték, és az iparosítás átmenetileg a romák számára is megteremtette a látszólagos teljes foglalkoztatást. A rendszerváltás és a nehézipar összeomlása után a képzetlen romákat különösen súlyosan érintette a munkanélküliség. Egy 2000-ben megjelent tanulmány szerint például Magyarországon az 1990-es évek végén a roma férfiak mindössze 29, a roma nők 19 százalékának volt munkaviszonya - írta a szerző.
    
Az Európai Unió megbízásából 2008-ban készült tanulmányok kilenc új tagállamban, köztük Romániában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában széles körű hátrányos megkülönböztetést mutattak ki a legszegényebb európai kisebbséggel szemben társadalmi, politikai és kulturális téren.
    
A gazdasági világválság keltette társadalmi feszültségek mindenhol fokozzák a diszkriminációt, és erőszakos incidensekhez is vezetnek a romák és a többségi lakosság között, többek között Csehországban és Romániában is. A többségi társadalom mélyen gyökerező előítéletei a legtöbb romát érintő társadalmi és iskolai szegregáció következményeivel is összefüggenek.
    
A Magyarországon elkövetett célzott gyilkosságsorozat, amelynek eddig hét roma esett áldozatául, valamint más erőszakos cselekmények szélsőjobboldali csoportok uszításának a következményei is - mutatott rá a cikkíró, aki szerint a több mint hatszázezer roma esélytelenségéért és nyomorúságos helyzetéért felelősek a szociálliberális kormányok is.
    
A romák bűnbakként való folyamatos megbélyegzése a jobboldali-radikális médiában és a rendőrség tehetetlensége a tettesek kézre kerítésében viszont még rosszabbat sejtet: polgárháborús állapotok alakulhatnak ki a magas roma lakosságarányú falvakban és városrészekben - írta Paul Lendvai.

Tatárszentgyörgyi riportot közölt a Frankfurter Allgemeine Zeitung

Tatárszentgyörgyi keltezéssel közölt riportot csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív német napilap harmadik oldalának háromnegyedét betöltő, "A gyilkosok röviddel éjfél után érkeztek" című helyszíni riport bevezetője szerint "Magyarország az Európai Unió tagja, de vidéken az európai értékek gyakran csupán üres szólamok. Ennek leginkább a cigányok látják kárát."
    
"A tatárszentgyörgyi polgárőrség nem tudott megvédeni két polgártársat a halálos veszélytől, és nem tudta megőrizni a falu nevének jó csengését" - mutat rá a szerző, Georg Paul Hefty. Az írás szerint 2009. február 23. óta Tatárszentgyörgy "a kulcsszava egy emberi és politikai tragédiának, amely azzal fenyeget, hogy nemzeti tragédiává terebélyesedik, ha nem derítik fel hamarosan az alattomos kettős gyilkosság hátterét és az elkövetőket". 
    
A cikk első felének főszereplője Csorba Csaba, akiről fényképet is közöl a lap. A február 23-ra virradóra agyonlőtt áldozatokról Csorba a tudósítónak egyebek között elmondta, hogy unokája valószínűleg a támadást követő első percekben meghalt, fia viszont "még ma is élne, ha gyors és megfelelő ellátást kapott volna".
    
Csorba "különös mozzanatról számol be" - írja Hefty. A férfi menyének apja a támadás napján "elvitte magával a lányát, holott ő és a gyerekek évek óta Tatárszentgyörgyön éltek." A szerző beszélgetőtársa "nem mondja ki, mégis úgy tűnik, meggyőződése szerint fia apósának magatartása bizalmatlanságot fejez ki Csorbáék iránt, mintha az após úgy érezné, a Csorba família is tehet arról, hogy felkerültek a halállistára. Ennek alapján akár cigány-uzsorásokra is terelődhetne a gyanú."
    
"Uzsorásokkal egy idegen természetesen nemigen tud szóba elegyedni, rasszistákkal viszont annál könnyebben" - vezeti át a történet fonalát a szerző az írás másik főszereplőjéhez, Kisgergely Andráshoz. A riport készítése óta betiltott Magyar Gárda magas rangú vezetőjeként és a Jobbik ózdi szervezetének elnökeként Kisgergely nagy eredményeket ért el. A Jobbik támogatottsága Ózdon a júniusi európai parlamenti választásokra 150 százalékkal emelkedett a 2006-os országgyűlési választáshoz képest - írja Hefty. A választói magatartás változását Kisgergely a "rettenetes közbiztonsági helyzettel" magyarázza. Szerinte a bűnözés sokak számára életforma és a megélhetés alapja. 
    
Kisgergely a rendőrség reformjáról, a csendőrség újbóli felállításáról és a halálbüntetés visszaállításáról alkotott elképzeléseiről beszél a lapnak. Riportja végén Hefty megállapítja: "Ha Kisgergely a radikálisok és rasszisták új generációjának tipikus képviselője, akkor elképzelhetetlen, hogy híd köti össze az ilyen retorikát és a cigányok elleni bűncselekményeket. A gárda betiltásának alapja valójában nem erőszakos cselekmények vádja volt, hanem az izgatás. A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság hátterében vélhetően olyan személyek állnak, akik soha egy rossz szót nem mondtak még cigányokra nyilvánosan, viszont kihasználják a gárda és a Jobbik által feltüzelt hangulatot, és tettükkel tovább szítják a tüzet. Talán ez az egyik oka annak, hogy az FBI profilalkotó szakembereivel megerősített magyar rendőrség hónapok óta nem képes nyomozati eredményt felmutatni" - áll a Frankfurter Allgemeine Zeitung riportjában.

A kriminológus szerint a 100 milliós "vérdíj" inspiráló lehet

Elvetemült, ideológiai alapon áldozatot választó tipikus sorozatgyilkosok, akik romákra lőttek az utóbbi időszakban, ideértve a kislétai tetteseket is - nyilatkozta egy, a neve elhallgatását kérő, az életellenes cselekmények terén nagy tapasztalattal rendelkező kriminológus az MTI-nek. Véleménye szerint a 100 milliós nyomravezetői díj hatására megered majd valaki nyelve.

A szakemberben megerősödött a már a tatárszentgyörgyi támadás után érlelődő feltételezés, hogy sorozatgyilkosságról van szó, illetve hogy minden valószínűség szerint nem egy, hanem legalább két, de lehet, hogy három-négy gyilkos "látogatja" rendszeresen a kisebb települések cigánysorainak szélső házait. Szerinte Kislétán ugyanazok a rasszista elkövetők rúgták rá az ajtót egy asszonyra és lányára, akik több korábbi helyszínen meghúzták a sörétes puska ravaszát. 
    
A kriminológus szerint a valószínűleg fegyveres kiképzésben részesült, esetleg valamilyen alakulatnál korábban szolgált bűnözők ideológiájának lényege, hogy a cigányok az élet megrontói, így hát nem bűn rajtuk bosszút állni. A támadók tudják, hogy nem egyenrangú, hanem folyamatos stressz hatása alatt álló, rettegő, fizikailag is gyengébb emberekkel állnak szembe, akik nem tudnak visszalőni.
    
A szakember úgy véli: a fentiek miatt a gyilkosok nem hogy nem bátrak, hanem egyszerűen elvetemültek, s egyre gátlástalanabbak. Kislétán bementek a házba, szakítva "hagyományukkal", a kintről tüzeléssel. Ezek a gyilkosok valószínűleg nem rejtik véka alá romagyűlöletüket, így kizárt dolog, hogy szűkebb környezetük ne sejtené, kiket is üldöz a rendőrség - tette hozzá a kriminológus. Bizonyos az is, hogy nem egy csendes könyvtáros vagy egy visszahúzódó könyvelő látogatja a cigánysorokat, hanem egy igen jól lövő, vadász- vagy hasonló jártasságú csapat. A "cél" érdekében akár a "suskásban" is kitartóan gyalogolnak, csakhogy gátlástalanul lelőhessenek vétlen embereket. 
    
Nagy kihívás lesz őket elkapni, de nem lehetetlen - mondta a szakember. Állítását az immár 100 milliós nyomravezetői díjra alapozza. Szerinte a hatalmas összeg igen inspiráló lehet egy élet újrakezdéséhez - akár külföldön -, ezért némi szerencsét is bekalkulálva, előbb-utóbb "köpni" fog valaki. Az is lehet, hogy többen is. Bár az ideológiai összetartozás erős lehet a gyilkosok és közeli ismerőseik között, vélhetően a rendőrség hajlandó lesz megegyezni a sorsdöntő információkat szolgáltatóval a névtelenségről, illetve másról is, az elfogás érdekében - fűzte hozzá a kriminológus. 
    
Arra a kérdésre, hogy vajon miért a Dunától keletre történt a romák elleni összes komolyabb támadás, a szakember azt válaszolta: az ok szociológiai. Úgymond oda kell az ellencsapás, ahol a legtöbb "bűnöző" roma él. A romagyilkosságok egyik fő motívuma éppen ez - vélekedett. Persze előfordulhat, hogy a gyilkosok Kelet- Magyarországon élnek, s az általuk jól ismert terepen könnyebben eligazodnak, mint másutt - tette hozzá.
    
A szakember úgy véli, sziszifuszi munka vár a rendőrségre, ezért nagy szükségük lenne arra, hogy nyugodtan dolgozhassanak, amíg nem kapják el a sorozatgyilkosokat.   
    
Magyar Hírlap: külföldi akció állhat a romák elleni támadás hátterében?

Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki elnöke nem érti, hogy a magyar titkosszolgálat miért nem vizsgálja a külföldi titkosszolgálatok esetleges szerepét a romák elleni merényletsorozatban. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó szakemberek ugyancsak úgy vélik, hogy külföldi, leginkább szlovák vagy orosz titkosszolgálati akció állhat a háttérben.

A csütörtöki Magyar Hírlap szerint Simicskó István azt mondta: érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a titkosszolgálatok nem foglalkoznak a cigány lakosságot érintő sorozatgyilkosság esetleges külföldi titkosszolgálati és bűnözői szálaival. A KDNP-s politikus szerint lehet, hogy talán azért tekintenek el ettől, mert a kormánynak az az érdeke, hogy a magyar társadalomban fennmaradjon a mostani feszültség, és a rasszizmus emlegetésével eltereljék a figyelmet az ország valódi problémáiról.
    
A Magyar Hírlap több, a titkosszolgálatokat jól ismerő szakembert is megkeresett, akik - névtelenséget kérve - szintén azt az álláspontot képviselik, hogy külföldi, leginkább szlovák vagy orosz titkosszolgálati akció állhat a háttérben. Elmondták, hogy a szlovák ügynökök, illetve a velük kapcsolatban álló alvilági körök már korábban is segítettek a magyar baloldalnak az ország destabilizálásával, az ellentétek felkorbácsolásával.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!