Belföld

2010.01.13. 21:48

BKV-vizsgálóbizottság: ki tud többet Horváth Éva foglalkoztatásáról?

Kocsis István a BKV jelenlegi vezérigazgatója a fővárosi szakbizottság előtt szerdán azt mondta, nem tartott kapcsolatot Hagyó Miklós (MSZP) volt főpolgármester-helyettes sajtósával, Horváth Évával, és csak akkor látta, amikor a főpolgármester-helyettes kíséretében ellátogatott a BKV-hoz.

MTI

 Kocsis István: Horváth Éva nem dolgozott nekem

A cég jelenlegi vezetője közölte azt is, Horváth Éva munkaszerződését Regőczi Miklós, a cég volt vezérigazgató-helyettese írta alá. Elmondta, utóbb kiderült, hogy Horváth Éva jelenléti ívét a cégnél Zelenák Tibor, a BKV volt kommunikációs főosztályvezetője írta alá, ezért neki rendkívüli felmondással távoznia kellett. Közölte, nem tudta, hogy Horváth Éva BKV-dolgozó lenne, mint mondta, "szilárd meggyőződése volt", hogy Hagyó Miklós stábjának kommunikációs főnöke, ugyanis mindig a főpolgármester-helyettes mellett látta.
 
Kocsis István szerint Horváth Éva munkaviszonya "egy jogszerűtlenül bújtatott" állás volt, ezért, amikor a sajtóból megtudta, hogy a BKV alkalmazásában áll, azonnal kérte munkaviszonyának a megszüntetését.

A vezérigazgató közölte, Horváth Éva másokon keresztül azt üzente neki, hogy "ki van rúgva egy héten belül", azaz rövidesen távoznia kell a cég éléről. Kérdésre elmondta azt is, voltak, akik - például Horváth Éván keresztül - megpróbálták a "menedzsmentet megközelíteni". Közölte, egészen biztos, hogy ez "gyakorlat volt" őelőtte, ezért azt javasolta, erről kérdezzék meg elődjét, Balogh Zsoltot.

Példaként említette, hogy "egy bizonyos időszakban", amikor Horváth Éva felhívta Balogh Zsoltot, akkor ő "vigyázzban állt, mint vezérigazgató-helyettes". Mint mondta, ezt ő többször látta, ám azt nem tudta, ki állhat a Horváth mögött. Hozzátette: próbálta többször is "bátorítani" Balogh Zsoltot abban, hogy az ügyeket ne Horváth Évával beszélje meg, hanem vele.

Kocsis István a BKV korábbi végkielégítési gyakorlatáról azt mondta: biztos abban, hogy az "nem volt rendben". A jutalmazási rendszerrel kapcsolatban ugyancsak azt közölte, hogy a 300 százalékos, "automatizmussal működő" premizálással nem ért egyet, ő legfeljebb egy 60-100 százalékos jutalmazást tart elfogadhatónak, és csak akkor, ha ahhoz értékelési rendszer is társul.

Kocsis István meghallgatásán azt is hangoztatta: szembe kellene nézni végre azzal, hogy ezer BKV-buszt le kellene selejtezni. A vezérigazgatónak ez a kijelentése azt jelenti, hogy a cég buszállományának 80 százaléka cserére szorul. Mint mondta, az autóbuszok biztonságának a kérdése gyakran felesleges vitákhoz vezet.

Megismételte korábban többször hangoztatott kijelentését, ami szerint nem tartja jónak a főváros intézményrendszerét, és mint mondta, nem tartja jónak azt sem, hogy, munkatársainak állandóan a fővárosi osztályokon kell szaladgálniuk, és gyakran "indokolatlanul rángatják" őket. 

Kocsis István előtt a fővárosi szakbizottság meghallgatta Aba Botondot és Antal Attilát, a cég korábbi vezetőit. Aba Botond 2006-ig volt a cég vezérigazgatója, így ő érdemi információt nem tudott adni a bizottságnak az elmúlt évek ügyeivel kapcsolatban, míg Antal Attila azért nem válaszolt a kérdésekre, mert azokkal szerinte megsértette volna korábbi munkaszerződése titoktartási kötelezettségét.

Balogh Zsoltot a fővárosi szakbizottság nem tudta elérni, ezért nem tudták meghívni a testület meghallgatására, de jelezték, hogy egy későbbi ülésen számítanának a megjelenésére.

 Antal Attila nem válaszolt a kérdésekre

 Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója nem válaszolt a fővárosi szakbizottság, a cég működését érintő kérdéseire arra hivatkozva, hogy korábbi munkaszerződése titoktartásra kötelezi.

A cég volt vezetője szerdán egy nyilatkozatot olvasott fel a testület előtt, melyben egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a BKV-t érintő különböző ügyekben rendőrségi, és más eljárások folynak, így a nyomozás érdekeit is sérthetné, ha a feltett kérdésekre válaszolna. Antal Attila szerint az eseti bizottság nem rendelkezik felhatalmazással az ő meghallgatására.
 
Ahogy elődje, Aba Botond is jelezte: őt sem keresték meg az elmúlt időszakban a cég ügyeit érintő kérdésekben. György István, a testület fideszes elnöke közölte, tudomásul veszik Antal Attila döntését, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az eseti bizottságnak a Fővárosi Közgyűlés adott felhatalmazást. A testületi ülésről távozó Antal Attilát az újságírók gyűrűje hosszan kísérte a városház folyosóján, ám a volt BKV-vezető egyetlen kérdésre sem válaszolt.


Aba Botond: nem kaptam utasítást foglalkoztatási ügyekben

 BKV-t 1993 és 2006 között irányító Aba Botond szerdai, fővárosi szakbizottsági meghallgatásán azt mondta: vezetése alatt semmilyen utasítást vagy kérést nem kapott a városvezetéstől foglalkoztatási ügyekben, azokban maga döntött.

A volt vezérigazgató a végkielégítésekről szólva azt mondta, ő hozta azt a döntést, hogy egymillió forint feletti végkielégítésről a vezérigazgatónak kell döntenie. Emlékezete szerint két "komolyabb", és néhány kisebb ügyben döntött. Mint megjegyezte, róla korábban azt mondták, hogy ő az, aki "utál végkielégítéseket fizetni". Közlése szerint olyan politikai nyomás sem érkezett hozzá, hogy például kivel kössön szerződést, vagy kit vegyen fel a céghez.

Az előzetes letartóztatásba helyezett volt humánpolitikai igazgató, Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítési ügyéről nem kívánt beszélni, mint mondta, az a történet már az ő távozása után kezdődött el, és ő is az újsághírek alapján tájékozódott.

Aba Botond a BKV-jutalmazási rendjével kapcsolatban elmondta, a vezetői bérek viszonylag alacsonyak voltak, ám ezekhez komoly prémiumok kapcsolódtak. Így például ő évente bruttó 20-30 millió forint jutalmat kapott. Kitért arra is, távozásakor, 2006 decemberében nem kapott egyetlen forint végkielégítést sem, az ekkor felvett bruttó 18 millió forintot egyebek mellett a felmentési időért és a kiadatlan szabadság megváltásáért kapta.

Közölte, az őt most meghallgató eseti bizottság az első, aki megkereste őt a BKV-ügyben. A BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására tavaly november 26-án alakított eseti bizottságot a Fővárosi Közgyűlés. A György István fideszes elnök vezette testületnek március 24-éig van mandátuma arra, hogy jelentést készítsen. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!