Fidesz: új költségvetés a kormányváltás után? (Hírösszefoglaló)

Varga Mihály: várhatóan a kormányváltás után el kell kezdeni a tárgyalásokat az IMF-fel

Arra a kérdésre, igazak-e sajtóhírek, hogy az IMF a 7 százalékos államháztartási hiányt nem nézné jó szemmel, de 5-5,5 százaléknál még "becsuknák a szemüket", Varga Mihály azt felelte, hogy nincs felhatalmazva arra, hogy a tárgyalásaik minden eleméről beszéljen. De, mint mondta, a Fidesz és az IMF képviselőinek legutóbbi megbeszélése két órán át tartott, s "nagyon sok elemét" végigvették benne a magyar gazdaságnak. 

"Abban maradtunk, hogy most mindenki megvárja a választásokat" - mondta, hozzátéve: szerinte a Fidesznek is az a helyes, ha ezt teszi, és utána kell majd eldönteni, hogyan tovább - mondta. 

A politikus szerint egyébiránt három lehetséges forgatókönyv van. "Az egyik, hogy egy új kormány megvárja, amíg kifut ez a mostani szerződés, 2010 októberéig, és akkor kezd majd utána egy tárgyalást. A másik lehetőség, hogy már a kormányváltás után egy tárgyalás elindul, és a harmadik lehetőség, hogy a kormányváltás után az októberig terjedő időszakban felkészülünk egy másfajta helyzetre. Én annak látom a legnagyobb esélyét - tekintettel arra, hogy a 2010-es költségvetés már csak papíron létezik -, hogy egy kormányváltás után majd el kell kezdeni a tárgyalásokat" - fejtette ki.  

Arra a kérdésre válaszolva, hogy ezek szerint megváltoztatják-e a költségvetést, azt felelte: "igen", ezt tervezik. A miniszterelnök az utóbbi időben sok mindenről beszélt, csak arról nem, hogy milyen állapotban lévő országot ad át az új kormánynak - tette hozzá, kitérve arra is, hogy éppen ezért az újonnan felálló kabinetnek először leginkább tájékozódnia kell. Mint mondta, ő azt szeretné remélni, hogy az átadás-átvétel szakasza nem nyúlik el túlságosan hosszúra, de a Malév tulajdonlásában bekövetkezett legfrissebb fejlemények is azt jelzik, hogy még számos olyan finanszírozási kényszer jelentkezhet, amellyel ők eddig még nem számolhattak.

A gazdaság állapotának pontosabb ismerete nélkül legfőképpen csak irányokról lehet beszélni - hivta fel a figyelmet Varga Mihály, aki a szem előtt tartandó gazdaságpolitikai irányok sorában egyebek mellett a munkahelyteremtést, az adócsökkentést és a családok támogatását is megemlítette.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a jelenlegi világgazdasági válság során mindezt egyszerre hogyan tartja végrehajthatónak, a Fidesz politikusa azt felelte: ugyanúgy, ahogyan azt a Fidesznek egyszer, 1998 és 2002 között már megtette. Arra a megjegyzésre reagálva, hogy akkor nem volt ilyen súlyos világgazdasági válság az országban és szűkebb és tágabb környezetében, utalt arra, hogy akkor is volt világgazdasági válság: hiszen éppen arra az időre esett az orosz piac és az az ázsiai piacok összeomlása. 

Számos elemző szerint a világgazdaságban már megindult egy lassú stabilizáció - emlékeztetett Varga Mihály, hozzátéve: nekik már ennyi is elég lesz ahhoz, hogy a terveik végrehajtását elkezdjék.

OLDALTÖRÉS: Vona Gábor: a korrupción kívül semmi nem működik az országban

Vona Gábor: a korrupción kívül semmi nem működik az országban

Vona Gábor: a korrupción kívül semmi nem működik az országban

Vona Gábor: a korrupción kívül semmi nem működik az országban

Magyarországnak radikális változásokra van szüksége, mert jelenleg a korrupción kívül semmi nem működik az országban - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke vasárnap Debrecenben. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje a zsúfolásig megtelt Oláh Gábor utcai sportcsarnokban, több mint 1.500 résztvevő előtt mondott beszédében hangsúlyozta: van kiút a jelenlegi gazdasági válságból. Nem kell több hitel, nem kell több multinacionális tőke és nem kell több megszorítás - sorolta. A magyar embert nem "megszorítani kell", hanem munkát kell adni neki - mondta.

Vona Gábor szerint a Jobbik hatalomra kerülve újratárgyalja majd az általuk "nemzetközi uzsorának" nevezett államadósságot, megadóztatja a multinacionális cégeket, amelyek jelenleg Európa legnagyobb állami támogatását kapják Magyarországon, és felszámolja a korrupciót. Ezt csak az az erő teheti meg, amelyik egyedül nem érintett benne, vagyis a Jobbik - hívta fel a figyelmet.

A pártelnök arról is beszélt, hogy átalakítanák a szociális rendszert: a segélyt közmunkához kötnék, a családi pótlékkal pedig "a tisztességes gyermeknevelést és nem a megélhetési gyerekgyártást" kívánnák támogatni.

Mindenre van megoldás, csak politikai akarat kell hozzá - mondta Vona Gábor, utalva a nyugdíjasok helyzetétre, a rendfenntartásra és a magyar mezőgazdaság piacának szélesítésére. A politikus sürgette a nemzettudat helyreállítását, amelyet szerinte az elmúlt évtizedekben az oktatással, a kultúrával és a médiával tettek tönkre.

A Jobbik miniszterelnök-jelöltje végül arról beszélt, hogy április 11-e nem egyszerű választás lesz, hanem "népszavazás az elmúlt 20 évről". Bátorságra biztatta a résztvevőket, hogy merjenek a radikális változásra, s annak képviselőire: a Jobbik jelöltjeire szavazni.

OLDALTÖRÉS: Horn Gábor: a Fodor-Kóka-harccal tört meg az SZDSZ

Horn Gábor: a Fodor-Kóka-harccal tört meg az SZDSZ

Horn Gábor: a Fodor-Kóka-harccal tört meg az SZDSZ

Horn Gábor: a Fodor-Kóka-harccal tört meg az SZDSZ

 Az SZDSZ "szétesésének pontja" a Fodor-Kóka párharc kezdete, amikor szembefeszültek azok az erők, amelyek egészen odáig, "acsarkodva, nehezen", de ugyanazért dolgoztak - mondta Horn Gábor, az SZDSZ országgyűlési képviselője az ATV Pont 7 című műsorában vasárnap este.

A szabad demokrata politikus arról beszélt, a közép-kelet-európai volt szocialista országokban szinte mindenütt felemésztette a rendszerváltó pártokat maga a rendszerváltás, és Magyarországon is ez történt. Példaként hozta, hogy nincs már Kereszténydemokrata Néppárt, "nincsenek kisgazdák". És "most már SZDSZ sincs" - jelentette ki.

"Nem csak frakció nincsen, úgy látom, hogy SZDSZ mint párt sincs" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "szomorú, halotti helyzet", "amiben az SZDSZ romjai vásárolnak maguknak három helyet vagy kettőt - nem tudjuk pontosan - egy másik párt frakciójában". Ugyanezt tette Morvai Ferenc, "a kazánkirály" is annak idején - hívta fel a figyelmet -, de azzal a különbséggel, hogy ő ezt akkor a saját pénzén tette.

Horn Gábor kifejtette: "nagyon sok hibát követtünk el az utolsó időszakban is és ezeknek a hibáknak megvannak a következményei".  Felidézte: néhány éve úgy fogalmazott, az SZDSZ nem tud olyan rossz lenni, hogy ne kapjon 5 százalékot. "Hát, tudott olyan rossz lenni. Megbüntettek minket a választóink, mert olyan elégedetlenek voltak a teljesítményünkkel, hogy nem tolerálták, hogy egyébként szerintük is szükség lenne egy tisztességes, liberális pártra a parlamentben" - fogalmazott. 

Mint mondta, egészen bizonyos abban, hogy ma Magyarországon "legalább 8-10 százaléka az emberek úgy gondolja, hogy kellene egy olyan liberális párt a parlamentbe, ami emberjogi kérdésekben, nemzetügyben, kisebbségek ügyében és gazdasági ügyekben tisztes liberális álláspontot képvisel". 

"Nem tudom, hányszor üvöltöztem kormányülésen, kormánykabineten, hogy nem ezt kéne csinálni, de nem mentünk ki az emberek közé, mert azt gondoltuk, mindig volt egy érvünk, hogy fontosabb az ország érdeke, mint a párt érdeke. És ez nem igaz. Azért nem igaz, mert persze az ország érdeke az igazán fontos, de ennek az országnak alapvető érdeke lenne, hogy legyen egy tisztességes liberális párt a parlamentben, és most nem lesz" - fogalmazott. 

Közölte: az SZDSZ-ben nagyon sokféle identitás, világkép, érték és érdek megfért húsz éven keresztül. "Megfért a kicsit morgós, de határozott Kuncze Gábor, a folyamatosan studírozó Pető Iván, a folyamatosan előrerohanó és megállíthatatlan Magyar Bálinttal, a liberalizmust tanuló Kóka, az egyébként nagyon nehezen kezelhető Molnár Lajos, és sorolhatnám tovább a figurákat: Fodor, a maga összes nehézségével, problémájával, a Gusztos nevű, szerintem fantasztikusan tehetséges fiatalember" - idézte fel a párt különböző vezéralakjait. 

Horn Gábor szerint viszont "a szétesés igazi pontja a Fodor-Kóka párharc kezdete, amikor belül szakadt meg az összetartás minimuma". Kuncze Gábor ezzel szemben még képes volt a pártban meglévő a sokféleséget összetartani - emlékeztetett.

Mint mondta, szerinte Kuncze kiszállásával és a Fodor-Kóka-párharccal "tört meg az SZDSZ", nem pedig a koalícióból való kilépéssel vagy a "sok-sok hibás politikai, kormányzati döntésnél". 

"Ez volt az a pillanat, amikor szétesett a belső kontinuitásunk, részekre esett, mert szembefeszültek azok az erők, amik egészen odáig, acsarkodva, nehezen, de ugyanazért dolgoztak" - mondta.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP feljelentést tesz a Csongrád megyei közpénzek felhasználása miatt

Az MSZP feljelentést tesz a Csongrád megyei közpénzek felhasználása miatt

Az MSZP feljelentést tesz a Csongrád megyei közpénzek felhasználása miatt

Az MSZP feljelentést tesz a Csongrád megyei közpénzek felhasználása miatt

Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a Csongrád megyei közgyűlés egy vizsgálóbizottsággal vizsgálja ki, a megyei fenntartású cégek milyen fideszes politikusok tulajdonában lévő cégeket támogattak közpénzből, és az ügyben feljelentést tesz. A szocialisták továbbá felszólítják a jászberényi fideszes képviselőket, hogy támogassák a kórházi vagyonkezelő társaság megszüntetését. Az egyszerre két helyi ügyet is bemutató vasárnapi sajtótájékoztatóján az MSZP azt kívánta demonstrálni, hogy miként kormányozna megítélésük szerint a Fidesz. 
 
A szocialista Szabó Zoltán - az Így kormányoztok ti című, általa "szappanoperának" nevezett sorozatának 26. részében - két egymástól független, de szerinte egyaránt jellemző üggyel kívánta bemutatni, hogy "mit művel a Fidesz az adófizetők pénzével az általa vezetett önkormányzatokban". 

A Kozma József és Gedei József szocialista országgyűlési képviselőkkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Szabó Zoltán azt mondta: "nem egyszerű csínytevésekről van szó, hanem olyan komoly gazdasági bűncselekmények gyanújáról, amelynek felderítése a rendőrségre és a nyomozó hatóságokra vár".

Kozma József, a Csongrád megyei közgyűlés ellenzéki frakcióvezetője kiemelte: az eset egyszerű, a megyei közgyűlés fideszes vezetése szegedi fideszes önkormányzati képviselő, Oláh János cégébe, magánzsebbe - talicskával, vagy anélkül - "tol át pénzt", önkormányzati forrást. 

Mindezt nem bonyolult módszerrel, hanem egyszerűen teszik: az önkormányzat nonprofit kft.-je bízza meg Oláh János cégét, hogy végezzen szolgáltatásokat; ebből a pénzből pártpolitikai kiadványokat is megjelentet, a szegedma.hu-t és a Déli Szót - tette hozzá.

Kozma József szerint eközben a közbeszerzési szabályokat is megsértik, s "még a látszatra sem ügyelnek". Hozzátette: kezdeményezi, hogy a Csongrád megyei közgyűlés hozzon létre vizsgálóbizottságot, amely annak járna utána, hogy közösségi, önkormányzati forrást mikor, miért juttatnak fideszes cégnek. Továbbá az igazságszolgáltatáshoz is fordulnak - emelte ki, hozzátéve: azért, hogy derüljön ki, "ami politikailag durva, sértő, felháborító, az jogszabálysértő is".

Gedei József, a jászberényi szocialista polgármester a Szent Erzsébet kórházzal kapcsolatban emlékeztetett: pénzhiány miatt a kórház megszorító intézkedések bevezetését jelentette be. Hozzátette: ezekre a kórház vezetése szerint azért van szükség, mert 300 millió forint hiányzik az idei működéshez.

Kiemelte: a kórház ügyvezető igazgatója egyben a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje is, és a városvezetésben a Fidesz van többségben. Gedei József kifejtette, hogy 2008-ban a képviselő-testület fideszes többségének nyomására jogutód nélkül megszüntették a kórházi költségvetési intézményt, és helyette két gazdaság társaságot, egy egészségügyi nonprofit szolgáltatót és egy vagyonkezelőt hoztak létre.

Egy nemrégen történt átvilágításon azonban kiderült, hogy ez sokba került az önkormányzatnak: ha költségvetési intézmény maradt volna a kórház, akkor az 140 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak, a két gazdasági társasággal pedig 370 millió forintba - mondta a szocialista politikus, leszögezve: az átalakítás óriási hiba volt, sokba került Jászberénynek.
 
Szerinte az igazi megtakarítást a vagyonkezelő cég megszüntetése jelentene, ezért felszólította a Fidesz helyi képviselőit, és a kórházigazgatót, Szabó Tamást, hogy támogassák ezt a lépést. A kórházi vezetésnek fel kell függesztenie a betegellátást érintő korlátozó intézkedéseket - hangoztatta

Ismét idézetekkel reagált a Fidesz

A szocialista politikus két országgyűlési képviselőtársával egy Csongrád megyei és egy jászberényi üggyel igyekezett demonstrálni, hogy "mit művel a Fidesz az adófizetők pénzével az általa vezetett önkormányzatokban".
 
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője erre reagálva az MTI-hez eljuttatott közleményében - több, korábbi esethez hasonlóan - a szocialisták és a szabad demokraták korruptságára vonatkozó, a baloldalt bíráló, többségében MSZP-s politikusoktól származó idézeteket hozott fel.

A korábbi idézetek közé a Fidesz beemelt egy olyan idézetet, amely MSZP-s aktivistáknak szóló útmutatóban szerepelt: "Nem tagadhatjuk, hogy voltak olyan ügyek, amelyekben szocialista politikusok is érintve voltak. Szégyelljük is érte magunkat".

A Fidesz idézte Lendvai Ildikó pártelnököt is, aki azt mondta: "Nem akarjuk az SZDSZ nyakába varrni a BKV által szimbolizált gondokat, ami eddig történt a fővárosban, az közös felelősség". Szép Béla szocialista országgyűlési képviselőt is idézte az ellenzéki párt, aki úgy fogalmazott: "Komolyan hittem, hogy a megújulás és a megtisztulás ígérete az MSZP-ben beteljesül, de az országos listát megismerve láttam, ez nem következett be. Bebetonozták magukat azok, akiknek a leváltását követelték párton belül és kívül, lásd a MÁV, a BKV és az energiaszektort körüllengő botrányos ügyeket".

OLDALTÖRÉS: Siralmas.hu: még mindig topik a vizitdíj

Fidesz: az MSZP újra bevezetné a vizitdíjat?

Azzal, hogy Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke egy tévéműsorban elismerte, hogy jó döntés volt 2007-ben a vizitdíj bevezetése, többek között nem kevesebbet állít, minthogy a díj megtartása lényegesen segítette volna az egészségügyi finanszírozását - mondta Pesti Imre, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján. Mint hozzátette: ez a kijelentés egyben azt is jelzi, hogy a szocialisták, ha módjukban állna, újra bevezetnék a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.

Az ellenzéki politikus úgy vélte, ez érzéketlenség a szocialisták részéről. Ez a lépés a népakarat figyelmen kívül hagyását is jelentené - emlékeztetett a díjakat eltörlő népszavazásra Pesti Imre, aki arra kérte a szocialista pártelnököt, hogy ne fenyegesse a betegeket.

Pesti Imre szerint a vizitdíj bevezetésétől várt javulás nem következett be, hiszen a díjakkal együtt realizált összesen 23 milliárd forint nem ellentételezte az egészségügyből kivont 250 milliárd forintot, továbbá a díj miatt azok a betegek sem keresték fel orvosukat, akiknek erre szüksége lett volna. "A lakosság szegény rétegének 20-25 százaléka éppen a napidíjak miatt nem vette igénybe az egészségügyi ellátást" - fogalmazott.

Komolytalannak és elfogadhatatlannak nevezte az ellenzéki honatya, hogy a betegterhek növekedésétől várták az ágazat finanszírozhatóságát.

Pesti Imre azt mondta, hazudtak a szocialisták a 2006-os kormányban, hiszen akkor azt állították: nem lesz vizit- és kórházi napidíj, de ezt 2007 februárjában mégis bevezették. "Ma megalapozottan gondolhatjuk, hogy amennyiben hatalmon maradnak, maradnának, akkor a vizitdíjat és a kórházi napidíjat ismételten bevezetnék, hiszen a pártelnök asszony (Lendvai Ildikó) ennek jótékony hatásáról beszélt" - mondta Pesti Imre.

Ez a kijelentés Pesti Imre szerint azt jelzi, hogy a szocialisták egy része az állampárti viselkedéskultúrát hozta magával, és nem tanultak a rossz döntésekből. A pártpolitika megint felülírja náluk a szakmaiságot, és egyes MSZP-s képviselőknek "természetes" a népszavazási eredmény figyelmen kívül hagyása - emelte ki.

A fideszes képviselő azt kérte Lendvai Ildikótól és politikustársaitól, hogy térjenek vissza a demokratikus játékszabályokhoz, mert a demokratikus közélet valamennyiüket ezen szabályok betartására kötelezi.

"Lendvai Ildikó a választási kampányban ne fenyegesse a betegeket, akik az elmúlt időszakban amúgy is vesztesei voltak annak a rossz gazdaságpolitikának, amelyet a szocialisták okoztak" - fogalmazott a fideszes képviselő.

 Az MSZP nem akarja újra bevezetni a vizitdíjat, tiszteletben tartja a népszavazás eredményét

Kökény Mihály, az MSZP egészségügyi szakpolitikusa az MTI-nek vasárnap Pesti Imre (Fidesz) kijelentésére, mely szerint a szocialisták, ha módjukban állna, újra bevezetnék a vizitdíjat, azt mondta: a vizitdíj a Fidesz populizmusának áldozata lett, de az MSZP tiszteletben tartja a népszavazás eredményét.

"Engedtessék meg az MSZP-nek, hogy reálisan értékelje az elmúlt nyolc év egészségpolitikáját" - tette hozzá a szocialista politikus azzal, hogy mint az európai baloldali és jobboldali kormányok egyaránt használták és használják a vizitdíjat arra, hogy az igénybevételt ésszerűsítsék. Horvátországtól Németországig különböző konstrukciókban van vizitdíj. Erről sehol nem tartottak népszavazást - emelte ki.

Kökény Mihály hangsúlyozta: a szocialista párt tiszteletben tartja az alkotmányos rendet. "Senki nem gondolkozik a baloldalon a vizitdíj visszaállításán" - fogalmazott. Szerinte a Fidesz itt is "fantáziálni próbál" arról, hogy mi minden lehet az MSZP programjában, ám azt már nyilvánosságra hozták, ismertek az egészségpolitikai részei is.

"Ezt olvassa el Pesti Imre, és ne azon gondolkozzon, ami a programban nincs benne" - emelte ki a szocialista politikus.     

Kökény Mihály hozzáfűzte: a Fidesz egészségügyi programját még mindig nem lehet ismerni, nem tudni, hogy mit akar a párt, ha a választásokat megnyeri. A Fidesz programjában nyilván vannak olyan elemek, amelyeket azért nem akar elárulni, mert, "ahogy az a Fidesznél lenni szokott", más a választási és más a kormányprogram, ezt már láttuk 1998-ban is" - vélekedett. 

A szocialista politikus szerint a Fidesznek inkább arról kellene beszélnie, hogy mit tenne ezen a területen, s nem kellene mindenféle összeesküvés-elméletekkel félrevezetni a közvéleményt.

OLDALTÖRÉS: Mesterházy: nemzeti modernizációra van szüksége az országnak

Mesterházy: nemzeti modernizációra van szüksége az országnak

Mesterházy: nemzeti modernizációra van szüksége az országnak

Mesterházy: nemzeti modernizációra van szüksége az országnak

A nemzeti modernizáció szükségességét és a demokratikus értékek megvédését hangsúlyozta Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazon.

A modernizációs kísérletek, amelyeket az eddigi kormányok - elsősorban a Horn-kormány - kezdeményeztek, azért nem kaptak társadalmi támogatást, mert ezeket mindig megszorító csomag "árnyékában" kellett végrehajtani - mondta országjáró kampánykörútján a szocialista politikus. 

Mesterházy Attila a helyi művelődési házban csaknem kétszáz ember előtt megtartott lakossági fórumon kifejtette: ez a "két dolog egymásra csúszott"; az emberek csak a megszorítások fájdalmát, valamint a modernizációból fakadó bizonytalanságot érezték, emiatt nem lehetett a kísérleteket befejezni.

Most van először lehetősége az országnak, hogy bővülő gazdaság mellett véghezvigye a modernizációt, de ezt a szociálisan igazságosságot figyelembe véve kell végrehajtani, a változás kedvezőtlen hatásait tompítani kell - jelentette ki. Kiemelte: ez egyben történelmi lehetőség, mert "ha ezen az úton végigmegyünk, akkor fogjuk beteljesíteni az emberek által a rendszerváltáskor áhított jóléti államot".

Mesterházy Attila beszédében kitért arra, hogy ma a demokratikus értékek újra védelemre szorulnak az országban. Vélekedése szerint megjelentek a szélsőséges gondolatok, amelyek "mérgezik és rombolják a magyar társadalmat". Aki ezt nem látja, az vak, vagy felelőtlen - jelentette ki a miniszterelnök-jelölt.