Belföld

2010.02.28. 12:49

Gondolta volna? Száznyolcvanhárom párt van hazánkban

Száznyolcvanhárom pártot tartanak hivatalosan nyilván a bíróságokon, ezek közül 55 a legutóbbi parlamenti választások óta alakult az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) adatai szerint.

MTI

Az elmúlt évben 26 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a következőket: Civilek Magyarországért Mozgalom, Lehet Más a Politika, Dolgozók Pártja, Együtt a Magyarországi Romákért Párt, Újvilág Párt, Szociáldemokrata Néppárt, Tisztelet Társaság Pártja, Civil Mozgalom, Nemzeti Munkáspárt, Összefogás Civil Mozgalom Párt, Megoldás: Egyiksem! Civilkontroll párt, Magyar Cselekvő Párt, Kisgazdapárt, Értékteremtők Politikai Érdekvédelmi Szövetsége - a Közép Pártja, Magyarország Jövője Párt, Mátyás Párt, Szövetség az Egységes Magyarországért "Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége", Összefogás Párt, Ősi Magyar Nemzeti Összefogás Párt, Igazi Demokraták Klubja, Magyar Demokrata Párt, Társadalmi Szerződés Párt, Nemzeti Forradalmi Párt, SMS Demokrata  Párt, Magyar Demokratikus Jóléti Párt, "Hunok Nagy Szövetsége" Párt. Idén eddig egyetlen pártot vettek nyilvántartásba, a Szabad Emberek Magyarországért elnevezésű szervezetet.
   
Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felében volt jellemző. Bár sok, az 1990-es évek első felében alakult párt azóta megszűnt, 31 még ma is működik közülük.
   
A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Magyar Demokrata Fórumot és a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Szabad Demokraták Szövetségét 1990 januárjában, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetséget (akkor még Fiatal Demokraták Szövetsége néven) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
   
A választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!